Minél korábban születik egy baba, annál gyakrabban fordulnak elő az éretlenséghez kapcsolható eltérések. A koraszülöttek körében emiatt magasabb a halláskárosodás kialakulásának kockázata. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológiai szakasszisztense elmondta, hogyan tudjuk ezt idejében felismerni, milyen időközönként javasolt a koraszülöttek hallásvizsgálata.
Hazánkban minden tizedik újszülött koraszülött, tehát a várandósság 24. és 37. hete között születik meg. A koraszülött babák több időt töltenek kórházban, majd a szakemberek részéről ezt követően is odafigyelésre és gondozásra – például korai fejlesztésre és rendszeres szűrővizsgálatokra - van szükségük. Gazdag Gábor elmondta, hogy a koraszülöttek körében rendszeresen elvégzendő szűrővizsgálatok egyik kiemelt területe a hallásvizsgálat.
Mivel az ép hallás a beszédfejlődés alapja, ezért nagyon fontos idejében felismerni, ha gond van a gyermek hallásával. Mivel a koraszülés is egy olyan rizikótényező, ami növeli a halláscsökkenés kockázatát, ezért koraszülöttek esetében a hallásvizsgálat elvégzésére különös gondot kell fordítani és gyakrabban szükséges elvégezni.
A nem koraszülött babáknál is elvégzendő a hallásvizsgálat a születés után, az újszülöttkori szűrővizsgálatok sorában. Ha ez nem történt meg, akkor a hallásvizsgálatot javasolt elvégezni a baba 4 hetes koráig, illetve megismételni, ha az első vizsgálat alkalmával a gyermek sírt, nyugtalan volt vagy más okból nem sikerült értékelhető eredménnyel vizsgálni. A hallásvizsgálatot a későbbiekben javasolt minden gyermeknél megismételni 0-4 napos, 1 hónapos, 6 hónapos, 3 éves korban, majd az általános iskola és középiskola kezdésekor.
Koraszülött babáknál ennél gyakoribb audiológiai kontroll javasolt, esetükben félévente ajánlott a hallásvizsgálatot elvégeztetni, egészen hároméves korig.
Mivel a halláskárosodás csak egy része veleszületett, egy másik része a későbbi életkorban alakul ki, ezért a hallásvizsgálatot nem elegendő csupán egy alkalommal elvégeztetni. Egyes források szerint a hallássérült gyermekek száma megduplázódik kora gyermekkorban. Születéskor megközelítőleg 1000-ből 3, iskoláskorra pedig 1000-ből 6 gyermeknél mérhető hallásromlás.
Az ajánlott időközönként elvégzett hallásvizsgálat segít idejében felismerni az elváltozást. A halláscsökkenés kezelésével megelőzhetjük a beszédfejlődés terén, majd a későbbiekben az óvodai, iskolai életben és a tanulásban történő lemaradást is.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
Amikor egy gyermek bereked, elsősorban természetesen egy banális megfázásra gyanakszik a szülő. De ha ez a rekedtség tartósan fennáll vagy vissza-visszatér, mindenképp érdemes utánajárni, nem valamilyen más ok, például reflux vagy ún. juvenilis diszfónia húzódik-e meg a háttérben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa beszélt a sokakat érintő témáról.
