A belső fület, hallóidegeket károsítja, ha túl hangosan hallgatjuk a fej-, vagy fülhallgatóval a zenét. Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy az utóbbi években nőtt a fiatalkori hallásproblémák esetszáma. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztense elmondta, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Ha a kedvenc zeneszámainkat hallgatjuk, jól esik feltekerni a hangerőt, különösen sportolás közben. Így előfordulhat, hogy akár huzamosabb ideig is olyan hangosan szól a zene, ami a hallásunk épségére nézve már káros, halláscsökkenést okozhat.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg, így, ha olyan hangerővel hallgatjuk a zenét, ami elnyomja a külső zajokat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a hallásunknak nem teszünk vele jót.
A túl nagy hangerővel fülbe jutó hang zajártalmat okozhat. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez pontosan miért történik, Gazdag Gábor elmagyarázta röviden a hallás folyamatát és rávilágított arra is, hogy mi nyújt védelmet a fülnek a zajártalomtól.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, aminek egyrészt védő szerepe is van. 90dB feletti zajhatás esetén ugyanis összehúzódik, megfeszül így védi a belsőfület a zajártalomtól. Ez a stapedius reflex a hallásvizsgálat során is mérhető.
Normál hanghatás esetén a stapedius izom megmozgatja a belső fülben lévő folyadékot, ezáltal mozgásba hozza az itt lévő szőrsejteket, amelyek átalakítják a hanghullámokat elektromos impulzusokká. Ez a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe, az agyhoz, ami az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
A belső fülben lévő szőrsejtek tehát nagyon fontos feladatot végeznek, ezért lényeges, hogy vigyázzunk az épségükre. Ha ugyanis túl hangos hangot kap, akkor képes kórosan mozogni, ami negatívan hat a hallás folyamatára.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
