Egyre több kutatás talál összefüggést a csontsűrűség csökkenése és a hirtelen hallásvesztés között. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy a két látszólag eltérő állapot hogyan függhet össze.
A csontszövet fiatalabb és idősebb korban is folyamatosan épül és lebomlik. Ez a megújulás természetes folyamat, a probléma akkor kezdődik, amikor a felépülés üteme elmarad a lebomlás mögött. A csontállomány ekkor csökkenni kezd, csontritkulás alakul ki, a csontok törékenyebbé válnak. Ez az állapot nőket és férfiakat egyaránt érinthet, hölgyek esetében azonban a menopauza időszakát követően egyértelműen magasabb a kockázata.
A csontritkulás tünetei először a gerinccsigolyák, combcsont és csukló területén jelentkeznek, ám érintik a középfülben található hallócsontokat (kalapács, üllő, kengyel) is. A hallócsontok a dobhártya rezgéseit továbbítják a belső fül felé, így amennyiben a feladatukat nem tudják tökéletesen ellátni, az érintetteknél halláscsökkenés következik be.
Egy 10 ezer fő részvételével zajlott vizsgálat szerint a hallásvesztés kockázata 76%-kal magasabb csontritkulás esetén. Az érintettek körében emellett gyakoribb a fülzúgás előfordulása is, a két állapot sok esetben együtt jár.
A csontállomány leépülése tünetmentes folyamat, ezért 50 feletti férfiak és nők esetében is javasolt a csontsűrűség-vizsgálat évenkénti elvégzése. A fájdalommentes vizsgálat már akkor figyelmeztet a csontritkulás veszélyére, mielőtt az komoly panaszokat okozna, így a megfelelő orvosi kezelés időben, a súlyosabb problémák kialakulása előtt megkezdhető.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a csontsűrűség-vizsgálat mellett javasolt a hallásvizsgálat évenkénti elvégzése is. Ha pedig halláscsökkenést tapasztal, ne halogassa az orvos felkeresését, mert ilyen esetben a hallás teljes vagy részleges visszanyeréséhez azonnali kezelésre van szükség! A kezelés mindig egyéntől függő, de a hallás hallókészülék segítségével az esetek többségében visszanyerhető!
A COVID alatt sokan megtapasztalhatták a szaglásuk romlását, a téves szaglást, vagy akár a teljes szaglásvesztést is. Szerencsére mára túl vagyunk ezen a világjárványon, de az ember szaglása ettől függetlenül is romolhat, akár fokozatosan, akár hirtelen. A szaglás csökkenését orvosi kifejezéssel hipozmiának, teljes elvesztését anozmiának nevezzük. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaglás romlásának többféle oka lehet, melyet a legtöbb esetben orvosnak kell diagnosztizálnia és ha szükséges, kezelnie.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.