Bizonyos foglalkozások esetében nagyon fontos a rendszeres hallásvizsgálat. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztense elmondta, mire figyel a szakember, hogyan zajlik a hallás vizsgálata.
A fül egyike az öt érzékszervnek, melyek segítségével agyunk információkat gyűjt a külvilágról. Az ép hallás tehát mindenki számára nagyon fontos a hétköznapi életben és a munkavégzés során egyaránt. Adott munkakörök esetén a jelentősége még inkább felértékelődik, például a hangmérnökök, zeneszerzők, karmesterek, sürgősségi diszpécserek, hivatásos sofőrök, légiforgalmi irányítók és a fegyveres szolgálatoknál dolgozók, vagy az ilyen területre készülő tanulók esetében.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Diákok esetében a hallásvizsgálat a gyakorlati tanulmányok megkezdését megelőző szakmai alkalmassági vizsgálat egyik része, ezért jellemzően augusztus, szeptember és október hónapokban jelentkeznek rá a legtöbben. A vizsgálat során az alsó hallásküszöböt mérik meg, vagyis különböző frekvenciákon azt a hangot, amit a vizsgált személy még épphogy képes meghallani. A hallásvizsgálat egy hangszigetelt fülkében történik.
Az úgynevezett csontvezetéses hallásvizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgésekről, a légvezetéses hallásvizsgálat esetében pedig a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről kell, a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus szakember számára – ismertette Gazdag Gábor. A két fülön külön-külön kell meghatározni a légvezetéses hallásküszöböt és a csontvezetéses hallásküszöböt, így kaphatunk pontos képet a páciens hallásáról.
Ha valakinél a vizsgálat eredménye halláscsökkenést mutat, akkor további vizsgálatokra irányítjuk fül-orr-gégész, audiológus szakorvoshoz – magyarázza Gazdag Gábor. Egyáltalán nem jelent tehát automatikusan kizáró okot egy gyengébb vizsgálati eredmény, hiszen a halláscsökkenést okozhat akár fülzsírdugó, de több, a külső- és a középfület érintő betegség – hallójárat-gyulladás, nátha szövődményként fellépő fülkürthurut, idült savós középfülgyulladás - is előidézheti. Ilyen esetben, megfelelő kezeléssel a hallás is rendeződik.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
