Hallásromlás bekövetkezhet már gyermekkorban is, erre sok esetben a pedagógusok hívják fel a szülők figyelmét. Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakembere elmondta, hogy milyen vizsgálatokat végeznek ilyen esetben.
Attól függően, hogy a hallásromlás milyen mértékű a gyermeknél, a szülők nem mindig veszik ezt észre. Ha mindkét fület érinti, akkor rendszerint hamar szakemberhez kerül a gyermek. Ha azonban csak az egyik fület érinti és kis mértékben, a másik fül még ellátja a feladatát. A hallás már így sem lesz tökéletes, de nem okoz szembetűnő változást a gyermeknél.
A szülők, akik naponta sok időt töltenek a gyerekekkel, gyakran észre sem veszik a különbséget, esetleg figyelmetlenségnek gondolják, ha a gyermek nem, vagy csak későn reagál. A gyakorlott pedagógusnak, aki esetleg ebben az évben találkozott először a gyermekkel, feltűnik, ha szétszórt, késve, csak többszöri felszólításra válaszol. Sok esetben pedig a beszédzavarral küzdő gyermeknél a logopédus javasolja a hallásvizsgálat elvégzését.
Ha felmerül a gyanú, hogy a gyereknél hallásromlás áll fenn, akkor fül-orr-gégészeti vizsgálatra és hallásvizsgálatra is szükség van. A fül-orr-gégész ellenőrzi, hogy nincs-e például fülzsírdugó a fülben, vagy olyan nem kezelt légúti betegség, vagy annak szövődménye, ami közrejátszhat a halláscsökkenés kialakulásában.
Gyerekeknél vizsgálni kell az orrmandulák állapotát, a fülkürt megfelelő szellőzését. Ha a közelmúltban felső légúti megbetegedés zajlott náthás tünetekkel a halláscsökkenés lehet ennek szövődménye, de gyakran savós középfülgyulladás áll a háttérben. Ilyen esetben a dobüregben folyadék szaporodik fel, ami rontja a hallást. Ezt mielőbb kezelni kell, mert akár maradandó halláskárosodáshoz is vezethet.
A tympanometria segít meghatározni, hogy van-e folyadék a középfülben és az is kiderül, hogy a dobhártya ép, vagy sérült.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett szükség van hallásvizsgálatra is, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a halláscsökkenés milyen mértékű. A hallásvizsgálat egy teljesen hangszigetelt fülkében történik. A fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgések, illetve a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről a gyermeknek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző szakember számára. Az elkészült audiogram segítségével kaphatunk pontos képet a halláscsökkenés mértékéről – ismertette a vizsgálat menetét Gazdag Gábor.
A szakember egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolások hallására is fontos figyelni. Esetükben már nem elsősorban a különböző légúti betegségek következtében fellépő halláscsökkenés jelent kockázatot, sokkal inkább a fej- és fülhallgató használat elterjedése okozhat halláscsökkenést.
Habár sok esetben tényleg nem könnyű észrevenni, Gazdag Gábor összefoglalta azokat a panaszokat, amelyek kapcsán halláscsökkenés jelentkezhet, vagy a már kialakult halláskárosodásra utalhatnak. Az alábbi esetekben javasolt szakember felkeresése:
- Ha a gyermeknek gyakran van felső légúti betegsége, orrdugulása, horkolás esetén.
- Ha úgy látjuk, hogy a gyermek figyelmetlen, többször is szólnunk kell neki, mire reagál, beszéde nem fejlődik. Ne bagatellizáljuk el, ne kezeljük szelektív hallásként a problémát.
- Ha az óvodából, iskolából érkezik panasz, hogy nem követi a feladatokat, ha felszólítják nem reagál.
- Ha azt vesszük észre, hogy pl. egyre hangosabban hallgatja a tévét, vagy félreért szavakat.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
