A fülkürt hurut egy gyakori kórkép, különösen a gyermekek között. Ez egy hosszan tartó fülbetegség, amelynek nincsenek súlyos tünetei, azonban komolyan kell venni, mert számos szövődményhez, akár halláscsökkenéshez is vezethet kezeletlen esetben. A fülkürt hurut leginkább ősszel, télen és tavasszal jelentkezik. Kialakulásában számos tényező szerepet játszik, leggyakrabban azonban megfázás, nátha és allergia következtében fordul elő. A következő cikkben részletesen kifejtjük a fülkürt hurut kialakulását, tüneteit, vizsgálatát és kezelését.
Fülkürt huruttal kapcsolatos szolgáltatásaink
Hol található a fülkürt és mi a feladata?
Hogyan alakul ki a fülkürt hurut?
Milyen kórokozók állnak a fülkürt hurut hátterében?
Hogyan nyilvánul meg az akut fülkürt hurut?
Hogyan nyilvánul meg a krónikus fülkürt hurut?
Hogyan nyilvánul meg a fülkürt hurut a gyermekeknél?
Hogyan vizsgálják ki a fülkürt hurutot?
Hogyan kezelhető a fülkürt hurut?
Milyen szövődményei lehetnek a fülkürt hurutnak?
Hogyan előzhető meg a fülkürt hurut?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
A fülkürt vagy más néven Eustachiai cső a középfül és az orrgarat (az orr hátsó és a torok felső része) között helyezkedik el. A fülkürt feladata, hogy kiegyenlítse a külső és a belső nyomást a dobhártya két oldalán (például repülővel felszállás, búvárkodás során), védve ezáltal a dobhártyát. Védi a középfület a fertőzésektől, és segít a középfül váladékának kiürítésében is. Normális állapotban a fülkürt zárt. Az étel lenyelésekor a lágy szájpadlásban található izmok működése miatt a fülkürt megnyílik, és elősegíti minden egyes nyeléssel a levegő bejutását a középfülbe. Így folyamatosan szellőzik ez a régió, és tud távozni az esetleges váladék is.
Fülkürt hurutot okozhat minden olyan betegség, ami az orr- és az orrgarat nyálkahártya duzzanatával és váladékképződésével jár. Ezek ugyanis átterjedhetnek a fülkürtre, valamint eltömíthetik a fülkürtöt. A fülkürt nemcsak elvezeti a levegőt és a váladékot, hanem a közvetítésével a garat és az orr területéről kórokozók juthatnak át a középfülbe, onnan pedig a dobhártyára, és akár dobhártyagyulladást is okozhatnak. Ha az orrgarati részen és a fülkürtben gyulladás van, az az ott található nyálkahártya duzzanatával jár. Emiatt beszűkülhet, vagy akár el is záródhat így a fülkürt nyílása. Ha pedig a dobüreg nem tud megfelelőképpen szellőzni, a légnyomás nem sem tud kiegyenlítődni a dobhártya két oldalán, a légköri nyomás meghaladhatja a dobhártyán belüli, és a dobüregben található nyomást. Emiatt a dobhártya behúzódik, és a hallócsontok mozgása is korlátozódhat, romlik a hanghullámok közvetítése és a hallás.
Ezek következtében kialakul a fülkürt hurut.
A következő állapotok vezethetnek fülkürt huruthoz:
A fülkürt hurutot általában staphylococcusok vagy streptococcusok okozzák. Gyermekeknél a betegséget gyakran provokálják a pneumococcusok és a vírusos jellegű betegségek.
Az akut fülkürt hurut általában a szervezet vírusfertőzésének következtében alakul ki, például egy megfázás során, amely az orrgaratban játszódik le. Amikor akut formában fordul elő a fülkürt hurut, a beteg panaszai enyhébbek, állapota stabil. Az akut fülkürt huruttal járó testhőmérséklet általában nem haladja meg a 38 ºC-ot. Intenzív fájdalom nem érezhető. A beteg panaszai lehetnek:

Az akut fülkürt hurut vizsgálatakor feltárható a duzzanat a fülben, a fala, a nyálkahártya irritált. A dobhártya zárva van, azonban behúzódott a dobüreg felé a nyomáskülönbség miatt, az erek tágultak rajta, esetleg vér is szivároghat az ereken keresztül.
