A hallásvesztés az évek múlásával gyakran bekövetkező folyamat, jellemzően az idősebb korosztályban találkozhatunk ezzel a problémával. Ezzel együtt egyre gyakrabban jelentkezik fiatalkori hallásprobléma is, ennek oka jellemzően a korai zajterhelés: a fülhallgatóval történő rendszeres és túl hangos zenehallgatás.
A hallásvesztésnek több oka lehet. Okozhatja hirtelen kialakulva valamilyen fertőző betegség, gyulladás, idegsejtek károsodása, vagy akusztikus trauma (hirtelen, erős hanghatás). A halláscsökkenés természetes módon is bekövetkezhet, fokozatosan, ez a folyamat általában 45 és 65 év között kezdődik. Azt, hogy kinél, mikor indul be a hallás csökkenésének folyamata, nagyban befolyásolják életmódbeli tényezők is, persze az örökletes, génhez kötött ritka eseteken kívül– magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. „Az utcákon ma egyre több fiatalt látunk fej-, vagy fülhallgatókkal közlekedni. A zajártalom egyértelműen képes beindítani, felgyorsítani a hallásromlás folyamatát.” Az összefüggésre már előírás is született, az Európai Unió 85 decibelben maximalizálta a forgalomba hozható összes, fülhallgatóval hallgatható zenelejátszó készülék hangerejének küszöbértékét. Bizonyos munkakörökben azonban nem ritka az ennél magasabb zajártalom, ezért itt a megelőzéshez feltétlenül szükséges a munkavédelmi előírások betartása és a rendszeres hallásvizsgálat.
Ha a hallásromlás lassan következik be, az érintettek akár hosszú ideig is élhetnek anélkül, hogy tudatában lennének állapotuknak. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtagjuk egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti meg, amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy többször nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá – sorolja a hallásvesztésre utaló jeleket dr. Fülöp Györgyi.
A szakértők a hallásromlás négy típusát különböztetik meg. Kis halláscsökkenés esetén még csak a halk hangok meghallása okoz nehézséget, de feltűnhet az is, ha háttérzajban nehezebben értjük a beszédet. Közepes halláscsökkenés esetén már nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Ha a magas frekvenciák esnek ki nagyobb mértékben, akkor jellemzően a páciens azt mondja, hogy „ő hallja, hogy beszélnek, csak nem érti, amit mondanak”. Ennél az állapotnál már szóba jön hallókészülék viselése. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már egy négyszemközti beszélgetés megértése is csak nagy hangerő esetén lehetséges. A társaságban történő beszédértés rendkívül megerőltető. Súlyos halláscsökkenéssel pedig már csak a nagyon hangos hangok hallhatóak. Az ilyen súlyos esetekben már hallókészülékkel sem tudunk feltétlenül jó kommunikációs képességet visszaadni.
Ha úgy érezzük, hogy gond van a hallásunkkal, vagy beszédértésünkkel, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Hallókészüléket választani fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, hallásvizsgálat és beszédértés vizsgálat elvégzése után, az audiológus orvos javaslata alapján lehetséges és javasolt. Léteznek fül mögötti és hallójárati gyártmányok is, egyedileg jó eldönteni, hogy a beteg számára melyik kivitel a hasznosabb. A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, de tudásukban is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél. A természetes hallás érzetét keltik, beállításukkal nem csak a könnyebb otthoni kommunikációt, telefonálást, de pl. a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek. A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség!
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő nagyon kedves volt és igazán érezni lehetett rajta, hogy nagyon szereti a munkáját, illetve persze hogy nagyon is ért hozzá. Az állami egészségügyes tapasztalatommal az itt látottak össze sem hasonlíthatóak, tejlesen más kategóriában versenyeznek (persze az Önök javára). Az orvos rögtön jó diagnózist állapított meg és hatékonyan kezelt (míg az államiban félrediagnosztizátak és ennek tükrében semmi olyan kezelést nem kaptam, aminek bármi haszna lett volna). A kezelés bőven megérte az árát és összességében egy nagyon kellemes élmény volt, főleg azután, hogy már megszoktam, hogy mennyire utálok orvoshoz járni (ismét köszönhetően az állami egészségügy állapotainak köszönhetően)"
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
