A hallásvesztés az évek múlásával gyakran bekövetkező folyamat, jellemzően az idősebb korosztályban találkozhatunk ezzel a problémával. Ezzel együtt egyre gyakrabban jelentkezik fiatalkori hallásprobléma is, ennek oka jellemzően a korai zajterhelés: a fülhallgatóval történő rendszeres és túl hangos zenehallgatás.
A hallásvesztésnek több oka lehet. Okozhatja hirtelen kialakulva valamilyen fertőző betegség, gyulladás, idegsejtek károsodása, vagy akusztikus trauma (hirtelen, erős hanghatás). A halláscsökkenés természetes módon is bekövetkezhet, fokozatosan, ez a folyamat általában 45 és 65 év között kezdődik. Azt, hogy kinél, mikor indul be a hallás csökkenésének folyamata, nagyban befolyásolják életmódbeli tényezők is, persze az örökletes, génhez kötött ritka eseteken kívül– magyarázza dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa. „Az utcákon ma egyre több fiatalt látunk fej-, vagy fülhallgatókkal közlekedni. A zajártalom egyértelműen képes beindítani, felgyorsítani a hallásromlás folyamatát.” Az összefüggésre már előírás is született, az Európai Unió 85 decibelben maximalizálta a forgalomba hozható összes, fülhallgatóval hallgatható zenelejátszó készülék hangerejének küszöbértékét. Bizonyos munkakörökben azonban nem ritka az ennél magasabb zajártalom, ezért itt a megelőzéshez feltétlenül szükséges a munkavédelmi előírások betartása és a rendszeres hallásvizsgálat.
Ha a hallásromlás lassan következik be, az érintettek akár hosszú ideig is élhetnek anélkül, hogy tudatában lennének állapotuknak. Legtöbbször a környezetükben lévőknek tűnik fel, hogy családtagjuk egyre hangosabban hallgatja a tévét, nehezebben érti meg, amit mondanak neki, vagy úgy tűnik, hogy többször nem figyel, pedig valójában csak nem hallja, ha szólnak hozzá – sorolja a hallásvesztésre utaló jeleket dr. Fülöp Györgyi.
A szakértők a hallásromlás négy típusát különböztetik meg. Kis halláscsökkenés esetén még csak a halk hangok meghallása okoz nehézséget, de feltűnhet az is, ha háttérzajban nehezebben értjük a beszédet. Közepes halláscsökkenés esetén már nemcsak a halk, hanem a közepesen hangos hangok meghallása is nehézséget okoz. Ha a magas frekvenciák esnek ki nagyobb mértékben, akkor jellemzően a páciens azt mondja, hogy „ő hallja, hogy beszélnek, csak nem érti, amit mondanak”. Ennél az állapotnál már szóba jön hallókészülék viselése. Nagyfokú halláscsökkenés esetén már egy négyszemközti beszélgetés megértése is csak nagy hangerő esetén lehetséges. A társaságban történő beszédértés rendkívül megerőltető. Súlyos halláscsökkenéssel pedig már csak a nagyon hangos hangok hallhatóak. Az ilyen súlyos esetekben már hallókészülékkel sem tudunk feltétlenül jó kommunikációs képességet visszaadni.
Ha úgy érezzük, hogy gond van a hallásunkkal, vagy beszédértésünkkel, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Hallókészüléket választani fül-orr-gégészeti szakvizsgálat, hallásvizsgálat és beszédértés vizsgálat elvégzése után, az audiológus orvos javaslata alapján lehetséges és javasolt. Léteznek fül mögötti és hallójárati gyártmányok is, egyedileg jó eldönteni, hogy a beteg számára melyik kivitel a hasznosabb. A mai modern, digitális készülékek nemcsak külsejükben, de tudásukban is lényegesen többet nyújtanak elődeiknél. A természetes hallás érzetét keltik, beállításukkal nem csak a könnyebb otthoni kommunikációt, telefonálást, de pl. a színházi és zenei élményeket is visszakaphatják a páciensek. A megfelelő készülék kiválasztásával jelentősen javulhat az életminőség!
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Nagyon kedves és szimpatikus volt Dr. Fülöp Györgyi! Általában 30perc jut egy betegre, de velem több mint 50 percet foglalkozott fülcsengés megoldása miatt. De szerencsés is voltam mert előttem nem volt senki, így 10 percel hamarabb bemehettem és 10 percel később is jöttem ki. Kb 1 hónap múlva kell kontrollra mennem, remélem addig javul az állapotom."
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
