A halláskárosodás több módon is létrejöhet és ez meghatározza a kezelési lehetőségeket is. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa a hallásvesztés típusairól nyilatkozott.
A halláscsökkenésnek három fő típusa van: vezetéses, idegi és a kettő kombinációja. A fiatalabb korban jelentkező halláscsökkenés döntően a vezetéses típusba sorolható, ezzel szemben az idősebb korban kialakuló hallásromlás az esetek 90 százalékában idegi eredetű. A vezetéses és idegi eredetű, keverék halláscsökkenés kialakulhat például egy krónikus gyulladás következtében is, mely egyaránt károsítja a dobhártyát, a hallócsontokat és a csiga működését.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, amely a túl erős mozgásokat korlátozza egy reflex segítségével. A kengyelt (és a többi hallócsontot) a hanghullámok rezgése mozgatja, amit a belső fülben lévő folyadék felé továbbítva, mozgásba hozza az itt lévő szőrsejteket. Ezek pedig átalakítják a hanghullámokat elektromos impulzusokká, ami a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe, az agy pedig az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
Ilyen esetben valamilyen mechanikus akadály miatt nem tud eljutni a hang a belső fülbe. Ez lehet például felgyülemlett fülzsír (fülzsírdugó), folyadék felhalmozódása a középfülben vagy fertőzés, a dobhártya átszakadása, csontosodási zavar a fülben (otoszklerózis) vagy a hallójáratba került idegen test.
A hallás folyamatának ismertetése során kiderült, hogy a belső fülben lévő szőrsejtek nagyon fontos feladatot végeznek e téren. Lényeges, hogy vigyázzunk az épségükre, mert ezek a szőrsejtek a felelősek az elektromos impulzusok agy felé történő továbbításáért.
Az idegi eredetű halláscsökkenést a belső fülben található szőrsejtek károsodása, illetve elhalása idézi elő. Ez bekövetkezhet az életkor előrehaladtával, vagy tartós zajhatás következtében – például, ha a szőrsejtek túl hangos hangot kapnak, akkor képesek kórosan mozogni – de bizonyos betegségek is növelik a kialakulásának rizikóját, mint a belső fület érintő vírusfertőzések, cukorbetegség vagy magas vérnyomás.
Hallásproblémák esetén nem érdemes halogatni a hallásvizsgálatot, mert korai stádiumban felismerve jobbak a kezelési lehetőségek, nagyobb eséllyel maradandó károsodás nélkül meg lehet szüntetni a halláskárosodást okozó elváltozásokat. A kezelés mindig a kiváltó ok függvénye. Általánosságban elmondható, hogy a vezetéses hallásvesztés gyakran átmeneti jellegű és gyógyszeres kezeléssel, műtéttel kezelhető. A korral járó idegi eredetű hallásvesztés esetében a hallás hallókészülék segítségével visszanyerhető.
A horkolás nem csak a hálótársat zavaró jelenség, de veszélyes is lehet a horkolóra nézve. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész a horkolás szempontjából kockázatos élethelyzetekre, állapotokra, betegségekre és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A gégetükrözés szó hallatán néhányan szorongani kezdenek, holott egy fájdalmatlan és sok esetben igen fontos vizsgálatról van szó. Legyen szó krónikus rekedtségről, gombócérzésről vagy a hang bármilyen problémájáról, a gégetükrözés hasznos információkkal szolgálhat az okokról. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt a vizsgálat indikációiról és lehetőségeiről.
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
