Mindannyian ismerünk tipikusan zajos munkaköröket, ahol a dolgozók egész nap például repülőgépek közelében vagy légkalapáccsal, nehézgépekkel dolgoznak. Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakembere azonban olyan foglalkozásokról számolt be, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy halláskárosodást okozhatnak.
Halláskárosodást okozhat egy hirtelen erős hanghatás, például egy durranás, robbanás zaja, de az is, ha tartósan zajos környezetben tartózkodunk.
A hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg. Ha tehát ennyi, vagy ennél magasabb zajhatás éri tartósan a fület, akkor halláskárosodás következhet be.
Azokban a munkakörökben, ahol különösen magas a zajhatás, a dolgozóknak védőfelszerelést kell viselniük. Nem is tudjuk elképzelni, hogy egy légiforgalom irányító a repülőgépek 140dB-es hangja, vagy az útépítő a légkalapács 120dB-es zaja mellett zajvédő fejhallgató mellett dolgozzon.
Arra azonban nem is gondolunk, hogy a bárokban és szórakozóhelyeken dolgozó pultosok és felszolgálók hosszú órákat töltenek 110dB-es alapzajban. Esetükben azonban a hallásvédelem nehezen kivitelezhető, hiszen akadályozná a munkavégzést, a kommunikációt.
Meglepő eredményt hozott egy zenészek körében végzett felmérés is. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a „munkaeszközként” nélkülözhetetlen hallást komolyan veszélyezteti a rendszeres zajterhelés. A Journal of Occupational Health közlése szerint a résztvevők közel felénél mutattak ki valamilyen halláscsökkenésre utaló elváltozást az audiológiai mérések során. Az alanyok átlagosan heti 15,8±4,4 órán át voltak kitéve zajnak (7-30 óra). A próbák vagy előadások utáni fülzúgásról 51%, és az alatti fülfájdalomról 28% számolt be. Ennek ellenére a résztvevők kevesebb mint 2%-a használt hallásvédő eszközt.
Talán arra is kevesen gondolunk, hogy a fogorvosok, fogászati asszisztensek hallása sincs biztonságban. A fúró és az egyéb eszközök visítása és süvítése ugyanis akár a 90 dB-es hangerőt is elérheti.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallássérült emberek gyakran hosszan (5-20 év) vannak kitéve hangos (85 dB feletti) hangoknak napi több órán keresztül. A veszélyeztetett foglalkozási körökben dolgozók számára ezért fontos lenne a zajvédelem. Léteznek erre a célra speciális, diszkrét eszközök is, mint a zajvédő füldugó.
Emellett érdemes rendszeresen, évenként hallásvizsgálaton részt venni. A halláskárosodás különböző szintjei mérhetők audiometriai tesztekkel. Így korai stádiumban, a kezdeti jeleket is fel lehet ismerni, így idejében be lehet avatkozni: változtatni az életmódon, ügyelni a zajvédelemre, illetve szükség esetén hallókészüléket is be lehet szerezni.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
