A halláskárosodás több módon is létrejöhet és ez meghatározza a kezelési lehetőségeket is. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a hallásvesztés típusairól nyilatkozott.
A halláscsökkenésnek három fő típusa van: vezetéses, idegi és a kettő kombinációja. A fiatalabb korban jelentkező halláscsökkenés döntően a vezetéses típusba sorolható, ezzel szemben az idősebb korban kialakuló hallásromlás az esetek 90 százalékában idegi eredetű. A vezetéses és idegi eredetű, keverék halláscsökkenés kialakulhat például egy krónikus gyulladás következtében is, mely egyaránt károsítja a dobhártyát, a hallócsontokat és a csiga működését.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, amely a túl erős mozgásokat korlátozza egy reflex segítségével. A kengyelt (és a többi hallócsontot) a hanghullámok rezgése mozgatja, amit a belső fülben lévő folyadék felé továbbítva, mozgásba hozza az itt lévő szőrsejteket. Ezek pedig átalakítják a hanghullámokat elektromos impulzusokká, ami a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe, az agy pedig az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
Ilyen esetben valamilyen mechanikus akadály miatt nem tud eljutni a hang a belső fülbe. Ez lehet például felgyülemlett fülzsír (fülzsírdugó), folyadék felhalmozódása a középfülben vagy fertőzés, a dobhártya átszakadása, csontosodási zavar a fülben (otoszklerózis) vagy a hallójáratba került idegen test.
A hallás folyamatának ismertetése során kiderült, hogy a belső fülben lévő szőrsejtek nagyon fontos feladatot végeznek e téren. Lényeges, hogy vigyázzunk az épségükre, mert ezek a szőrsejtek a felelősek az elektromos impulzusok agy felé történő továbbításáért.
Az idegi eredetű halláscsökkenést a belső fülben található szőrsejtek károsodása, illetve elhalása idézi elő. Ez bekövetkezhet az életkor előrehaladtával, vagy tartós zajhatás következtében – például, ha a szőrsejtek túl hangos hangot kapnak, akkor képesek kórosan mozogni – de bizonyos betegségek is növelik a kialakulásának rizikóját, mint a belső fület érintő vírusfertőzések, cukorbetegség vagy magas vérnyomás.
Hallásproblémák esetén nem érdemes halogatni a hallásvizsgálatot, mert korai stádiumban felismerve jobbak a kezelési lehetőségek, nagyobb eséllyel maradandó károsodás nélkül meg lehet szüntetni a halláskárosodást okozó elváltozásokat. A kezelés mindig a kiváltó ok függvénye. Általánosságban elmondható, hogy a vezetéses hallásvesztés gyakran átmeneti jellegű és gyógyszeres kezeléssel, műtéttel kezelhető. A korral járó idegi eredetű hallásvesztés esetében a hallás hallókészülék segítségével visszanyerhető.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
