Az audiometria a halláskészség vizsgálatával és a halláscsökkenés diagnosztizálásával foglalkozik. Legegyszerűbb formája a szűrő audiométer, mely minden foglalkozás egészségügyi rendelőnek és legtöbb háziorvosi rendelőnek is az alapműszere. Az audiometria segítségével megállapítható a jelentősebb halláscsökkenés, azonban a finom eltérések diagnosztizálására és a halláscsökkenés pontos okának kiderítésére nem alkalmas. A teljes körű hallásvizsgálat egy úgynevezett süketkabinban történik.
Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gége Központban
Mit jelent az audiometria?
Hogyan történik a hallás mechanizmusa?
Milyen tünetek esetén segíthet az audiometria a kivizsgálásban?
Milyen betegségek azonosíthatóak az audiometria által?
Mi történik az audiometria során?
Jelentkezzen be online vizsgálatunkra!
ONLINE
bejelentkezés
Az audiometria a fül-orr-gégészeti vizsgálatok közül a hallás készség vizsgálatával foglalkozik. Az audiometria segítségével vizsgálható a hallás élessége és megállapítható a halláskárosodás mértéke. Az audiometriai vizsgálatot megelőzően egy hónapon belül szükséges fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálat, aki az eredmény függvényében javasolhatja az audiológus szakorvoshoz fordulást.
Az audiometria sokak számára hasznos vizsgálat lehet. Az időskor velejárója a halláscsökkenés, de valójában ez bárkit érinthet. Egy tanulmány szerint az 50 év felettiek legalább 25 százaléka, a 80 év felettiek 50 százaléka tapasztal halláscsökkenést. A halláscsökkenés vizsgálatának egyik módja az audiometria. Az audiometria azt vizsgálja, hogy mennyire jól működik a páciens hallása. Az audiometria vizsgálja tehát a hallott hangok intenzitását és hangszínét, de felmérhetőek egy ilyen vizsgálat során egyéb fül-orr-gégészeti betegségek is, mint például az egyensúlyi problémák és a belső fül működésével kapcsolatos egyéb kérdések is. A vizsgálatot a halláskárosodás diagnosztizálására és kezelésére szakosodott orvos, az audiológus végzi.
Az audiométer egy elektromos műszer, amely egy tiszta hanggenerátorból, csontvezetési oszcillátorból, csillapítóból, mikrofonból és egy fülhallgatóból áll. A levegő- és csontvezetés vizsgálatára tiszta hangokat használnak. A cochleáris funkció mérésére a csontvezetési oszcillátor szolgál. A csillapító segítségével változtatható a hangerő. A mikrofon a beszédvizsgálat, míg a fülhallgató a légvezetéses vizsgálat eszköze. Az audiometria egyéb vizsgálatai közé tartozik az impedancia audiometria, amely a középfülrendszer mozgékonyságát és légnyomását, valamint a középfül bizonyos reflexeit (stapedialis reflex) méri. Az audiometria további vizsgálata lehet az agytörzsi kiváltott hallásválasz, amely a cochleától az agytörzsön keresztül történő idegi átviteli időt méri.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A hallás egy összetett folyamat, amelynek során a hanghullámokat érzékeljük és értelmezzük. A hanghullámokat először a külső fül fülcimpán és a külső hallójáratban érzékeljük. Ezek a szervek segítenek meghatározni a hangok irányát. A hanghullámok összegyűlnek és a külső hallójáraton át továbbítódnak a dobhártyához. A hanghullámok hatására a dobhártya megrezeg, a rezgései pedig továbbítódnak a középfülben található három apró csontocskára. Ezeket nevezzük a középfül csontjainak, ide tartozik az üllő, kalapács és kengyel. Ezek a csontocskák a rezgéseket a belső fülbe továbbítják. A belső fülben található a cochlea (csiga), amelyben a hanghullámok mechanikus energiává alakulnak. A cochlea membránjai és benne lévő folyadék rezgései ingerlik a hallószervben található szőrsejteket. A szőrsejtek mozgása idegimpulzusokat generál, amelyek a hallóideg felé továbbítódnak. A hallóideg pedig az agy felé viszi az információkat. Az idegi jelek az agy hallóközpontjában kerülnek feldolgozásra és értelmezésre. Ez a hallás mechanizmusa, így tudjuk megkülönböztetni a hangokat, értelmezni a beszédet és reagálni a környezet hangjaira.
