Az újszülött vizsgálatok során, a testi fejlettség ellenőrzésén kívül többek közt a fejlődési rendellenességek, egyes veleszületett betegségek – például anyagcserebetegségek, csípőficam – szűrését is elvégzik. Ezek mellett nagyon lényeges az érzékszervek szűrővizsgálata is, melyek közül most a hallás vizsgálatával foglalkozunk részletesebben Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakemberének segítségével.
Halláskárosodás már újszülötteknél is előfordulhat. Kialakulásának oka lehet genetikai, de méhen belüli fertőzések, terhesség alatt szedett gyógyszerek és a szülés körülményei is előidézhetik. A halláskárosodás érintheti egyik, vagy mindkét fület és különböző fokozatai vannak, felismerése tehát nem minden esetben könnyű.
Ha a gyermek egyáltalán nem hall, az rendszerint elég hamar feltűnik a szülőknek, hiszen jól érzékelhető jelei vannak. Nem fordul a zenélő játék, vagy a hozzá beszélő szülő felé, hangosabb zajokra sem riad fel. Enyhébb halláskárosodás azonban hosszú ideig rejtve maradhat, nehezen behozható lemaradást okozva a gyermek fejlődésében.
A gyermek utánzással tanul meg beszélni, ezért fontos, hogy születésétől kezdve a lehető legtöbbet hallja a hangunkat, meséljünk, énekeljünk, mondókázzunk vele. Az újszülött hangképző szervei még nem alkalmasak a beszédre, de öt-hat hetes kora körül a sírás mellett már különböző hangokat is ad, majd innen szépen fokozatosan eljut nagyjából öt-hat hónapos korára a gagyogásig. Egyéves korára pedig sokkal több szót megért, mint amennyit ki tud mondani. Az ép hallás tehát nélkülözhetetlen a beszédfejlődés során.
Jól láthatjuk, hogy a beszéd fejlődésében mennyi változás történik a gyermek féléves koráig. Annak érdekében, hogy a lemaradását megelőzzük és egy esetleges halláscsökkenést mielőbb kezelhessünk, javasolt a csecsemőkori hallásvizsgálat elvégzése 0-4 hónapos kor között.
Az első hallásvizsgálatot BERA készülékkel célszerű végezni, ami alapesetben alvó, vagy nyugodt, csendes csecsemő közreműködésével könnyen kivitelezhető. Mivel a napirend az első időszakban természetes módon még a legtöbb esetben nem alakult ki, akkor sem kell aggódni, ha a hallásvizsgálatot nem sikerül épp az alvásidőre időzíteni, vagy egy nyűgösebb napon vizsgáljuk a csecsemőt – magyarázza Gazdag Gábor. A csecsemők vizsgálatában tapasztalt szakember ilyen esetben is megtalálja a megoldást a kis páciens vizsgálatára, illetve létezik egy másik megbízható diagnosztikai módszer, az otoakusztikus emissziós teszt, amely ilyen esetben is elvégezhető.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
