A fülzúgás maradéktalan kezeléséhez nagyon fontos a mielőbbi, lehetőleg a tünetek jelentkezését követő egy vagy két héten belül megkezdett terápia. Az ennél régebb óta fennálló fülzúgásnál sokszor már csak a panaszok csökkentésére, kezelésére van lehetőség. A fülzúgás okainak felderítése komplex kivizsgálást igényel, melynek része a hallásvizsgálat is. Ennek menetéről Gazdag Gábor a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztensét kérdeztük.
A fülzúgás kivizsgálása összetett folyamat, hiszen nagyon sok kiváltó oka lehet. Előfordulhat, hogy túl kevés folyadékot fogyaszt a páciens és emiatt romlik a fülben a vérkeringés, de bizonyos gyógyszerek szedése is kiválthatja. Ismert jelenség hangos koncerteket, bulikat követő napon a fülzúgás, de a gyakori és túl hangos fej/fülhallgató használat miatt is jelentkezhet. Előidézheti a fülben rekedt fülzsír, fülzsírdugó is. Emellett komolyabb fül-orr-gégészeti betegségek, külső-, közép-, és belsőfül problémák is kiválthatják. A fülzúgás lehet akut vagy krónikus, annyi azonban bizonyos, hogy mielőbb ki kell vizsgáltatni, mert minél rövidebb ideje áll fenn a fülzúgás, annál eredményesebben kezelhető.
A fülzúgás lehet objektív, amit a vizsgáló orvos is hall, illetve szubjektív, amit csak a beteg érzékel. Ez utóbbi pedig az esetek döntő többségében – az esetek 80-90 százalékában - valamilyen mértékű halláscsökkenéssel is jár.
A hallásvizsgálatra ezért fülzúgás esetén mindenképp szükség van, illetve el kell végezni annak eldöntésére is, hogy a fülzúgásnak van-e szervi oka, vagy pszichésen jelentkezik. Ezzel a lehetőséggel is számolni kell ugyanis, több kutatás is igazolja, hogy a stressz is egy gyakori kiváltó tényező a fülzúgás kialakulásában. Kezelés nélkül a stressz csak tovább erősíti a meglévő tünetet, tehát lehet oka és következménye is a tinnitusnak.
Fülzúgás esetén is az első lépés – csakúgy, mint minden egyéb hallásvizsgálat során - a fül áttekintése otoszkóppal. Ezzel a kis eszközzel egyből észrevehető, ha fülzsírdugó alakult ki vagy túl sok fülzsír gyűlt fel a fülben. Ilyenkor a további vizsgálatok előtt fül-orr-gégész orvos elvégzi a fültisztítást. Fontos megjegyezni, hogy ezt mi magunk nem tudjuk felfedezni otthon, sőt sok esetben épp a fültisztítóval, helytelen mozdulatokkal végzett fültisztítás vezet a fülzsírdugó kialakulásához. A hallásvizsgálat ezt követően folytatódhat.
A timpanometria során a középfület, a dobhártya állapotát térképezi fel a szakember.
A stapedius reflex vizsgálatával a középfül három hallócsontjának – kalapács, üllő és kengyel - egyikéhez, a kengyelhez csatlakozó kengyelizom összehúzódásait ellenőrzi.
Ezt követően elvégzi a légvezetéses és a csontvezetéses hallásvizsgálatot is. A csontvezetéses hallásvizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgésekről, a légvezetéses hallásvizsgálat esetében pedig a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről kell, a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus szakember számára.
A fülzúgás kivizsgálását célzó speciális vizsgálat a tinnitometria, melynek során audiométerrel határozzák meg a fülzúgás frekvenciáját és hangerejét a vizsgálat során, illetve mérik, hogy a fülzúgás milyen kibocsátott hang hatására tűnik el, vagy halkul.
A fülzúgás diagnózisát fül-orr-gégész orvos tudja megállapítani. A hallásvizsgálat eredménye fontos támpont a további kivizsgálás menetének meghatározásához. Ha a fülzúgás mellett halláscsökkenés is igazolt, akkor a kettőt együtt kell majd a továbbiakban kezelni, tehát hallókészülékre is szükség lehet. Ennek beállításában az audiológus szakasszisztens tud segíteni.
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További vélemények"A doktornő nagyon kedves volt. Éreztem hogy tényleg érdekli a problémám és próbál rá megoldást találni."
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
