Teljesen természetesnek vesszük, ha a szabadban sétálva érezzük a fák, virágok illatát, vagy ha tetszésünk szerint válogatunk a parfümök között. A szaglásunk akkor sem hagy cserben bennünket, amikor az égett pirítós vagy a sütőben felejtett – jó esetben még éppen menthető - vasárnapi ebédre figyelmeztet. Mi is lenne velünk, ha nem éreznénk szagokat vagy egészen másnak vélnénk, mint ami. Egy csokor virágot például vegyszerszagúnak? Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa a szaglászavarok fül-orr-gégészeti okairól nyilatkozott.
Hipozmia néven ismert a szaglóképesség csökkenése. Ezzel a jelenséggel mindenki találkozott már élete során, hiszen náthás betegség gyakori velejárója, sőt ilyenkor az átmeneti teljes szaglásvesztés sem ritka.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
„A szaglás receptorai az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. Nátha vagy allergia esetén a szagok nem jutnak el a szaglóhámhoz, a szagló receptorokhoz. Hipozmia ezért bekövetkezhet egyéb fül-orr-gégészeti betegségek miatt is, amik orrdugulást okoznak: orrpolip, orrsövényferdülés, orrmelléküreg-gyulladás és megnagyobbodott orrmandula következtében is.”
A parfüm: Egy gyilkos története című könyv főhősének szaglása oly annyira kifinomult volt, hogy bármilyen összetevőt képes volt megkülönböztetni egy illatban. Noha a történet csupán fikció, a hiperozmia, vagyis a szagokra való, szokottnál nagyobb érzékenység valóban létezik. Többnyire parfümőrök, kávészakértők és borkóstolók híresek ezen képességükről.
A szaglás tartós elvesztése a szagló receptorok elhalása vagy az idegpálya illetve az érzékelő agykérgi központ sérülése miatt következhet be. Az anozmia lehet ideiglenes vagy állandó. Figyelmen kívül hagyni azért sem szabad, mert komoly betegségek – Parkinson-kór és Alzheimer-kór – egyik első tünete is lehet.
Igen, nem csak a hallásunk, hanem a szaglásunk is megtréfálhat bennünket. A jelenség azonban
korántsem vicces, főleg, hogy a fantozmiában szenvedők nem csak egyszerűen olyan szagokat éreznek, amit a körülöttük lévők nem, de ezek a szagok még csak nem is kellemesek. Égő pirítós, gumi, penész vagy vegyszerek indokolatlan szaga jelezheti a fantom szaglást, melynek több kiváltó oka is lehet. Ezek közül a fül-orr-gégészeti jellegűek, ahol a kiváltó ok a bakteriális felülfertőződés vagy a fehérjék bomlása: az orrpolip, az orrmelléküreg-gyulladás, de daganatot is jelezhet. Ilyen esetben féloldalasan, az egyik orrnyíláson keresztül jelentkezik a vélt szagok érzékelése.
Nehéz eldönteni, hogy a felsorolt szaglászavarok közül melyik a legkellemetlenebb, ám a parosmia mindenképp az elsők közt szerepel. Ebben az esetben ugyanis az érintett bármilyen, mások által kifejezetten kellemes illatot lélegez be, ő bizony kellemetlen szagként fogja értelmezni. A legdrágább parfüm, a legillatosabb csokor sem nyújt jó élményt a számára.
„Ha a beteg szaglásvesztésre panaszkodik, az első lépés mindig a fül-orr-gégészeti vizsgálat. Endoszkópos vizsgálat segítségével feltérképezhető az orrüreg és a szaglóhám területe is, így fény derülhet arra is, ha a panaszok hátterében például orrpolip vagy orrsövényferdülés áll. Ha a kiváltó okot kezeljük, a szaglás jó eséllyel visszaállítható. Ha a fül-orr-gégészeti vizsgálat nem mutat eltéréseket, a kiváltó okok keresés más - neurológiai és belgyógyászati –irányba folytatódhat.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"Minden tökéletes! Nagyon örülök, hogy Önöknél voltam, kifogástalan szervezés, profi vizsgálat, baráti hangnem."
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
