Fülfájás és halláscsökkenés jelzi a dobhártya gyulladását. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy milyen okok vezethetnek a betegség kialakulásához és hogyan lehet kezelni a tüneteket.
A fül három szakaszból épül fel, megkülönböztetjük a külső hallójárat, a közép- és a belsőfül területét. A dobhártya a külső hallójárat és a középfül határán helyezkedik el. Ez a vékony szövethártya közvetíti a hangokat a hallócsontok felé a belső fülbe. Ha a dobhártyán gyulladás alakul ki, akkor megvastagodhat, emiatt a hallás enyhén károsodhat.
A dobhártyagyulladás gyakori kiváltó oka, a fülkürt közvetítésével a garat és az orr területéről ideterjedő fertőzés. A fülkürt ugyanis a középfület az orrüreggel köti össze. Fő feladata, hogy a dobhártya dobüreg felőli részén a megfelelő légnyomást biztosítsa. Nátha esetén egyrészt a kórokozók is könnyen átjutnak a dobhártya területére a fülkürtön keresztül. Másrészt pedig, ha az orrgarati részen és a fülkürtben található nyálkahártya megduzzad, ezáltal beszűkül, vagy akár el is záródik a fülkürt nyílása. A dobüreg szellőzése ezáltal romlik, és a kiegyenlítetlen légnyomás miatt a dobhártya behúzódik, a hallócsontok mozgása korlátozódik.
Ritkább esetben a kórokozók a külső hallójárat felől is érkezhetnek, akár a strandszezonban gyakori hallójárat-gyulladás következtében, de dobhártyagyulladást okozhat a külső hallójáratba került idegentest is.
A dobhártyagyulladást vírus is okozhatja. Ilyen esetben a dobhártya felületén hólyagok jelennek meg, melyekben híg folyadék gyülemlik fel.
A betegségre az erős, lüktető fülfájás és a hallás csökkenése hívja fel a figyelmet. Láz is jelentkezhet.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során az orvos pontos képet kap a dobhártya állapotáról. Fontos elkülöníteni, hogy valóban dobhártyagyulladás áll-e fenn a betegnél, vagy pedig valójában középfülgyulladás okozza a panaszait. A kezelés ugyanis a kiváltó ok függvénye. Bakteriális eredetű középfülgyulladás esetén viszont igen, vírusfertőzés esetén viszont nincs szükség antibiotikumra. Ilyenkor fájdalomcsillapító gyógyszerrel vagy fülcseppel lehet enyhíteni a tüneteket. A fül felszúrása hólyagos dobhártyagyulladás esetén nem segít, genny kialakulásakor viszont gyors enyhülést hozhat a fájdalomra. Bizonyos esetekben pedig orrcsepp használatára is szükség lehet, hogy a fülkürt megfelelő szellőzését biztosítsuk. Az otthoni kezelés során száraz meleg borogatás is segíthet a fájdalmat enyhíteni.
Dr. Kiss Sándor azt tanácsolja, hogy erős fülfájás esetén ne halogassuk az orvos felkeresését. A dobhártyagyulladás legtöbbször egy héten belül elmúlik. Elhanyagolt esetekben azonban a gyulladás idültté válhat, mely a dobhártya megvastagodását és hallásromlást okozhat. Ilyenkor hallásjavító műtét segíthet.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
