A belső fület, hallóidegeket károsítja, ha túl hangosan hallgatjuk a fej-, vagy fülhallgatóval a zenét. Vélhetően ez is szerepet játszik abban, hogy az utóbbi években nőtt a fiatalkori hallásproblémák esetszáma. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztense elmondta, mit tehetünk a megelőzés érdekében.
Ha a kedvenc zeneszámainkat hallgatjuk, jól esik feltekerni a hangerőt, különösen sportolás közben. Így előfordulhat, hogy akár huzamosabb ideig is olyan hangosan szól a zene, ami a hallásunk épségére nézve már káros, halláscsökkenést okozhat.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a hallásküszöb plusz 80-90dB számít hangosnak. A 90dB nagyjából a városi utcai zajnak felel meg, így, ha olyan hangerővel hallgatjuk a zenét, ami elnyomja a külső zajokat, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a hallásunknak nem teszünk vele jót.
A túl nagy hangerővel fülbe jutó hang zajártalmat okozhat. Ahhoz, hogy megértsük, hogy ez pontosan miért történik, Gazdag Gábor elmagyarázta röviden a hallás folyamatát és rávilágított arra is, hogy mi nyújt védelmet a fülnek a zajártalomtól.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, aminek egyrészt védő szerepe is van. 90dB feletti zajhatás esetén ugyanis összehúzódik, megfeszül így védi a belsőfület a zajártalomtól. Ez a stapedius reflex a hallásvizsgálat során is mérhető.
Normál hanghatás esetén a stapedius izom megmozgatja a belső fülben lévő folyadékot, ezáltal mozgásba hozza az itt lévő szőrsejteket, amelyek átalakítják a hanghullámokat elektromos impulzusokká. Ez a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe, az agyhoz, ami az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
A belső fülben lévő szőrsejtek tehát nagyon fontos feladatot végeznek, ezért lényeges, hogy vigyázzunk az épségükre. Ha ugyanis túl hangos hangot kap, akkor képes kórosan mozogni, ami negatívan hat a hallás folyamatára.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
