Halláscsökkenéssel, fülzúgással járó állapotok esetén hallásvizsgálat elvégzése javasolt, hogy fény derüljön a háttérben álló okokra. Hallásunk az életkorral romlik, de tapasztalhatjuk a hallás csökkenését vírusfertőzések kapcsán, egyszerű nátha, vagy allergia esetén is.
A hallás változásának, csökkenésének érzetekor érdemes mielőbb fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, aki szükség esetén további vizsgálatokat – esetenként hallásvizsgálatot javasolhat.
A fül-orr-gégészeten, audiológiákon, illetve a hallásvizsgálókban végzett hallásvizsgálatok különböznek a szűrővizsgálattól, mivel az csak tájékoztató jellegű. Szűrővizsgálat végzése után hallókészülék nem ajánlható, nem próbálható ki, ezért a hallásszűrésen megállapított halláscsökkenés esetén mindenképpen javasolt részt venni egy teljes körű hallásvizsgálaton.
| JELENTKEZZEN BE HALLÁSVIZSGÁLATRA |
A hallásvizsgálat egy állapotfelmérés után történik, menete egyszerű, gyors és fájdalommentes. Az állapotfelmérés során fény derül minden olyan tényezőre, mely befolyással lehet a hallás állapotára:
Ezután kerül sor a hallójárat állapotának vizsgálatára, mivel a dobhártya sérülése vagy fülzsír, váladék akadályozhatja a vizsgálat menetét. Ilyen esetben mindenképpen fül-orr-gégész szakorvos bevonása szükséges.
Ezt követi a hallásküszöb vizsgálat, mely során egy audiométer segítségével egy hangszigetelt, csendes kabinban különböző frekvenciájú hangokat hallanak a páciensek. A hangerő folyamatos emelésével történik a halláscsökkenés mértékének pontos megállapítása. A páciensek a kabinban kézfeltétellel vagy egy nyomógomb segítségével jelzik, amikor hallják a hangot. A két fül vizsgálata külön-külön történik.
A hallásküszöb a leghalkabb hang, amit a páciens képes meghallani.
A hallásvizsgálat eredményét audiogramon rögzíti az audiológus szakasszisztens. Ezen a hallás állapotát különböző hangmagasságokban és hangerősségeknél koordináta rendszerben ábrázolja. A leghalkabb hangot mutatja, amely még hallható adott hangmagasságok esetén.
A hallásküszöb vizsgálat után beszédértés vizsgálatot végeznek. A vizsgálat során egyszótagú szavakat hall a páciens, melyeket vissza kell ismételnie. A helyesen visszaismételt szavak arányából megállapítható a beszédértés százalékos aránya. Ez az arány általában jobb a vezetéses típusú halláscsökkenés esetében, míg az idegi halláscsökkenés esetén rosszabbak az eredmények (pl. hallóideg vagy az agyi hallópályák károsodásakor).
A vizsgálatok kiegészülhetnek a középfül vizsgálatával.
Minimum kisiskolás kor szükséges, mivel kooperációra van szükség.
Újszülött korban is elvégezhető altatás nélkül.
A leg optimálisabb eset a vizsgálat elvégzésére az az időszak, amikor a baba alszik – vagy nyugodt. A baba fülébe kis szonda kerül, majd a készülék kiírja az eredményt.
Egy fülhallgatóra hasonlító mikrofon kerül a baba fülére, amihez a fül fölött a koponya bőrére tehető elektróda csatlakozik. Az eszköz rövid időn belül értékeli a kapott EEG hullámokat, így a hallást.
Csecsemőkorban a hallásvizsgálat fő célja a veleszületett halláscsökkenés mielőbbi kimutatása, szükség esetén hallókészülék vagy implantátum illesztése, hogy időben elkezdődhessen a beszédtanulás.
Az újszülöttek objektív hallásszűrését 2015 óta törvény írja elő, azonban a szülészeteken a vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök nem minden esetben állnak rendelkezésre, így a szülők egyéb úton kell, hogy elvégeztessék a csecsemők hallásvizsgálatát.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
Dr. Fülöp Györgyi
fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Dr. Holpert Valéria
fül-orr-gégész, foniáter, hangképzési specialista
Dr. Lukács Anita
fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
