Egyre több kutatás talál összefüggést a csontsűrűség csökkenése és a hirtelen hallásvesztés között. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a két látszólag eltérő állapot hogyan függhet össze.
A csontszövet fiatalabb és idősebb korban is folyamatosan épül és lebomlik. Ez a megújulás természetes folyamat, a probléma akkor kezdődik, amikor a felépülés üteme elmarad a lebomlás mögött. A csontállomány ekkor csökkenni kezd, csontritkulás alakul ki, a csontok törékenyebbé válnak. Ez az állapot nőket és férfiakat egyaránt érinthet, hölgyek esetében azonban a menopauza időszakát követően egyértelműen magasabb a kockázata.
A csontritkulás tünetei először a gerinccsigolyák, combcsont és csukló területén jelentkeznek, ám érintik a középfülben található hallócsontokat (kalapács, üllő, kengyel) is. A hallócsontok a dobhártya rezgéseit továbbítják a belső fül felé, így amennyiben a feladatukat nem tudják tökéletesen ellátni, az érintetteknél halláscsökkenés következik be.
Egy 10 ezer fő részvételével zajlott vizsgálat szerint a hallásvesztés kockázata 76%-kal magasabb csontritkulás esetén. Az érintettek körében emellett gyakoribb a fülzúgás előfordulása is, a két állapot sok esetben együtt jár.
A csontállomány leépülése tünetmentes folyamat, ezért 50 feletti férfiak és nők esetében is javasolt a csontsűrűség-vizsgálat évenkénti elvégzése. A fájdalommentes vizsgálat már akkor figyelmeztet a csontritkulás veszélyére, mielőtt az komoly panaszokat okozna, így a megfelelő orvosi kezelés időben, a súlyosabb problémák kialakulása előtt megkezdhető.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a csontsűrűség-vizsgálat mellett javasolt a hallásvizsgálat évenkénti elvégzése is. Ha pedig halláscsökkenést tapasztal, ne halogassa az orvos felkeresését, mert ilyen esetben a hallás teljes vagy részleges visszanyeréséhez azonnali kezelésre van szükség! A kezelés mindig egyéntől függő, de a hallás hallókészülék segítségével az esetek többségében visszanyerhető!
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
