Az ép hallás hiánya a gyermek beszédfejlődésében lemaradást okozhat, ezért is nagyon fontos mielőbb felismerni. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológiai szakasszisztense elmondta, hogy mikor javasolt szakemberhez fordulni.
A magzat már az anyaméhben is hall, a terhesség 16. hete körül képes a méhen belüli hangokat észlelni, a 24. hét környékén pedig a külvilág zajai is eljutnak hozzá. A magzatvíz hatására a hangok tompábbak, de így is láthatunk olyan ultrahangfelvételeket, ahol erős zajra összerezzen, bizonyos hangokra pedig elfordítja a fejét vagy jóleső mocorgással reagál.
A 0 decibel az ún. hallásküszöb, összehasonlításként egy lehulló falevél hangja 10dB. A csecsemők az idegrendszer fokozatos fejlődésével, az első időszakban a hangos zajoktól megijednek, összerezzennek. Rövid idő elteltével a hangforrás irányába is fordulnak, a hangokra reagálnak. A beszédfejlődés megindulásával, nemcsak megértik vagy beazonosítják a környezetükben fellépő hangokat, hanem megtanulják azokat képezni is.
Gazdag Gábor elmondta, hogy a felsorolt panaszok esetén mindenképp javasolt szakemberhez fordulni és hallásvizsgálatot végeztetni. Az időben felismert veleszületett halláscsökkenés ideális rehabilitáció esetén jól korrigálható. Megfelelő ellátás esetén a hallás- és beszédfejlődés ritmusa majdnem megegyezik az ép halló korosztályával, ami az integrálást teszi lehetővé. Ez a későn felfedezett esetekről nem mondható el. A hallásvizsgálat teljesen fájdalommentes, csecsemőknél, óvodásoknál és iskolásoknál is pontosan mérhető és kimutatható, ha halláscsökkenés áll fenn a gyermeknél.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