Az audiometria feladata, hogy ezt a mechanizmust, vagyis a hallás megfelelő működését vizsgálja. Az audiometria magában foglalja a mechanikus hangátvitel (vagyis a középfül funkció), az idegi hangátvitel (vagyis a cochleáris funkció) és a beszéd diszkriminációs képesség (vagyis a központi integráció) vizsgálatát. A páciens hallásának teljes körű értékelését képzett személyzet végzi az audiometria során, kifejezetten erre a célra kifejlesztett műszerekkel.
A hangintenzitás mértékegysége a decibel (dB). Az egészséges emberi fül már az olyan halk hangokat is képes meghallani, mint például a 20 dB értékű suttogást. Összehasonlításképpen egy rockkoncert kb. 110 dB hangerősségű. A hang másik mértékegysége a hertz (Hz), mely a hang frekvenciáját, vagyis a másodpercenkénti rezgésszámot adja meg. Az emberi fül a 20-20 000 Hz közötti hangokat hallja. Az emberi beszéd általában az 500-3000 Hz-es tartományba esik, míg a mély basszus hangok 50 Hz körüli értéket jelentenek.
Kapcsolódó cikkünk
Az audiometria a halláskárosodás diagnosztizálását szolgálja. Az audiometria segítségével felmérhető a halláskárosodás típusa és mértéke, ami alapján megtervezhető a terápia a normál hallás visszaállítása érdekében. Ezen kívül további betegségek azonosításában is segíthet az audiometria. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a tüneteket, amelyek esetén segíthet az audiometria a kivizsgálásban:
Az audiometria segíthet több betegség és állapot diagnosztizálásában. Ebben a bekezdésben összegyűjtöttünk néhány példát olyan betegségekre és állapotokra, amik azonosíthatóak az audiometria segítségével. Fontos hangsúlyozni, hogy az audiometria csak egy eszköz a diagnózis felállításához, és az eredményeket minden esetben audiológus szakembernek kell értékelnie és értelmeznie!
Ilyen tünetek jelzik, ha gond van a gyerek hallásával - Gyermekgyógyászati Központ
Így lesz pontos a hallásvizsgálat eredménye - Fül-orr-gége Központ
Szédülés, fülzúgás, hallásromlás - Meniére betegség is lehet - Neurológiai Központ
Dohányzik? Vegyen részt hallásvizsgálaton! - Fül-orr-gége Központ
Az audiometria elvégzéséhez süketkabin – vagy csendes kabin szükséges, melynek jellemzője, hogy teljesen hangszigetelt. Így a süketkabinban csak az audiometria által létrehozott hangok vannak, más zaj nincsen. A kabin ajtaja hermetikusan záródik, de ez nem ad okot az aggodalomra, a kabin szellőzése megoldott és rendelkezik kitekintő, üvegablakkal is. A kabinban történő műszeres hallásvizsgálat során a páciensnek jeleznie kell, hogy hallja-e a kibocsátott hangokat. A páciens fejhallgatót visel, és különböző frekvenciájú és hangerősségű hangokat hall. A feladat az, hogy a páciens jelezze, amikor hallja a hangot, így az audiológus rögzítheti a hallás küszöbértékeit különböző frekvenciákon. Az audiometria során váltakozva, különböző frekvenciájú és erősségű hangokat bocsát ki a készülék mindkét fület külön vizsgálva. Az audiometria alapvizsgálataként a hallásküszöböt határozzuk meg. Bonyolultabb vizsgálatokkal az audiometria képes elkülöníteni a hangérzékelés, hallás folyamatának egyes lépéseiben bekövetkező zavarokat. Így elkülöníthető a dobhártyán, dobüregben kialakuló vezetéses-, valamint a belsőfül vagy hallóideg eredetű, idegi halláscsökkenés. Ennél pontosabb eredményt kapunk, ha a hang hatására az agyban létrejövő idegsejt ingerületet is mérjük speciális műszerekkel.
Az audiometria után az orvos összegzi az eredményeket, és megvitatja azokat a pácienssel. Ha szükséges, javaslatot és tanácsokat adhat a hallásvédelemről vagy a további kezelési lehetőségekről. Javasolhatja például a füldugó viselését hangos zajok mellett, vagy a normál hallás visszaállítása érdekében a hallókészülék viselését.
Téma szakértője
Audiológiai vizsgálat
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
