Bizonyos foglalkozások esetében nagyon fontos a rendszeres hallásvizsgálat. Gazdag Gábor, a Fül-orr-gége Központ audiológus szakasszisztense elmondta, mire figyel a szakember, hogyan zajlik a hallás vizsgálata.
A fül egyike az öt érzékszervnek, melyek segítségével agyunk információkat gyűjt a külvilágról. Az ép hallás tehát mindenki számára nagyon fontos a hétköznapi életben és a munkavégzés során egyaránt. Adott munkakörök esetén a jelentősége még inkább felértékelődik, például a hangmérnökök, zeneszerzők, karmesterek, sürgősségi diszpécserek, hivatásos sofőrök, légiforgalmi irányítók és a fegyveres szolgálatoknál dolgozók, vagy az ilyen területre készülő tanulók esetében.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Diákok esetében a hallásvizsgálat a gyakorlati tanulmányok megkezdését megelőző szakmai alkalmassági vizsgálat egyik része, ezért jellemzően augusztus, szeptember és október hónapokban jelentkeznek rá a legtöbben. A vizsgálat során az alsó hallásküszöböt mérik meg, vagyis különböző frekvenciákon azt a hangot, amit a vizsgált személy még épphogy képes meghallani. A hallásvizsgálat egy hangszigetelt fülkében történik.
Az úgynevezett csontvezetéses hallásvizsgálat során a fül mögötti csontos területre helyezett eszközön át érkező rezgésekről, a légvezetéses hallásvizsgálat esetében pedig a fülhallgatóban hallható tiszta hangok érzékeléséről kell, a páciensnek visszajelzést kell adnia a vizsgálatot végző audiológus szakember számára – ismertette Gazdag Gábor. A két fülön külön-külön kell meghatározni a légvezetéses hallásküszöböt és a csontvezetéses hallásküszöböt, így kaphatunk pontos képet a páciens hallásáról.
Ha valakinél a vizsgálat eredménye halláscsökkenést mutat, akkor további vizsgálatokra irányítjuk fül-orr-gégész, audiológus szakorvoshoz – magyarázza Gazdag Gábor. Egyáltalán nem jelent tehát automatikusan kizáró okot egy gyengébb vizsgálati eredmény, hiszen a halláscsökkenést okozhat akár fülzsírdugó, de több, a külső- és a középfület érintő betegség – hallójárat-gyulladás, nátha szövődményként fellépő fülkürthurut, idült savós középfülgyulladás - is előidézheti. Ilyen esetben, megfelelő kezeléssel a hallás is rendeződik.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
