A fülzúgás maradéktalan kezeléséhez nagyon fontos a mielőbbi, lehetőleg a tünetek jelentkezését követő egy vagy két héten belül megkezdett terápia. Az ennél régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor már csak a panaszok csökkentésére, kezelésére van lehetőség. A fülzúgás okainak felderítése komplex kivizsgálást igényel, melynek része a hallásvizsgálat is. Ennek menetéről Gazdag Gábor a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztensét kérdeztük.
A fülzúgás kivizsgálása összetett folyamat, hiszen nagyon sok kiváltó oka lehet. Előfordulhat, hogy túl kevés folyadékot fogyaszt a páciens és emiatt romlik a fülben a vérkeringés, de bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthatja. Ismert jelenség hangos koncerteket, bulikat követő napon a fülzúgás, de a gyakori és túl hangos fej/fülhallgató használat miatt is jelentkezhet. Előidézheti a fülben rekedt fülzsír, fülzsírdugó is. Emellett komolyabb fül-orr-gégészeti betegségek, külső-, közép-, és belsőfül problémák is kiválthatják. A fülzúgás lehet akut vagy krónikus, annyi azonban bizonyos, hogy mielőbb ki kell vizsgáltatni, mert minél rövidebb ideje áll fenn a fülzúgás, annál eredményesebben kezelhető.
A fülzúgás lehet objektív, amit a vizsgáló orvos is hall, illetve szubjektív, amit csak a beteg érzékel. Ez utóbbi pedig az esetek döntő többségében – az esetek 80-90 százalékában - valamilyen mértékű halláscsökkenéssel is jár.
A hallásvizsgálatra ezért fülzúgás esetén mindenképp szükség van, illetve el kell végezni annak eldöntésére is, hogy a fülzúgásnak van-e szervi oka, vagy pszichésen jelentkezik. Ezzel a lehetőséggel is számolni kell ugyanis, több kutatás is igazolja, hogy a stressz is egy gyakori kiváltó tényező a fülzúgás kialakulásában. Kezelés nélkül a stressz csak tovább erősíti a meglévő tünetet, tehát lehet oka és következménye is a tinnitusnak.
Fülzúgás esetén is az első lépés – csakúgy, mint minden egyéb hallásvizsgálat során - a fül áttekintése otoszkóppal. Ezzel a kis eszközzel egyből észrevehető, ha fülzsírdugó alakult ki vagy túl sok fülzsír gyűlt fel a fülben. Ilyenkor a további vizsgálatok előtt fül-orr-gégész orvos elvégzi a fültisztítást. Fontos megjegyezni, hogy ezt mi magunk nem tudjuk felfedezni otthon, sőt sok esetben épp a fültisztítóval, helytelen mozdulatokkal végzett fültisztítás vezet a fülzsírdugó kialakulásához. A hallásvizsgálat ezt követően folytatódhat.
A timpanometria során a középfület, a dobhártya állapotát térképezi fel a szakember.
A stapedius reflex vizsgálatával a középfül három hallócsontjának – kalapács, üllő és kengyel - egyikéhez, a kengyelhez csatlakozó kengyelizom összehúzódásait ellenőrzi.
Ezt követően elvégzi a légvezetéses és a csontvezetéses hallásvizsgálatot is. A csontvezetéses hallásvizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgésekről, a légvezetéses hallásvizsgálat esetében pedig a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről kell, a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus szakember számára.
A fülzúgás kivizsgálását célzó speciális vizsgálat a tinnitometria, melynek során audiométerrel határozzák meg a fülzúgás frekvenciáját és hangerejét a vizsgálat során, illetve mérik, hogy a fülzúgás milyen kibocsátott hang hatására tűnik el, vagy halkul.
A fülzúgás diagnózisát fül-orr-gégész orvos tudja megállapítani. A hallásvizsgálat eredménye fontos támpont a további kivizsgálás menetének meghatározásához. Ha a fülzúgás mellett halláscsökkenés is igazolt, akkor a kettőt együtt kell majd a továbbiakban kezelni, tehát hallókészülékre is szükség lehet. Ennek beállításában az audiológus szakasszisztens tud segíteni.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"a hangnem , a kerdesek amik mar a diagnozis felismerésére következtettek. Az, hogy nem küldott tovább egy másik szakorvoshoz arra utal, hogy kitűnő orvos es van türelme a betegekkel behatóan foglalkozni."
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
