Fülfájás és halláscsökkenés jelzi a dobhártya gyulladását. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy milyen okok vezethetnek a betegség kialakulásához és hogyan lehet kezelni a tüneteket.
A fül három szakaszból épül fel, megkülönböztetjük a külső hallójárat, a közép- és a belsőfül területét. A dobhártya a külső hallójárat és a középfül határán helyezkedik el. Ez a vékony szövethártya közvetíti a hangokat a hallócsontok felé a belső fülbe. Ha a dobhártyán gyulladás alakul ki, akkor megvastagodhat, emiatt a hallás enyhén károsodhat.
A dobhártyagyulladás gyakori kiváltó oka, a fülkürt közvetítésével a garat és az orr területéről ideterjedő fertőzés. A fülkürt ugyanis a középfület az orrüreggel köti össze. Fő feladata, hogy a dobhártya dobüreg felőli részén a megfelelő légnyomást biztosítsa. Nátha esetén egyrészt a kórokozók is könnyen átjutnak a dobhártya területére a fülkürtön keresztül. Másrészt pedig, ha az orrgarati részen és a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, ezáltal beszűkül, vagy akár el is záródik a fülkürt nyílása. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik.
Ritkább esetben a kórokozók a külső hallójárat felől is érkezhetnek, akár a strandszezonban gyakori hallójárat-gyulladás következtében, de dobhártyagyulladást okozhat a külső hallójáratba került idegentest is.
A dobhártyagyulladást vírus is okozhatja. Ilyen esetben a dobhártya felületén hólyagok jelennek meg, melyekben híg folyadék gyülemlik fel.
A betegségre az erős, lüktető fülfájás és a hallás csökkenése hívja fel a figyelmet. Láz is jelentkezhet.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során az orvos pontos képet kap a dobhártya állapotáról. Fontos elkülöníteni, hogy valóban dobhártyagyulladás áll-e fenn a betegnél, vagy pedig valójában középfülgyulladás okozza a panaszait. A kezelés ugyanis a kiváltó ok függvénye. Bakteriális eredetű középfülgyulladás esetén viszont igen, vírusfertőzés esetén viszont nincs szükség antibiotikumra. Ilyenkor fájdalomcsillapító gyógyszerrel vagy fülcseppel lehet enyhíteni a tüneteket. A fül felszúrása hólyagos dobhártyagyulladás esetén nem segít, genny kialakulásakor viszont gyors enyhülést hozhat a fájdalomra. Bizonyos esetekben pedig orrcsepp használatára is szükség lehet, hogy a fülkürt megfelelő szellőzését biztosítsuk. Az otthoni kezelés során száraz meleg borogatás is segíthet a fájdalmat enyhíteni.
Dr. Kiss Sándor azt tanácsolja, hogy erős fülfájás esetén ne halogassuk az orvos felkeresését. A dobhártyagyulladás legtöbbször egy héten belül elmúlik. Elhanyagolt esetekben azonban a gyulladás idültté válhat, mely a dobhártya megvastagodását és hallásromlást okozhat. Ilyenkor hallásjavító műtét segíthet.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
