Az újszülött vizsgálatok során, a testi fejlettség ellenőrzésén kívül többek közt a fejlődési rendellenességek, egyes veleszületett betegségek – például anyagcserebetegségek, csípőficam – szűrését is elvégzik. Ezek mellett nagyon lényeges az érzékszervek szűrővizsgálata is, melyek közül most a hallás vizsgálatával foglalkozunk részletesebben Gazdag Gábor audiológiai szakasszisztens, a Fül-orr-gége Központ szakemberének segítségével.
Halláskárosodás már újszülötteknél is előfordulhat. Kialakulásának oka lehet genetikai, de méhen belüli fertőzések, terhesség alatt szedett gyógyszerek és a szülés körülményei is előidézhetik. A halláskárosodás érintheti egyik, vagy mindkét fület és különböző fokozatai vannak, felismerése tehát nem minden esetben könnyű.
Ha a gyermek egyáltalán nem hall, az rendszerint elég hamar feltűnik a szülőknek, hiszen jól érzékelhető jelei vannak. Nem fordul a zenélő játék, vagy a hozzá beszélő szülő felé, hangosabb zajokra sem riad fel. Enyhébb halláskárosodás azonban hosszú ideig rejtve maradhat, nehezen behozható lemaradást okozva a gyermek fejlődésében.
A gyermek utánzással tanul meg beszélni, ezért fontos, hogy születésétől kezdve a lehető legtöbbet hallja a hangunkat, meséljünk, énekeljünk, mondókázzunk vele. Az újszülött hangképző szervei még nem alkalmasak a beszédre, de öt-hat hetes kora körül a sírás mellett már különböző hangokat is ad, majd innen szépen fokozatosan eljut nagyjából öt-hat hónapos korára a gagyogásig. Egyéves korára pedig sokkal több szót megért, mint amennyit ki tud mondani. Az ép hallás tehát nélkülözhetetlen a beszédfejlődés során.
Jól láthatjuk, hogy a beszéd fejlődésében mennyi változás történik a gyermek féléves koráig. Annak érdekében, hogy a lemaradását megelőzzük és egy esetleges halláscsökkenést mielőbb kezelhessünk, javasolt a csecsemőkori hallásvizsgálat elvégzése 0-4 hónapos kor között.
Az első hallásvizsgálatot BERA készülékkel célszerű végezni, ami alapesetben alvó, vagy nyugodt, csendes csecsemő közreműködésével könnyen kivitelezhető. Mivel a napirend az első időszakban természetes módon még a legtöbb esetben nem alakult ki, akkor sem kell aggódni, ha a hallásvizsgálatot nem sikerül épp az alvásidőre időzíteni, vagy egy nyűgösebb napon vizsgáljuk a csecsemőt – magyarázza Gazdag Gábor. A csecsemők vizsgálatában tapasztalt szakember ilyen esetben is megtalálja a megoldást a kis páciens vizsgálatára, illetve létezik egy másik megbízható diagnosztikai módszer, az otoakusztikus emissziós teszt, amely ilyen esetben is elvégezhető.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.