A dohányzás a halláscsökkenés egyik rizikótényezője. A kutatások azt mutatták, hogy a cigarettafüstnek való expozíció - akár közvetlen vagy közvetett módon – egyaránt károsíthatja a hallásunkat. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát az összefüggés okairól kérdeztük.
A UK-Biobank adatai alapján a kutatók 164 770, 40 és 69 év közötti brit felnőtt adatait elemezték, akik hallásvizsgálaton vettek részt 2007 és 2010 között. A tanulmány megállapította, hogy a jelenleg dohányzóknál 15,1%-kal nagyobb a halláskárosodás kockázata, mint a nemdohányzók esetében, a passzív dohányzás pedig 28%-kal növeli a halláskárosodás kockázatát.
A dohányzás káros anyagokat juttat az érfalakba, ami érszűkületet és vérkeringési problémákat okoz. Ennek következtében a belső fül vérellátása is sérülhet, ami tartós, vissza nem fordítható halláscsökkenést okozhat – magyarázza a jelenéség okait dr. Kiss Sándor.
Egy koreai tanulmány megállapította, hogy a cukorbetegség és a dohányzás együttesen a legerősebb hatás, ami növeli az életkorral összefüggő halláskárosodás kockázatát. A tanulmány a 2010-2013-as koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat országos keresztmetszeti adatait felhasználva vizsgálta a rizikófaktorok hatásait az életkorral összefüggő halláskárosodással kapcsolatban. A 12 570, 40–79 év közötti egyén közül 2002-nél (15,9%) volt kimutatható az életkorral összefüggő halláskárosodás.
Érdekesség, hogy a cukorbetegség és a magas vérnyomás kombinációja szintén növelte az életkorral összefüggő halláskárosodás kockázatát, de a kockázat kisebb volt, mint a cukorbetegség és a dohányzás kombinációja esetén.
A Journal of the American Medical Association korábbi számában közölt vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a halláskárosodás kockázata gyakran növekszik az elszívott cigaretták számával. Sok esetben a hallásproblémák a cigarettafüstnek való kitettség intenzitásával és időtartamával arányosan nőnek. A tanulmány szerint a vizsgált legfiatalabb – 48-59 éves – korcsoportban a dohányosok 25,9%-a okozott halláskárosodást, míg a nemdohányzók körében ez az arány 16,1%.
Érdekesség, hogy a dohányosok halláskárosodásának nagyobb gyakorisága változatlan maradt akkor is, ha a kutatók egyéb rizikótényezőket is figyelembe vettek, mint például a munkahelyi zajexpozíció, az életkor és az életmód.
A dohányzásról tudjuk, hogy több módon is károsítja a szervezetet. A kedvezőtlen hatások összeadódnak, ez derült ki több vizsgálat eredménye alapján is. A tartós zajterhelés mellett az életkor, a krónikus betegségek megléte és a dohányzás együttesen jelentősen növeli a halláskárosodás rizikóját. A dohányosok számára ezért fokozottan ajánlott az audiológiai szűrővizsgálat elvégzése, különösen akkor, ha már hallásromlásra utaló tüneteik is jelentkeznek.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a halláscsökkenésnek különböző fokozatai vannak, így eltérő tüneteket tapasztalhatnak az érintettek. Nehézséget jelenthet például egy zajos étteremben vagy zsúfolt szobában a másik fél beszédét megérteni, vagy színházi előadásokban a párbeszédeket követni. Figyelmeztető jel, ha úgy érezzük, hogy az emberek nem beszélnek tisztán, motyognak, amikor hozzánk beszélnek, így emiatt gyakran kérjük őket arra, hogy beszéljenek hangosabban, vagy ismételjék meg a mondandójukat. Előfordulhat, hogy a telefonálás során okoz gondot a beszéd megértése, vagy a lágy, suttogó beszéd megértése jelent problémát. A beszéd iránya is befolyásolhatja a megértést, lehetséges, hogy úgy érzi, hogy egyik fülével élesebben hall, mint a másikkal.
Ha halláscsökkenést tapasztal, forduljon mielőbb audiológushoz, mert a hallás épségének helyreállítására a korai stádiumban észlelt és kezelt elváltozások esetén van a legjobb esély!
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
