Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A halláscsökkenés lehet veleszületett, ezt általában már a szülést követő vizsgálatok során felfedezik. Jelenleg hazánkban a szűrő BERA vizsgálat az előírt kötelező hallásszűrés csecsemőknél. Ezt még a baba hazaengedése előtt kell elvégezni az újszülött osztályokon. Az itt kiszűrt csecsemőket vizsgálják csak tovább az erre specializálódott fülészeti osztályokon. Halláscsökkenés a későbbi hónapok során is kialakulhat. Egy gondos szülő felfigyel rá, ha például a baba nem fordul a hangok felé, ha nem ijed meg a hirtelen, hangos zajoktól. Az ép hallás nagyon fontos a beszéd szempontjából is. A későbbi hónapokban a megkésett beszédfejlődés is utalhat hallásproblémákra.
Az óvodás életkorban jelentkező halláscsökkenés hátterében, többnyire valamilyen fül-orr-gégészeti betegséget tudunk kimutatni – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A gyermekek orrjáratai, garatja anatómiailag szűk, a helyzetet tovább rontja az orrmandula és a garatmandulák elhelyezkedése és mérete is. Csecsemő- és kisgyermekkorban továbbá könnyebben alakul ki középfülgyulladás, fülkürthurut, a fülkürtök gyermekkori lefutása, elhelyezkedése miatt. Rossz fülkürt funkció esetén a dobüregben sokszor savós folyadék jelenik meg, elhúzódó esetben ez kocsonyássá válik, idült gyulladás alakul ki. Ilyenkor egyéb kísérő tünet nélkül is felléphet halláscsökkenés. A szülő azt hiszi, hogy gyermeke figyelmetlen, szelektív a hallása, így akár hónapok is eltelhetnek, míg a gyerek orvoshoz kerül. Az is intő jel lehet például, ha a mesét egyre hangosabban szeretné hallani, vagy visszakérdez.
Az előbb említett betegségek nemcsak óvodásoknál, hanem kisiskolásoknál is előfordulnak, de ebben a korban megváltozik a fej anatómiája és kevésbé lesznek a gyerekek hajlamosak a középfül akut, vagy idült gyulladásaira. Felső tagozatban egyre inkább belép egy új tényező is, a zenehallgatás, ami már a hallóideget károsíthatja. Az amerikai tinédzserek körében például 1988 és 2006 között 30 százalékkal emelkedett a halláskárosodás előfordulása. Kutatók szerint az mp3 lejátszók elterjedésével függ össze, hogy napjainkban ötből egy fiatal hallása károsodott. Hazánkban is alig látni olyan fiatalt, aki a közlekedési járműveken, utcán, sportolás közben ne viselne fül-, vagy fejhallgatót. A halláskárosodás megelőzésének érdekében ezek alkalmazása során kerülni kell a 85 dB feletti zajterhelést, és lehetőleg fejhallgatót használjunk inkább, mint füldugót – mondja dr. Fülöp Györgyi.
- Ha a gyermeknek gyakran van felső légúti betegsége, orrdugulása, horkolás esetén.
- Ha úgy látjuk, hogy a gyermek figyelmetlen, többször is szólnunk kell neki, mire reagál, beszéde nem fejlődik. Ne bagatellizáljuk el, ne kezeljük szelektív hallásként a problémát.
- Ha az óvodából, iskolából érkezik panasz, hogy nem követi a feladatokat, ha felszólítják nem reagál.
- Ha azt vesszük észre, hogy pl. egyre hangosabban hallgatja a tévét, vagy félreért szavakat.
Mintegy ötéves korig a gondos, mikroszkóppal történő fülvizsgálat és fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett javasolt inkább az objektív hallásvizsgálati módszerek egyike: szűrő BERA, otoakusztikus emisszió, tympanometria. Ebben az életkorban a gyermek még nem tud kellőképpen visszajelezni, hogy hallja-e az adott hangot, így a gépek által mért eredményekre támaszkodunk, összevetve a vizsgálat során észlelt állapottal. A csecsemőkori vizsgálatok általában könnyedén elvégezhetőek a még nagyrészt alvó babákon.
A tympanometria legtöbbször a 2-8 éves gyermekek középfülének (dobüreg) állapotáról ad fontos információt. A hallójáratot a fülkagylónál lezárjuk a készülékhez illesztett lágy műanyag eszközzel, így a dobhártyán belül uralkodó nyomást mérjük meg. Az eredményekből meg tudjuk állapítani, ha a dobüreget pl. savós folyadék tölti ki.
Későbbi életkorban, nagyobb gyerekeknél már elvégezhető a küszöb audiometria. Az erre a célra kialakított, hangszigetelt szobában a páciens fejhallgatón keresztül, különböző frekvenciájú és hangerejű hangokat hall. A hangok érzékelésének pillanatában a kar felemelésével, vagy egy gomb megnyomásával kell visszajeleznie. Így tisztázható például, hogy a beszédfrekvenciáknál magasabb hangok esetén van-e hallóideg károsodás.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő figyelmesen meghallgatott, majd alaposan megvizsgált, ellátott tanácsokkal."
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
