A fülzúgás maradéktalan kezeléséhez nagyon fontos a mielőbbi, lehetőleg a tünetek jelentkezését követő egy vagy két héten belül megkezdett terápia. Az ennél régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor már csak a panaszok csökkentésére, kezelésére van lehetőség. A fülzúgás okainak felderítése komplex kivizsgálást igényel, melynek része a hallásvizsgálat is. Ennek menetéről Gazdag Gábor a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztensét kérdeztük.
A fülzúgás kivizsgálása összetett folyamat, hiszen nagyon sok kiváltó oka lehet. Előfordulhat, hogy túl kevés folyadékot fogyaszt a páciens és emiatt romlik a fülben a vérkeringés, de bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthatja. Ismert jelenség hangos koncerteket, bulikat követő napon a fülzúgás, de a gyakori és túl hangos fej/fülhallgató használat miatt is jelentkezhet. Előidézheti a fülben rekedt fülzsír, fülzsírdugó is. Emellett komolyabb fül-orr-gégészeti betegségek, külső-, közép-, és belsőfül problémák is kiválthatják. A fülzúgás lehet akut vagy krónikus, annyi azonban bizonyos, hogy mielőbb ki kell vizsgáltatni, mert minél rövidebb ideje áll fenn a fülzúgás, annál eredményesebben kezelhető.
A fülzúgás lehet objektív, amit a vizsgáló orvos is hall, illetve szubjektív, amit csak a beteg érzékel. Ez utóbbi pedig az esetek döntő többségében – az esetek 80-90 százalékában - valamilyen mértékű halláscsökkenéssel is jár.
A hallásvizsgálatra ezért fülzúgás esetén mindenképp szükség van, illetve el kell végezni annak eldöntésére is, hogy a fülzúgásnak van-e szervi oka, vagy pszichésen jelentkezik. Ezzel a lehetőséggel is számolni kell ugyanis, több kutatás is igazolja, hogy a stressz is egy gyakori kiváltó tényező a fülzúgás kialakulásában. Kezelés nélkül a stressz csak tovább erősíti a meglévő tünetet, tehát lehet oka és következménye is a tinnitusnak.
Fülzúgás esetén is az első lépés – csakúgy, mint minden egyéb hallásvizsgálat során - a fül áttekintése otoszkóppal. Ezzel a kis eszközzel egyből észrevehető, ha fülzsírdugó alakult ki vagy túl sok fülzsír gyűlt fel a fülben. Ilyenkor a további vizsgálatok előtt fül-orr-gégész orvos elvégzi a fültisztítást. Fontos megjegyezni, hogy ezt mi magunk nem tudjuk felfedezni otthon, sőt sok esetben épp a fültisztítóval, helytelen mozdulatokkal végzett fültisztítás vezet a fülzsírdugó kialakulásához. A hallásvizsgálat ezt követően folytatódhat.
A timpanometria során a középfület, a dobhártya állapotát térképezi fel a szakember.
A stapedius reflex vizsgálatával a középfül három hallócsontjának – kalapács, üllő és kengyel - egyikéhez, a kengyelhez csatlakozó kengyelizom összehúzódásait ellenőrzi.
Ezt követően elvégzi a légvezetéses és a csontvezetéses hallásvizsgálatot is. A csontvezetéses hallásvizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgésekről, a légvezetéses hallásvizsgálat esetében pedig a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről kell, a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus szakember számára.
A fülzúgás kivizsgálását célzó speciális vizsgálat a tinnitometria, melynek során audiométerrel határozzák meg a fülzúgás frekvenciáját és hangerejét a vizsgálat során, illetve mérik, hogy a fülzúgás milyen kibocsátott hang hatására tűnik el, vagy halkul.
A fülzúgás diagnózisát fül-orr-gégész orvos tudja megállapítani. A hallásvizsgálat eredménye fontos támpont a további kivizsgálás menetének meghatározásához. Ha a fülzúgás mellett halláscsökkenés is igazolt, akkor a kettőt együtt kell majd a továbbiakban kezelni, tehát hallókészülékre is szükség lehet. Ennek beállításában az audiológus szakasszisztens tud segíteni.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekFülöp Györgyi doktornő kedvessége,segítőkészsége,és nem utolsósorban szakmai hozzáértése számomra példaértékű. Köszönöm a munkájukat!
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
