A belső fület, hallóidegeket károsítja, ha túl hangosan hallgatjuk a fej-, vagy fülhallgatóval a zenét. Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy az utóbbi években nőtt a fiatalkori hallásproblémák esetszáma. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztense elmondta, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Ha a kedvenc zeneszámainkat hallgatjuk, jól esik feltekerni a hangerőt, különösen sportolás közben. Így előfordulhat, hogy akár huzamosabb ideig is olyan hangosan szól a zene, ami a hallásunk épségére nézve már káros, halláscsökkenést okozhat.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg, így, ha olyan hangerővel hallgatjuk a zenét, ami elnyomja a külső zajokat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a hallásunknak nem teszünk vele jót.
A túl nagy hangerővel fülbe jutó hang zajártalmat okozhat. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez pontosan miért történik, Gazdag Gábor elmagyarázta röviden a hallás folyamatát és rávilágított arra is, hogy mi nyújt védelmet a fülnek a zajártalomtól.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, aminek egyrészt védő szerepe is van. 90dB feletti zajhatás esetén ugyanis összehúzódik, megfeszül így védi a belsőfület a zajártalomtól. Ez a stapedius reflex a hallásvizsgálat során is mérhető.
Normál hanghatás esetén a stapedius izom megmozgatja a belső fülben lévő folyadékot, ezáltal mozgásba hozza az itt lévő szőrsejteket, amelyek átalakítják a hanghullámokat elektromos impulzusokká. Ez a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe, az agyhoz, ami az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
A belső fülben lévő szőrsejtek tehát nagyon fontos feladatot végeznek, ezért lényeges, hogy vigyázzunk az épségükre. Ha ugyanis túl hangos hangot kap, akkor képes kórosan mozogni, ami negatívan hat a hallás folyamatára.
A COVID alatt sokan megtapasztalhatták a szaglásuk romlását, a téves szaglást, vagy akár a teljes szaglásvesztést is. Szerencsére mára túl vagyunk ezen a világjárványon, de az ember szaglása ettől függetlenül is romolhat, akár fokozatosan, akár hirtelen. A szaglás csökkenését orvosi kifejezéssel hipozmiának, teljes elvesztését anozmiának nevezzük. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaglás romlásának többféle oka lehet, melyet a legtöbb esetben orvosnak kell diagnosztizálnia és ha szükséges, kezelnie.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.