A halláscsökkenés kivizsgálása során olyan elváltozásokra is fény derülhet, melyek kezelése műtétet igényel. Ilyen a fül csontosodási zavara, vagyis az otoszklerózis is. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogyan zajlik a kivizsgálása.
A középfülben található hallócsontocskák továbbítják a dobhártya rezgéseit. Nélkülözhetetlen szerepük van tehát az ép hallás folyamatában. Otoszklerózis esetén, a csontosodási zavar miatt a hallócsontocskák közül a kengyel elveszti mozgásképességét. Ilyenkor a hangok nem jutnak megfelelő intenzitással a belső fülbe, ezáltal ún. vezetéses halláscsökkenés jelentkezik – magyarázza dr. Kiss Sándor. Ez érintheti egyik, vagy akár mindkét fület is.
Súlyosabb esetben a csontosodási zavar kiterjed a belső fül egyéb területeire is, ilyenkor már idegi jellegű halláscsökkenésről beszélünk és megjelenhetnek egyéb tünetek is, mint a fülzúgás és szédülés.
A halláscsökkenést általában a zajártalommal kapcsoljuk össze, ám otoszklerózis esetében ez nem feltétlenül igaz. Habár a kialakulásának pontos okai nem ismertek, feltételezik, hogy hátterében hormonális okok állhatnak, mivel gyakrabban jelentkezik nőknél, főként a pubertás és várandósság időszakában. Megjelenésében szerepet játszanak örökletes tényezők, ezért akinél a családban előfordult korábban, mindenképp fontos figyelnie a tünetekre.
Az otoszklerózis fájdalommal nem jár, rendszerint a halláscsökkenés, fülzúgás vagy szédülés miatt fordulnak orvoshoz az érintettek. A diagnózist a beteg tünetei, a fül-orr-gégészeti kivizsgálás és az audiológiai vizsgálat eredményei alapján meg lehet állapítani. Az egyéb, halláscsökkenést okozó betegségek kizárására tympanometriás vizsgálatot is végeznek, ezzel a középfülben lévő levegőnyomást lehet mérni. Így lehet megbizonyosodni például arról is, hogy a halláscsökkenést nem a középfülben lévő folyadék – savós középfülgyulladás – okozza-e.
Az otoszklerózis magától nem szűnik meg, műtéttel kezelhető, ám csak addig, amíg a csontosodási zavar a belső fület nem érte el, vagyis az idegi jellegű halláscsökkenés nem alakult ki. Ezért nagyon lényeges, már az első tünetek jelentkezése kapcsán orvoshoz fordulni. A műtét során a csontosodási zavar miatt rögzült kengyelt eltávolítják és protézissel pótolják, így a hallás épsége visszanyerhető. Ha azonban már a belső fül is érintett, arra az esetre a kezelés ma még nem megoldott.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
