Mindannyian ismerünk tipikusan zajos munkaköröket, ahol a dolgozók egész nap például repülőgépek közelében vagy légkalapáccsal, nehézgépekkel dolgoznak. Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakembere azonban olyan foglalkozásokról számolt be, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy halláskárosodást okozhatnak.
Halláskárosodást okozhat egy hirtelen erős hanghatás, például egy durranás, robbanás zaja, de az is, ha tartósan zajos környezetben tartózkodunk.
A hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg. Ha tehát ennyi, vagy ennél magasabb zajhatás éri tartósan a fület, akkor halláskárosodás következhet be.
Azokban a munkakörökben, ahol különösen magas a zajhatás, a dolgozóknak védőfelszerelést kell viselniük. Nem is tudjuk elképzelni, hogy egy légiforgalom irányító a repülőgépek 140dB-es hangja, vagy az útépítő a légkalapács 120dB-es zaja mellett zajvédő fejhallgató mellett dolgozzon.
Arra azonban nem is gondolunk, hogy a bárokban és szórakozóhelyeken dolgozó pultosok és felszolgálók hosszú órákat töltenek 110dB-es alapzajban. Esetükben azonban a hallásvédelem nehezen kivitelezhető, hiszen akadályozná a munkavégzést, a kommunikációt.
Meglepő eredményt hozott egy zenészek körében végzett felmérés is. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a „munkaeszközként” nélkülözhetetlen hallást komolyan veszélyezteti a rendszeres zajterhelés. A Journal of Occupational Health közlése szerint a résztvevők közel felénél mutattak ki valamilyen halláscsökkenésre utaló elváltozást az audiológiai mérések során. Az alanyok átlagosan heti 15,8±4,4 órán át voltak kitéve zajnak (7-30 óra). A próbák vagy előadások utáni fülzúgásról 51%, és az alatti fülfájdalomról 28% számolt be. Ennek ellenére a résztvevők kevesebb mint 2%-a használt hallásvédő eszközt.
Talán arra is kevesen gondolunk, hogy a fogorvosok, fogászati asszisztensek hallása sincs biztonságban. A fúró és az egyéb eszközök visítása és süvítése ugyanis akár a 90 dB-es hangerőt is elérheti.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallássérült emberek gyakran hosszan (5-20 év) vannak kitéve hangos (85 dB feletti) hangoknak napi több órán keresztül. A veszélyeztetett foglalkozási körökben dolgozók számára ezért fontos lenne a zajvédelem. Léteznek erre a célra speciális, diszkrét eszközök is, mint a zajvédő füldugó.
Emellett érdemes rendszeresen, évenként hallásvizsgálaton részt venni. A halláskárosodás különböző szintjei mérhetők audiometriai tesztekkel. Így korai stádiumban, a kezdeti jeleket is fel lehet ismerni, így idejében be lehet avatkozni: változtatni az életmódon, ügyelni a zajvédelemre, illetve szükség esetén hallókészüléket is be lehet szerezni.
A légkondicionáló berendezések könnyebben elviselhetővé teszik a forró nyári időszakokat, ám nem árt tisztában lenni ezeknek a praktikus eszközöknek az egészségre gyakorolt hatásaival. Miért okozhat fülfájást a klímahasználat? –tettük fel a kérdést dr. Holpert Valériának, a Fül-orr-Gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakemberének.
A nők negyedénél, a férfiak 40 százalékánál rendszeresen jelentkezik a horkolás, ami a velük egy ágyban alvó társukra is rossz hatással van. Számtalan horkolásgátló termék érhető el az interneten, de vajon működnek is ezek a pihentető alvást ígérő termékek? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, fej-nyaksebész szakembere azt tanácsolja, hogy horkolás esetén inkább vizsgáltassuk ki annak okát.
A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.
