A dobhártya szakadás, vagy orvosi nevén perforált dobhártya gyakori kiváltó okait vesszük sorra dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével.
A dobhártya egy vékony membrán, amely elválasztja a hallójáratot a középfültől. A középfülből indul a fülkürt (más néven Eustach-kürt) egy vékony cső, amely a középfület az orrüreg hátsó részével köti össze. A fülkürt funkciója a középfül szellőztetése és a középfülön belüli légnyomás kiegyenlítése.
A fülkürt nem megfelelő működésének több oka is lehet. Kialakulhat megfázás vagy allergia miatti orrnyálkahártya duzzanat következtében, de – elsősorban gyerekeknél – a megnagyobbodott orrmandulák is akadályozhatják az optimális szellőzést. Ha a fülkürt nem működik megfelelően, a középfül belsejében a nyomás nem kiegyenlített, ami a dobhártya behúzódását, savós váladékképződést, akár a dobhártya repedését is okozhatja.
Középfülgyulladás esetén a dobhártya mögötti területen folyadék és genny képződik, ez gyakran a dobhártya szakadásával távozik.
A környezeti nyomás gyors változásai - például búvárkodás vagy repülés során – miatt is bekövetkezhet dobhártya szakadás. Fokozott a barotrauma kockázata, ha valakinél tartós fülkürt elzáródás áll fenn, például nem megfelelően kezelt szénanátha, tartós allergiás orrdugulás miatt.
Akusztikus trauma néven ismert jelenség. A zaj erősségétől és egyéntől függően tartós fülzúgás, átmeneti hallásvesztés, halláscsökkenés, de akár dobhártya szakadás is bekövetkezhet.
Egy óvatlan pillanat, és a „játéknak” vagy unaloműzőnek indult mozdulattal a gyerekek könnyen felsérthetik a hallójárat érzékeny bőrét, vagy akár a dobhártyát. Fültisztítás során is előfordulhat ilyen baleset, ezért is érdemes inkább mellőzni a fültisztító pálcika használatát.
Baleset során, a fület vagy a koponyát ért ütés következtében is előfordulhat dobhártya szakadás.
A dobhártya szakadás fájdalommal jár, emellett fülből kifolyó, gyakran véres váladék kíséri, hirtelen halláskárosodás jelentkezhet, fülcsengés és szédülés is kísérheti.
A dobhártya szakadásának diagnosztizálása általában nem nehéz. Első lépésben orvosa kikérdezi a tüneteiről és az eset körülményeiről, ezután megvizsgálja a dobhártyáját. Ha a dobhártya megrepedt, akkor látható a dobhártya sérülése.
A sérülés mértékétől függően a dobhártya gyakran spontán záródik, ezt segítheti, ha már az első vizsgálatnál vékony szilikon lap fedés kerül a sérült területre. Arra kell vigyázni, hogy ne fertőződjön be, ne menjen víz a hallójáratba. Minden dobhártyasérülés esetén a teljes gyógyulásig szükséges a fül-orr-gégészeti ellenőrzés. Fülfertőzés gyanúja esetén, vagy ha tartós halláskárosodás áll fenn, további vizsgálatokra, vagy antibiotikum szedésére lehet szükség. Egyes esetekben a dobhártya szakadás helyreállításához műtétre lehet szükség.
Ha a dobhártya szakadást a fülkürt rendellenes működése idézte elő, akkor ennek okát ki kell vizsgáltatni és kezelni. A fülkürt elzáródhat – és így funkcióját sem tudja ellátni – többek közt kezeletlen szénanátha, tartós orrdugulás, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében is. Ezek kezelésével biztosítani lehet a fülkürt egészséges működését, a középfül szellőzését, a nyomás kiegyenlítését, vagyis meg lehet előzni az ez okból bekövetkező ismételt dobhártya szakadást.
További vélemények„Góckutatás miat mentem a Doktórnőhöz. Nagyon elégedett voltam az előzmények részletes feltérképezésével, a lehetséges okok és a szükséges vizsgálatok részletes átbeszélésével, alapos és körültekintő volt a Doktórnő. Türlemesen, részletesen minden elmagyarászott, bármit kérdezhettem, megkaptam a választ. Csak ajánlani tudom.„
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
