Teljesen természetesnek vesszük, ha a szabadban sétálva érezzük a fák, virágok illatát, vagy ha tetszésünk szerint válogatunk a parfümök között. A szaglásunk akkor sem hagy cserben bennünket, amikor az égett pirítós vagy a sütőben felejtett – jó esetben még éppen menthető - vasárnapi ebédre figyelmeztet. Mi is lenne velünk, ha nem éreznénk szagokat vagy egészen másnak vélnénk, mint ami. Egy csokor virágot például vegyszerszagúnak? Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa a szaglászavarok fül-orr-gégészeti okairól nyilatkozott.
Hipozmia néven ismert a szaglóképesség csökkenése. Ezzel a jelenséggel mindenki találkozott már élete során, hiszen náthás betegség gyakori velejárója, sőt ilyenkor az átmeneti teljes szaglásvesztés sem ritka.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
„A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. Nátha vagy allergia esetén a szagok nem jutnak el a szaglóhámhoz, a szagló receptorokhoz. Hipozmia ezért bekövetkezhet egyéb fül-orr-gégészeti betegségek miatt is, amik orrdugulást okoznak: orrpolip, orrsövényferdülés, orrmelléküreg-gyulladás és megnagyobbodott orrmandula következtében is.”
A parfüm: Egy gyilkos története című könyv főhősének szaglása oly annyira kifinomult volt, hogy bármilyen összetevőt képes volt megkülönböztetni egy illatban. Noha a történet csupán fikció, a hiperozmia, vagyis a szagokra való, szokottnál nagyobb érzékenység valóban létezik. Többnyire parfümőrök, kávészakértők és borkóstolók híresek ezen képességükről.
A szaglás tartós elvesztése a szagló receptorok elhalása vagy az idegpálya illetve az érzékelő agykérgi központ sérülése miatt következhet be. Az anozmia lehet ideiglenes vagy állandó. Figyelmen kívül hagyni azért sem szabad, mert komoly betegségek – Parkinson-kór és Alzheimer-kór – egyik első tünete is lehet.
Igen, nem csak a hallásunk, hanem a szaglásunk is megtréfálhat bennünket. A jelenség azonban
korántsem vicces, főleg, hogy a fantozmiában szenvedők nem csak egyszerűen olyan szagokat éreznek, amit a körülöttük lévők nem, de ezek a szagok még csak nem is kellemesek. Égő pirítós, gumi, penész vagy vegyszerek indokolatlan szaga jelezheti a fantom szaglást, melynek több kiváltó oka is lehet. Ezek közül a fül-orr-gégészeti jellegűek, ahol a kiváltó ok a bakteriális felülfertőződés vagy a fehérjék bomlása: az orrpolip, az orrmelléküreg-gyulladás, de daganatot is jelezhet. Ilyen esetben féloldalasan, az egyik orrnyíláson keresztül jelentkezik a vélt szagok érzékelése.
Nehéz eldönteni, hogy a felsorolt szaglászavarok közül melyik a legkellemetlenebb, ám a parosmia mindenképp az elsők közt szerepel. Ebben az esetben ugyanis az érintett bármilyen, mások által kifejezetten kellemes illatot lélegez be, ő bizony kellemetlen szagként fogja értelmezni. A legdrágább parfüm, a legillatosabb csokor sem nyújt jó élményt a számára.
„Ha a beteg szaglásvesztésre panaszkodik, az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat. Endoszkópos vizsgálat segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám területe is, így fény derülhet arra is, ha a panaszok hátterében például orrpolip vagy orrsövényferdülés áll. Ha a kiváltó okot kezeljük, a szaglás jó eséllyel visszaállítható. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresés más - neurológiai és belgyógyászati –irányba folytatódhat.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekAz orvosok, recepciósok, asszisztens hölgyek nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Alapos magyarázatokat kaptam a kérdéseimre. Elégedett vagyok.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
