A belső fület, hallóidegeket károsítja, ha túl hangosan hallgatjuk a fej-, vagy fülhallgatóval a zenét. Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy az utóbbi években nőtt a fiatalkori hallásproblémák esetszáma. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztense elmondta, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Ha a kedvenc zeneszámainkat hallgatjuk, jól esik feltekerni a hangerőt, különösen sportolás közben. Így előfordulhat, hogy akár huzamosabb ideig is olyan hangosan szól a zene, ami a hallásunk épségére nézve már káros, halláscsökkenést okozhat.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg, így, ha olyan hangerővel hallgatjuk a zenét, ami elnyomja a külső zajokat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a hallásunknak nem teszünk vele jót.
A túl nagy hangerővel fülbe jutó hang zajártalmat okozhat. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez pontosan miért történik, Gazdag Gábor elmagyarázta röviden a hallás folyamatát és rávilágított arra is, hogy mi nyújt védelmet a fülnek a zajártalomtól.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, aminek egyrészt védő szerepe is van. 90dB feletti zajhatás esetén ugyanis összehúzódik, megfeszül így védi a belsőfület a zajártalomtól. Ez a stapedius reflex a hallásvizsgálat során is mérhető.
Normál hanghatás esetén a stapedius izom megmozgatja a belső fülben lévő folyadékot, ezáltal mozgásba hozza az itt lévő szőrsejteket, amelyek átalakítják a hanghullámokat elektromos impulzusokká. Ez a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe, az agyhoz, ami az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
A belső fülben lévő szőrsejtek tehát nagyon fontos feladatot végeznek, ezért lényeges, hogy vigyázzunk az épségükre. Ha ugyanis túl hangos hangot kap, akkor képes kórosan mozogni, ami negatívan hat a hallás folyamatára.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
