Fülfájás és halláscsökkenés jelzi a dobhártya gyulladását. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy milyen okok vezethetnek a betegség kialakulásához és hogyan lehet kezelni a tüneteket.
A fül három szakaszból épül fel, megkülönböztetjük a külső hallójárat, a közép- és a belsőfül területét. A dobhártya a külső hallójárat és a középfül határán helyezkedik el. Ez a vékony szövethártya közvetíti a hangokat a hallócsontok felé a belső fülbe. Ha a dobhártyán gyulladás alakul ki, akkor megvastagodhat, emiatt a hallás enyhén károsodhat.
A dobhártyagyulladás gyakori kiváltó oka, a fülkürt közvetítésével a garat és az orr területéről ideterjedő fertőzés. A fülkürt ugyanis a középfület az orrüreggel köti össze. Fő feladata, hogy a dobhártya dobüreg felőli részén a megfelelő légnyomást biztosítsa. Nátha esetén egyrészt a kórokozók is könnyen átjutnak a dobhártya területére a fülkürtön keresztül. Másrészt pedig, ha az orrgarati részen és a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, ezáltal beszűkül, vagy akár el is záródik a fülkürt nyílása. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik.
Ritkább esetben a kórokozók a külső hallójárat felől is érkezhetnek, akár a strandszezonban gyakori hallójárat-gyulladás következtében, de dobhártyagyulladást okozhat a külső hallójáratba került idegentest is.
A dobhártyagyulladást vírus is okozhatja. Ilyen esetben a dobhártya felületén hólyagok jelennek meg, melyekben híg folyadék gyülemlik fel.
A betegségre az erős, lüktető fülfájás és a hallás csökkenése hívja fel a figyelmet. Láz is jelentkezhet.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során az orvos pontos képet kap a dobhártya állapotáról. Fontos elkülöníteni, hogy valóban dobhártyagyulladás áll-e fenn a betegnél, vagy pedig valójában középfülgyulladás okozza a panaszait. A kezelés ugyanis a kiváltó ok függvénye. Bakteriális eredetű középfülgyulladás esetén viszont igen, vírusfertőzés esetén viszont nincs szükség antibiotikumra. Ilyenkor fájdalomcsillapító gyógyszerrel vagy fülcseppel lehet enyhíteni a tüneteket. A fül felszúrása hólyagos dobhártyagyulladás esetén nem segít, genny kialakulásakor viszont gyors enyhülést hozhat a fájdalomra. Bizonyos esetekben pedig orrcsepp használatára is szükség lehet, hogy a fülkürt megfelelő szellőzését biztosítsuk. Az otthoni kezelés során száraz meleg borogatás is segíthet a fájdalmat enyhíteni.
Dr. Kiss Sándor azt tanácsolja, hogy erős fülfájás esetén ne halogassuk az orvos felkeresését. A dobhártyagyulladás legtöbbször egy héten belül elmúlik. Elhanyagolt esetekben azonban a gyulladás idültté válhat, mely a dobhártya megvastagodását és hallásromlást okozhat. Ilyenkor hallásjavító műtét segíthet.
Amikor egy gyermek bereked, elsősorban természetesen egy banális megfázásra gyanakszik a szülő. De ha ez a rekedtség tartósan fennáll vagy vissza-visszatér, mindenképp érdemes utánajárni, nem valamilyen más ok, például reflux vagy ún. juvenilis diszfónia húzódik-e meg a háttérben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa beszélt a sokakat érintő témáról.
A horkolás nem csak a hálótársat zavaró jelenség, de veszélyes is lehet a horkolóra nézve. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész a horkolás szempontjából kockázatos élethelyzetekre, állapotokra, betegségekre és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A gégetükrözés szó hallatán néhányan szorongani kezdenek, holott egy fájdalmatlan és sok esetben igen fontos vizsgálatról van szó. Legyen szó krónikus rekedtségről, gombócérzésről vagy a hang bármilyen problémájáról, a gégetükrözés hasznos információkkal szolgálhat az okokról. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt a vizsgálat indikációiról és lehetőségeiről.
