Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Az óvodába és iskolába került gyermekeknél nem biztos, hogy a magatartásával van gond, ha figyelmetlen, a felszólításra nem mindig reagál. Ezek a jelek azt is jelezhetik, hogy romlott a hallása. A gyakori kiváltó okokat és vizsgálati lehetőségeket dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A halláscsökkenés lehet veleszületett, ezt általában már a szülést követő vizsgálatok során felfedezik. Jelenleg hazánkban a szűrő BERA vizsgálat az előírt kötelező hallásszűrés csecsemőknél. Ezt még a baba hazaengedése előtt kell elvégezni az újszülött osztályokon. Az itt kiszűrt csecsemőket vizsgálják csak tovább az erre specializálódott fülészeti osztályokon. Halláscsökkenés a későbbi hónapok során is kialakulhat. Egy gondos szülő felfigyel rá, ha például a baba nem fordul a hangok felé, ha nem ijed meg a hirtelen, hangos zajoktól. Az ép hallás nagyon fontos a beszéd szempontjából is. A későbbi hónapokban a megkésett beszédfejlődés is utalhat hallásproblémákra.
Az óvodás életkorban jelentkező halláscsökkenés hátterében, többnyire valamilyen fül-orr-gégészeti betegséget tudunk kimutatni – magyarázza dr. Fülöp Györgyi. A gyermekek orrjáratai, garatja anatómiailag szűk, a helyzetet tovább rontja az orrmandula és a garatmandulák elhelyezkedése és mérete is. Csecsemő- és kisgyermekkorban továbbá könnyebben alakul ki középfülgyulladás, fülkürthurut, a fülkürtök gyermekkori lefutása, elhelyezkedése miatt. Rossz fülkürt funkció esetén a dobüregben sokszor savós folyadék jelenik meg, elhúzódó esetben ez kocsonyássá válik, idült gyulladás alakul ki. Ilyenkor egyéb kísérő tünet nélkül is felléphet halláscsökkenés. A szülő azt hiszi, hogy gyermeke figyelmetlen, szelektív a hallása, így akár hónapok is eltelhetnek, míg a gyerek orvoshoz kerül. Az is intő jel lehet például, ha a mesét egyre hangosabban szeretné hallani, vagy visszakérdez.
Az előbb említett betegségek nemcsak óvodásoknál, hanem kisiskolásoknál is előfordulnak, de ebben a korban megváltozik a fej anatómiája és kevésbé lesznek a gyerekek hajlamosak a középfül akut, vagy idült gyulladásaira. Felső tagozatban egyre inkább belép egy új tényező is, a zenehallgatás, ami már a hallóideget károsíthatja. Az amerikai tinédzserek körében például 1988 és 2006 között 30 százalékkal emelkedett a halláskárosodás előfordulása. Kutatók szerint az mp3 lejátszók elterjedésével függ össze, hogy napjainkban ötből egy fiatal hallása károsodott. Hazánkban is alig látni olyan fiatalt, aki a közlekedési járműveken, utcán, sportolás közben ne viselne fül-, vagy fejhallgatót. A halláskárosodás megelőzésének érdekében ezek alkalmazása során kerülni kell a 85 dB feletti zajterhelést, és lehetőleg fejhallgatót használjunk inkább, mint füldugót – mondja dr. Fülöp Györgyi.
- Ha a gyermeknek gyakran van felső légúti betegsége, orrdugulása, horkolás esetén.
- Ha úgy látjuk, hogy a gyermek figyelmetlen, többször is szólnunk kell neki, mire reagál, beszéde nem fejlődik. Ne bagatellizáljuk el, ne kezeljük szelektív hallásként a problémát.
- Ha az óvodából, iskolából érkezik panasz, hogy nem követi a feladatokat, ha felszólítják nem reagál.
- Ha azt vesszük észre, hogy pl. egyre hangosabban hallgatja a tévét, vagy félreért szavakat.
Mintegy ötéves korig a gondos, mikroszkóppal történő fülvizsgálat és fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett javasolt inkább az objektív hallásvizsgálati módszerek egyike: szűrő BERA, otoakusztikus emisszió, tympanometria. Ebben az életkorban a gyermek még nem tud kellőképpen visszajelezni, hogy hallja-e az adott hangot, így a gépek által mért eredményekre támaszkodunk, összevetve a vizsgálat során észlelt állapottal. A csecsemőkori vizsgálatok általában könnyedén elvégezhetőek a még nagyrészt alvó babákon.
A tympanometria legtöbbször a 2-8 éves gyermekek középfülének (dobüreg) állapotáról ad fontos információt. A hallójáratot a fülkagylónál lezárjuk a készülékhez illesztett lágy műanyag eszközzel, így a dobhártyán belül uralkodó nyomást mérjük meg. Az eredményekből meg tudjuk állapítani, ha a dobüreget pl. savós folyadék tölti ki.
Későbbi életkorban, nagyobb gyerekeknél már elvégezhető a küszöb audiometria. Az erre a célra kialakított, hangszigetelt szobában a páciens fejhallgatón keresztül, különböző frekvenciájú és hangerejű hangokat hall. A hangok érzékelésének pillanatában a kar felemelésével, vagy egy gomb megnyomásával kell visszajeleznie. Így tisztázható például, hogy a beszédfrekvenciáknál magasabb hangok esetén van-e hallóideg károsodás.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Sajnos rengeteg orvosnál jártam már... Györgyi messze felülmúlja mindet csakúgy emberileg és "doktorilag" is. A hozzáállása, a tájékoztatás mértéke olyan amilyent az ember "kíván" egy orvosi látogatás esetén. Sajnos, nagyon egyedül van ezekkel a tulajdonságaival..."
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
