Egyre több kutatás talál összefüggést a csontsűrűség csökkenése és a hirtelen hallásvesztés között. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a két látszólag eltérő állapot hogyan függhet össze.
A csontszövet fiatalabb és idősebb korban is folyamatosan épül és lebomlik. Ez a megújulás természetes folyamat, a probléma akkor kezdődik, amikor a felépülés üteme elmarad a lebomlás mögött. A csontállomány ekkor csökkenni kezd, csontritkulás alakul ki, a csontok törékenyebbé válnak. Ez az állapot nőket és férfiakat egyaránt érinthet, hölgyek esetében azonban a menopauza időszakát követően egyértelműen magasabb a kockázata.
A csontritkulás tünetei először a gerinccsigolyák, combcsont és csukló területén jelentkeznek, ám érintik a középfülben található hallócsontokat (kalapács, üllő, kengyel) is. A hallócsontok a dobhártya rezgéseit továbbítják a belső fül felé, így amennyiben a feladatukat nem tudják tökéletesen ellátni, az érintetteknél halláscsökkenés következik be.
Egy 10 ezer fő részvételével zajlott vizsgálat szerint a hallásvesztés kockázata 76%-kal magasabb csontritkulás esetén. Az érintettek körében emellett gyakoribb a fülzúgás előfordulása is, a két állapot sok esetben együtt jár.
A csontállomány leépülése tünetmentes folyamat, ezért 50 feletti férfiak és nők esetében is javasolt a csontsűrűség-vizsgálat évenkénti elvégzése. A fájdalommentes vizsgálat már akkor figyelmeztet a csontritkulás veszélyére, mielőtt az komoly panaszokat okozna, így a megfelelő orvosi kezelés időben, a súlyosabb problémák kialakulása előtt megkezdhető.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a csontsűrűség-vizsgálat mellett javasolt a hallásvizsgálat évenkénti elvégzése is. Ha pedig halláscsökkenést tapasztal, ne halogassa az orvos felkeresését, mert ilyen esetben a hallás teljes vagy részleges visszanyeréséhez azonnali kezelésre van szükség! A kezelés mindig egyéntől függő, de a hallás hallókészülék segítségével az esetek többségében visszanyerhető!
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