Míg az akut fülkürt hurutban a tünetek átmenetiek és egy idő után megszűnnek, a krónikus fülkürt hurutban sokáig fennállnak és nehezebb is kezelni a fülkürt hurutot ilyenkor. A krónikus fülkürt hurutra jellemző a nyálkahártya sorvadása a dobhártya területén. A dobhártya visszahúzódik, elhomályosodik és deformálódik, kialakulhat nekrózis, elhalás is rajta a krónikus fülkürt hurut következtében. A fülkürt átmérője szűkül, jelentősen csökken a hallás, néhány területen pírt láthatunk. A krónikus fülkürt hurut gyakran társul krónikus középfülgyulladással.
A gyermekek hallójáratának anatómiája nagyon különbözik a felnőttek szerkezetétől. Ezért a gyermekek hajlamosabb a fülbetegségekre, így a fülkürt hurut is gyakrabban fordul elő gyermekek között. A fülkürthurut tünetei azonban megegyeznek a felnőttekkel, melyek a következőek lehetnek:
A fülkürt hurut kivizsgálása és kezelése a fül-orr-gégészeti ambulancián történik. A diagnózis a klinikai tünetekre és az otoszkópiára épül. Ennek során az orvos betekint a fülbe és feltárhatja a dobhártya érintettségének mértéke is. Látható továbbá a hallócsontok deformitása, pédául ha a malleus nyél megrövidült és kidudorodik a hallójárat irányában egy kis csont.
A halláscsökkenés mérésére alkalmasak a tiszta hang audiometriás vizsgálatok. Ezekkel felmérhető, hogy okozott-e halláscsökkenést a fülkürthurut, és ha igen milyen mértékben. Krónikus fülkürt hurut és középfülgyulladás szövődménye lehet a halláskárosodás, amennyiben az sok ideig fennállt és kezeletlen volt.
A fülkürt hurut kezelése alapos kivizsgálás után kezdődik, mert meg kell határozni a gyulladásos folyamat okát, hogy a leghatékonyabban kezelhető legyen a fülkürt hurut. A fülkürt hurut kezelése a betegség fent felsorolt okaitól függ. Az orrgarat betegségei esetén a terápia célja annak megszüntetése. A fülkürt hurut azonnali kezelést igényel, mivel az akut forma gyorsan krónikussá válhat, és maradandó halláskárosodáshoz vezethet, ami pedig jelentősen csökkentené a beteg életminőségét. A fülkür thurut kezelésére a gyógyszerek az elsődleges választás, komplikált esetben azonban a dobhártya bemetszésére is szükség lehet.
Dobhártyagyulladás is okozhat hallásromlást - Fül-orr-gége Központ
Fülcsepp használat – ne kövesse el ezeket a hibákat! - Fül-orr-gége Központ
Mikor segít a savós középfülgyulladáson az orrmandula műtét? - Gyermekgyógyászati Központ
Középfülgyulladás - Gyermekgyógyászati Központ
A fülkürt hurut időben történő és megfelelő orvosi kezeléssel általában teljesen megszűnik, és nem okoz szövődményeket. De sajnos sokszor azt látjuk, hogy a fülkürt hurut tüneteinek tapasztalása ellenére is csak későn mennek orvoshoz a betegek, mely ilyenkor, kezeletlenül és régóta fennálló fülkürt hurut esetében szövődményekhez vezethet.
A fülkürt hurut szövődményei a következők lehetnek:
Annak érdekében, hogy megelőzzük a fülkürt hurutot, amelynek kezelése meglehetősen nehéz, meg kell állítani a betegséget még korai fázisban. A legjobb természetesen elkerülni a betegséget, az immunrendszer folyamatosan erősítésével, testmozgással, egészséges életmóddal, a káros szokások (például dohányzás) felhagyásával. Megfázás tüneteit tapasztalva kezdjük meg mihamarabb a kezelést. Fontos eltávolítani a váladékot az orrunkból, rendszeres orrfújással és sóoldatos spray-ek alkalmazásával, ezzel elkerülhető, hogy a váladék felhalmozódjon és fülkürt hurutot okozzon. Amennyiben mégis megtörténik, és kialakul a fülkürt hurut, annak is a mielőbbi kezelése szükséges.Téma szakértői
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.