Minél korábban születik egy baba, annál gyakrabban fordulnak elő az éretlenséghez kapcsolható eltérések. A koraszülöttek körében emiatt magasabb a halláskárosodás kialakulásának kockázata. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológiai szakasszisztense elmondta, hogyan tudjuk ezt idejében felismerni, milyen időközönként javasolt a koraszülöttek hallásvizsgálata.
Hazánkban minden tizedik újszülött koraszülött, tehát a várandósság 24. és 37. hete között születik meg. A koraszülött babák több időt töltenek kórházban, majd a szakemberek részéről ezt követően is odafigyelésre és gondozásra – például korai fejlesztésre és rendszeres szűrővizsgálatokra - van szükségük. Gazdag Gábor elmondta, hogy a koraszülöttek körében rendszeresen elvégzendő szűrővizsgálatok egyik kiemelt területe a hallásvizsgálat.
Mivel az ép hallás a beszédfejlődés alapja, ezért nagyon fontos idejében felismerni, ha gond van a gyermek hallásával. Mivel a koraszülés is egy olyan rizikótényező, ami növeli a halláscsökkenés kockázatát, ezért koraszülöttek esetében a hallásvizsgálat elvégzésére különös gondot kell fordítani és gyakrabban szükséges elvégezni.
A nem koraszülött babáknál is elvégzendő a hallásvizsgálat a születés után, az újszülöttkori szűrővizsgálatok sorában. Ha ez nem történt meg, akkor a hallásvizsgálatot javasolt elvégezni a baba 4 hetes koráig, illetve megismételni, ha az első vizsgálat alkalmával a gyermek sírt, nyugtalan volt vagy más okból nem sikerült értékelhető eredménnyel vizsgálni. A hallásvizsgálatot a későbbiekben javasolt minden gyermeknél megismételni 0-4 napos, 1 hónapos, 6 hónapos, 3 éves korban, majd az általános iskola és középiskola kezdésekor.
Koraszülött babáknál ennél gyakoribb audiológiai kontroll javasolt, esetükben félévente ajánlott a hallásvizsgálatot elvégeztetni, egészen hároméves korig.
Mivel a halláskárosodás csak egy része veleszületett, egy másik része a későbbi életkorban alakul ki, ezért a hallásvizsgálatot nem elegendő csupán egy alkalommal elvégeztetni. Egyes források szerint a hallássérült gyermekek száma megduplázódik kora gyermekkorban. Születéskor megközelítőleg 1000-ből 3, iskoláskorra pedig 1000-ből 6 gyermeknél mérhető hallásromlás.
Az ajánlott időközönként elvégzett hallásvizsgálat segít idejében felismerni az elváltozást. A halláscsökkenés kezelésével megelőzhetjük a beszédfejlődés terén, majd a későbbiekben az óvodai, iskolai életben és a tanulásban történő lemaradást is.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
