Egyre több kutatás talál összefüggést a csontsűrűség csökkenése és a hirtelen hallásvesztés között. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a két látszólag eltérő állapot hogyan függhet össze.
A csontszövet fiatalabb és idősebb korban is folyamatosan épül és lebomlik. Ez a megújulás természetes folyamat, a probléma akkor kezdődik, amikor a felépülés üteme elmarad a lebomlás mögött. A csontállomány ekkor csökkenni kezd, csontritkulás alakul ki, a csontok törékenyebbé válnak. Ez az állapot nőket és férfiakat egyaránt érinthet, hölgyek esetében azonban a menopauza időszakát követően egyértelműen magasabb a kockázata.
A csontritkulás tünetei először a gerinccsigolyák, combcsont és csukló területén jelentkeznek, ám érintik a középfülben található hallócsontokat (kalapács, üllő, kengyel) is. A hallócsontok a dobhártya rezgéseit továbbítják a belső fül felé, így amennyiben a feladatukat nem tudják tökéletesen ellátni, az érintetteknél halláscsökkenés következik be.
Egy 10 ezer fő részvételével zajlott vizsgálat szerint a hallásvesztés kockázata 76%-kal magasabb csontritkulás esetén. Az érintettek körében emellett gyakoribb a fülzúgás előfordulása is, a két állapot sok esetben együtt jár.
A csontállomány leépülése tünetmentes folyamat, ezért 50 feletti férfiak és nők esetében is javasolt a csontsűrűség-vizsgálat évenkénti elvégzése. A fájdalommentes vizsgálat már akkor figyelmeztet a csontritkulás veszélyére, mielőtt az komoly panaszokat okozna, így a megfelelő orvosi kezelés időben, a súlyosabb problémák kialakulása előtt megkezdhető.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a csontsűrűség-vizsgálat mellett javasolt a hallásvizsgálat évenkénti elvégzése is. Ha pedig halláscsökkenést tapasztal, ne halogassa az orvos felkeresését, mert ilyen esetben a hallás teljes vagy részleges visszanyeréséhez azonnali kezelésre van szükség! A kezelés mindig egyéntől függő, de a hallás hallókészülék segítségével az esetek többségében visszanyerhető!
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
