Halláscsökkenéssel, fülzúgással járó állapotok esetén hallásvizsgálat elvégzése javasolt, hogy fény derüljön a háttérben álló okokra. Hallásunk az életkorral romlik, de tapasztalhatjuk a hallás csökkenését vírusfertőzések kapcsán, egyszerű nátha, vagy allergia esetén is.
A hallás változásának, csökkenésének érzetekor érdemes mielőbb fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni, aki szükség esetén további vizsgálatokat – esetenként hallásvizsgálatot javasolhat.
A fül-orr-gégészeten, audiológiákon, illetve a hallásvizsgálókban végzett hallásvizsgálatok különböznek a szűrővizsgálattól, mivel az csak tájékoztató jellegű. Szűrővizsgálat végzése után hallókészülék nem ajánlható, nem próbálható ki, ezért a hallásszűrésen megállapított halláscsökkenés esetén mindenképpen javasolt részt venni egy teljes körű hallásvizsgálaton.
| JELENTKEZZEN BE HALLÁSVIZSGÁLATRA |
A hallásvizsgálat egy állapotfelmérés után történik, menete egyszerű, gyors és fájdalommentes. Az állapotfelmérés során fény derül minden olyan tényezőre, mely befolyással lehet a hallás állapotára:
Ezután kerül sor a hallójárat állapotának vizsgálatára, mivel a dobhártya sérülése vagy fülzsír, váladék akadályozhatja a vizsgálat menetét. Ilyen esetben mindenképpen fül-orr-gégész szakorvos bevonása szükséges.
Ezt követi a hallásküszöb vizsgálat, mely során egy audiométer segítségével egy hangszigetelt, csendes kabinban különböző frekvenciájú hangokat hallanak a páciensek. A hangerő folyamatos emelésével történik a halláscsökkenés mértékének pontos megállapítása. A páciensek a kabinban kézfeltétellel vagy egy nyomógomb segítségével jelzik, amikor hallják a hangot. A két fül vizsgálata külön-külön történik.
A hallásküszöb a leghalkabb hang, amit a páciens képes meghallani.
A hallásvizsgálat eredményét audiogramon rögzíti az audiológus szakasszisztens. Ezen a hallás állapotát különböző hangmagasságokban és hangerősségeknél koordináta rendszerben ábrázolja. A leghalkabb hangot mutatja, amely még hallható adott hangmagasságok esetén.
A hallásküszöb vizsgálat után beszédértés vizsgálatot végeznek. A vizsgálat során egyszótagú szavakat hall a páciens, melyeket vissza kell ismételnie. A helyesen visszaismételt szavak arányából megállapítható a beszédértés százalékos aránya. Ez az arány általában jobb a vezetéses típusú halláscsökkenés esetében, míg az idegi halláscsökkenés esetén rosszabbak az eredmények (pl. hallóideg vagy az agyi hallópályák károsodásakor).
A vizsgálatok kiegészülhetnek a középfül vizsgálatával.

Minimum kisiskolás kor szükséges, mivel kooperációra van szükség.
Újszülött korban is elvégezhető altatás nélkül.
A leg optimálisabb eset a vizsgálat elvégzésére az az időszak, amikor a baba alszik – vagy nyugodt. A baba fülébe kis szonda kerül, majd a készülék kiírja az eredményt.
Egy fülhallgatóra hasonlító mikrofon kerül a baba fülére, amihez a fül fölött a koponya bőrére tehető elektróda csatlakozik. Az eszköz rövid időn belül értékeli a kapott EEG hullámokat, így a hallást.
Csecsemőkorban a hallásvizsgálat fő célja a veleszületett halláscsökkenés mielőbbi kimutatása, szükség esetén hallókészülék vagy implantátum illesztése, hogy időben elkezdődhessen a beszédtanulás.
Az újszülöttek objektív hallásszűrését 2015 óta törvény írja elő, azonban a szülészeteken a vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök nem minden esetben állnak rendelkezésre, így a szülők egyéb úton kell, hogy elvégeztessék a csecsemők hallásvizsgálatát.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Téma szakértői
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.