Egyre több kutatás talál összefüggést a csontsűrűség csökkenése és a hirtelen hallásvesztés között. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a két látszólag eltérő állapot hogyan függhet össze.
A csontszövet fiatalabb és idősebb korban is folyamatosan épül és lebomlik. Ez a megújulás természetes folyamat, a probléma akkor kezdődik, amikor a felépülés üteme elmarad a lebomlás mögött. A csontállomány ekkor csökkenni kezd, csontritkulás alakul ki, a csontok törékenyebbé válnak. Ez az állapot nőket és férfiakat egyaránt érinthet, hölgyek esetében azonban a menopauza időszakát követően egyértelműen magasabb a kockázata.
A csontritkulás tünetei először a gerinccsigolyák, combcsont és csukló területén jelentkeznek, ám érintik a középfülben található hallócsontokat (kalapács, üllő, kengyel) is. A hallócsontok a dobhártya rezgéseit továbbítják a belső fül felé, így amennyiben a feladatukat nem tudják tökéletesen ellátni, az érintetteknél halláscsökkenés következik be.
Egy 10 ezer fő részvételével zajlott vizsgálat szerint a hallásvesztés kockázata 76%-kal magasabb csontritkulás esetén. Az érintettek körében emellett gyakoribb a fülzúgás előfordulása is, a két állapot sok esetben együtt jár.
A csontállomány leépülése tünetmentes folyamat, ezért 50 feletti férfiak és nők esetében is javasolt a csontsűrűség-vizsgálat évenkénti elvégzése. A fájdalommentes vizsgálat már akkor figyelmeztet a csontritkulás veszélyére, mielőtt az komoly panaszokat okozna, így a megfelelő orvosi kezelés időben, a súlyosabb problémák kialakulása előtt megkezdhető.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a csontsűrűség-vizsgálat mellett javasolt a hallásvizsgálat évenkénti elvégzése is. Ha pedig halláscsökkenést tapasztal, ne halogassa az orvos felkeresését, mert ilyen esetben a hallás teljes vagy részleges visszanyeréséhez azonnali kezelésre van szükség! A kezelés mindig egyéntől függő, de a hallás hallókészülék segítségével az esetek többségében visszanyerhető!
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
