A dohányzás a halláscsökkenés egyik rizikótényezője. A kutatások azt mutatták, hogy a cigarettafüstnek való expozíció - akár közvetlen vagy közvetett módon – egyaránt károsíthatja a hallásunkat. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát az összefüggés okairól kérdeztük.
A UK-Biobank adatai alapján a kutatók 164 770, 40 és 69 év közötti brit felnőtt adatait elemezték, akik hallásvizsgálaton vettek részt 2007 és 2010 között. A tanulmány megállapította, hogy a jelenleg dohányzóknál 15,1%-kal nagyobb a halláskárosodás kockázata, mint a nemdohányzók esetében, a passzív dohányzás pedig 28%-kal növeli a halláskárosodás kockázatát.
A dohányzás káros anyagokat juttat az érfalakba, ami érszűkületet és vérkeringési problémákat okoz. Ennek következtében a belső fül vérellátása is sérülhet, ami tartós, vissza nem fordítható halláscsökkenést okozhat – magyarázza a jelenéség okait dr. Kiss Sándor.
Egy koreai tanulmány megállapította, hogy a cukorbetegség és a dohányzás együttesen a legerősebb hatás, ami növeli az életkorral összefüggő halláskárosodás kockázatát. A tanulmány a 2010-2013-as koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat országos keresztmetszeti adatait felhasználva vizsgálta a rizikófaktorok hatásait az életkorral összefüggő halláskárosodással kapcsolatban. A 12 570, 40–79 év közötti egyén közül 2002-nél (15,9%) volt kimutatható az életkorral összefüggő halláskárosodás.
Érdekesség, hogy a cukorbetegség és a magas vérnyomás kombinációja szintén növelte az életkorral összefüggő halláskárosodás kockázatát, de a kockázat kisebb volt, mint a cukorbetegség és a dohányzás kombinációja esetén.
A Journal of the American Medical Association korábbi számában közölt vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a halláskárosodás kockázata gyakran növekszik az elszívott cigaretták számával. Sok esetben a hallásproblémák a cigarettafüstnek való kitettség intenzitásával és időtartamával arányosan nőnek. A tanulmány szerint a vizsgált legfiatalabb – 48-59 éves – korcsoportban a dohányosok 25,9%-a okozott halláskárosodást, míg a nemdohányzók körében ez az arány 16,1%.
Érdekesség, hogy a dohányosok halláskárosodásának nagyobb gyakorisága változatlan maradt akkor is, ha a kutatók egyéb rizikótényezőket is figyelembe vettek, mint például a munkahelyi zajexpozíció, az életkor és az életmód.
A dohányzásról tudjuk, hogy több módon is károsítja a szervezetet. A kedvezőtlen hatások összeadódnak, ez derült ki több vizsgálat eredménye alapján is. A tartós zajterhelés mellett az életkor, a krónikus betegségek megléte és a dohányzás együttesen jelentősen növeli a halláskárosodás rizikóját. A dohányosok számára ezért fokozottan ajánlott az audiológiai szűrővizsgálat elvégzése, különösen akkor, ha már hallásromlásra utaló tüneteik is jelentkeznek.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a halláscsökkenésnek különböző fokozatai vannak, így eltérő tüneteket tapasztalhatnak az érintettek. Nehézséget jelenthet például egy zajos étteremben vagy zsúfolt szobában a másik fél beszédét megérteni, vagy színházi előadásokban a párbeszédeket követni. Figyelmeztető jel, ha úgy érezzük, hogy az emberek nem beszélnek tisztán, motyognak, amikor hozzánk beszélnek, így emiatt gyakran kérjük őket arra, hogy beszéljenek hangosabban, vagy ismételjék meg a mondandójukat. Előfordulhat, hogy a telefonálás során okoz gondot a beszéd megértése, vagy a lágy, suttogó beszéd megértése jelent problémát. A beszéd iránya is befolyásolhatja a megértést, lehetséges, hogy úgy érzi, hogy egyik fülével élesebben hall, mint a másikkal.
Ha halláscsökkenést tapasztal, forduljon mielőbb audiológushoz, mert a hallás épségének helyreállítására a korai stádiumban észlelt és kezelt elváltozások esetén van a legjobb esély!
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
