 
			A dobhártya szakadás, vagy orvosi nevén perforált dobhártya gyakori kiváltó okait vesszük sorra dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével.
A dobhártya egy vékony membrán, amely elválasztja a hallójáratot a középfültől. A középfülből indul a fülkürt (más néven Eustach-kürt) egy vékony cső, amely a középfület az orrüreg hátsó részével köti össze. A fülkürt funkciója a középfül szellőztetése és a középfülön belüli légnyomás kiegyenlítése.
A fülkürt nem megfelelő működésének több oka is lehet. Kialakulhat megfázás vagy allergia miatti orrnyálkahártya duzzanat következtében, de – elsősorban gyerekeknél – a megnagyobbodott orrmandulák is akadályozhatják az optimális szellőzést. Ha a fülkürt nem működik megfelelően, a középfül belsejében a nyomás nem kiegyenlített, ami a dobhártya behúzódását, savós váladékképződést, akár a dobhártya repedését is okozhatja.
Középfülgyulladás esetén a dobhártya mögötti területen folyadék és genny képződik, ez gyakran a dobhártya szakadásával távozik.
A környezeti nyomás gyors változásai - például búvárkodás vagy repülés során – miatt is bekövetkezhet dobhártya szakadás. Fokozott a barotrauma kockázata, ha valakinél tartós fülkürt elzáródás áll fenn, például nem megfelelően kezelt szénanátha, tartós allergiás orrdugulás miatt.
Akusztikus trauma néven ismert jelenség. A zaj erősségétől és egyéntől függően tartós fülzúgás, átmeneti hallásvesztés, halláscsökkenés, de akár dobhártya szakadás is bekövetkezhet.
Egy óvatlan pillanat, és a „játéknak” vagy unaloműzőnek indult mozdulattal a gyerekek könnyen felsérthetik a hallójárat érzékeny bőrét, vagy akár a dobhártyát. Fültisztítás során is előfordulhat ilyen baleset, ezért is érdemes inkább mellőzni a fültisztító pálcika használatát.
Baleset során, a fület vagy a koponyát ért ütés következtében is előfordulhat dobhártya szakadás.
A dobhártya szakadás fájdalommal jár, emellett fülből kifolyó, gyakran véres váladék kíséri, hirtelen halláskárosodás jelentkezhet, fülcsengés és szédülés is kísérheti.
 A dobhártya szakadásának diagnosztizálása általában nem nehéz. Első lépésben orvosa kikérdezi a tüneteiről és az eset körülményeiről, ezután megvizsgálja a dobhártyáját. Ha a dobhártya megrepedt, akkor látható a dobhártya sérülése.
A dobhártya szakadásának diagnosztizálása általában nem nehéz. Első lépésben orvosa kikérdezi a tüneteiről és az eset körülményeiről, ezután megvizsgálja a dobhártyáját. Ha a dobhártya megrepedt, akkor látható a dobhártya sérülése.
A sérülés mértékétől függően a dobhártya gyakran spontán záródik, ezt segítheti, ha már az első vizsgálatnál vékony szilikon lap fedés kerül a sérült területre. Arra kell vigyázni, hogy ne fertőződjön be, ne menjen víz a hallójáratba. Minden dobhártyasérülés esetén a teljes gyógyulásig szükséges a fül-orr-gégészeti ellenőrzés. Fülfertőzés gyanúja esetén, vagy ha tartós halláskárosodás áll fenn, további vizsgálatokra, vagy antibiotikum szedésére lehet szükség. Egyes esetekben a dobhártya szakadás helyreállításához műtétre lehet szükség.
Ha a dobhártya szakadást a fülkürt rendellenes működése idézte elő, akkor ennek okát ki kell vizsgáltatni és kezelni. A fülkürt elzáródhat – és így funkcióját sem tudja ellátni – többek közt kezeletlen szénanátha, tartós orrdugulás, krónikus orrmelléküreg-gyulladás következtében is. Ezek kezelésével biztosítani lehet a fülkürt egészséges működését, a középfül szellőzését, a nyomás kiegyenlítését, vagyis meg lehet előzni az ez okból bekövetkező ismételt dobhártya szakadást.
További véleményekMind a doktornő, mind a recepción dolgozók modora, kedvessége, kiegyensúlyozottsága, türelme, hozzáértése, figyelmessége.
 
							Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
 
							Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
 
							A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.