Az ép hallás hiánya a gyermek beszédfejlődésében lemaradást okozhat, ezért is nagyon fontos mielőbb felismerni. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológiai szakasszisztense elmondta, hogy mikor javasolt szakemberhez fordulni.
A magzat már az anyaméhben is hall, a terhesség 16. hete körül képes a méhen belüli hangokat észlelni, a 24. hét környékén pedig a külvilág zajai is eljutnak hozzá. A magzatvíz hatására a hangok tompábbak, de így is láthatunk olyan ultrahangfelvételeket, ahol erős zajra összerezzen, bizonyos hangokra pedig elfordítja a fejét vagy jóleső mocorgással reagál.
A 0 decibel az ún. hallásküszöb, összehasonlításként egy lehulló falevél hangja 10dB. A csecsemők az idegrendszer fokozatos fejlődésével, az első időszakban a hangos zajoktól megijednek, összerezzennek. Rövid idő elteltével a hangforrás irányába is fordulnak, a hangokra reagálnak. A beszédfejlődés megindulásával, nemcsak megértik vagy beazonosítják a környezetükben fellépő hangokat, hanem megtanulják azokat képezni is.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a felsorolt panaszok esetén mindenképp javasolt szakemberhez fordulni és hallásvizsgálatot végeztetni. Az időben felismert veleszületett halláscsökkenés ideális rehabilitáció esetén jól korrigálható. Megfelelő ellátás esetén a hallás- és beszédfejlődés ritmusa majdnem megegyezik az ép halló korosztályával, ami az integrálást teszi lehetővé. Ez a későn felfedezett esetekről nem mondható el. A hallásvizsgálat teljesen fájdalommentes, csecsemőknél, óvodásoknál és iskolásoknál is pontosan mérhető és kimutatható, ha halláscsökkenés áll fenn a gyermeknél.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
