Mindannyian ismerünk tipikusan zajos munkaköröket, ahol a dolgozók egész nap például repülőgépek közelében vagy légkalapáccsal, nehézgépekkel dolgoznak. Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakembere azonban olyan foglalkozásokról számolt be, amelyekről elsőre nem is gondolnánk, hogy halláskárosodást okozhatnak.
Halláskárosodást okozhat egy hirtelen erős hanghatás, például egy durranás, robbanás zaja, de az is, ha tartósan zajos környezetben tartózkodunk.
A hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg. Ha tehát ennyi, vagy ennél magasabb zajhatás éri tartósan a fület, akkor halláskárosodás következhet be.
Azokban a munkakörökben, ahol különösen magas a zajhatás, a dolgozóknak védőfelszerelést kell viselniük. Nem is tudjuk elképzelni, hogy egy légiforgalom irányító a repülőgépek 140dB-es hangja, vagy az útépítő a légkalapács 120dB-es zaja mellett zajvédő fejhallgató mellett dolgozzon.
Arra azonban nem is gondolunk, hogy a bárokban és szórakozóhelyeken dolgozó pultosok és felszolgálók hosszú órákat töltenek 110dB-es alapzajban. Esetükben azonban a hallásvédelem nehezen kivitelezhető, hiszen akadályozná a munkavégzést, a kommunikációt.
Meglepő eredményt hozott egy zenészek körében végzett felmérés is. Ebből ugyanis az derül ki, hogy a „munkaeszközként” nélkülözhetetlen hallást komolyan veszélyezteti a rendszeres zajterhelés. A Journal of Occupational Health közlése szerint a résztvevők közel felénél mutattak ki valamilyen halláscsökkenésre utaló elváltozást az audiológiai mérések során. Az alanyok átlagosan heti 15,8±4,4 órán át voltak kitéve zajnak (7-30 óra). A próbák vagy előadások utáni fülzúgásról 51%, és az alatti fülfájdalomról 28% számolt be. Ennek ellenére a résztvevők kevesebb mint 2%-a használt hallásvédő eszközt.
Talán arra is kevesen gondolunk, hogy a fogorvosok, fogászati asszisztensek hallása sincs biztonságban. A fúró és az egyéb eszközök visítása és süvítése ugyanis akár a 90 dB-es hangerőt is elérheti.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallássérült emberek gyakran hosszan (5-20 év) vannak kitéve hangos (85 dB feletti) hangoknak napi több órán keresztül. A veszélyeztetett foglalkozási körökben dolgozók számára ezért fontos lenne a zajvédelem. Léteznek erre a célra speciális, diszkrét eszközök is, mint a zajvédő füldugó.
Emellett érdemes rendszeresen, évenként hallásvizsgálaton részt venni. A halláskárosodás különböző szintjei mérhetők audiometriai tesztekkel. Így korai stádiumban, a kezdeti jeleket is fel lehet ismerni, így idejében be lehet avatkozni: változtatni az életmódon, ügyelni a zajvédelemre, illetve szükség esetén hallókészüléket is be lehet szerezni.
A horkolás nem csak a hálótársat zavaró jelenség, de veszélyes is lehet a horkolóra nézve. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész a horkolás szempontjából kockázatos élethelyzetekre, állapotokra, betegségekre és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A gégetükrözés szó hallatán néhányan szorongani kezdenek, holott egy fájdalmatlan és sok esetben igen fontos vizsgálatról van szó. Legyen szó krónikus rekedtségről, gombócérzésről vagy a hang bármilyen problémájáról, a gégetükrözés hasznos információkkal szolgálhat az okokról. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt a vizsgálat indikációiról és lehetőségeiről.
Sokan a fűtés miatti száraz levegőt okolják az orrszárazságért, holott sok más oka is lehet ennek a kellemetlen, akár kínzó érzésnek. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ allergológusa, fül-orr-gégész azokra az esetekre hívta fel a figyelmet, amelyek orvosi kivizsgálást és szükség esetén kezelést igényelnek.
