 
			A fülzsír eltávolítása a legtöbb esetben még mindig fültisztító pálcikával történik, pedig nem ez a legmegfelelőbb eszköz. Egyáltalán miért van szükségünk fülzsírra, mi a szerepe, milyen problémákat okozhat és hogyan szabadulhatunk meg biztonságosan tőle? Kérdéseinkre dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa válaszolt.
A fülzsír feladata a fül egészségének megőrzése. A folyamatosan termelődő faggyú és elhalt hámsejtek keverékében megtapadnak a különböző szennyeződések és por, ezáltal nem tudnak mélyebbre jutni, a hallójáratba. A fülzsír emellett megakadályozza, hogy a fül bőre kiszáradjon. Ha száraz, repedezett volna, az megkönnyítené a kórokozóknak a bejutást.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
 
                Egy óvatlan mozdulat és ha a fültisztító pálcika túl mélyre kerül a fülben, akár a dobhártyát is felsértheti. Ha nem a megfelelő mozdulatokkal, kifelé tisztítjuk a fület, akkor a felesleges fülzsírt befelé tolva fülzsírdugót is létrehozhatunk, aminek az eltávolítását már csak a rendelőben, fülmosással tudja a fül-orr-gégész elvégezni.
Igen, ha túl gyakran, akár naponta eltávolítjuk a fülzsírt a fülből, akkor nem tudja megfelelően ellátni a feladatát. Nem lesz, ami védelmet nyújtson a szennyeződésekkel szemben és a fül bőre is könnyebben kiszárad, ami növeli a fertőzések kockázatát.
 A külsőfül egészséges körülmények között öntisztuló, így fültisztításra csak akkor van szükség, ha valakinél több fülzsír termelődik és emiatt hajlamos a fülzsírdugó kialakulására. Az öntisztulás azt jelenti, hogy minden rágással, beszéd közben az állkapocs mozgásával olyan mozdulatot hozunk létre, ami serkenti, hogy a fülzsír a fülből távozzon. A fülnyílásba érve aztán megszárad és kiesik.
A külsőfül egészséges körülmények között öntisztuló, így fültisztításra csak akkor van szükség, ha valakinél több fülzsír termelődik és emiatt hajlamos a fülzsírdugó kialakulására. Az öntisztulás azt jelenti, hogy minden rágással, beszéd közben az állkapocs mozgásával olyan mozdulatot hozunk létre, ami serkenti, hogy a fülzsír a fülből távozzon. A fülnyílásba érve aztán megszárad és kiesik.
A fül melegítéséről fülgyertyával elterjedt, hogy a hő kihúzza a fülzsírt. Ez az eljárás azonban igen veszélyes. A forró gyertyaviasz eltömítheti a hallójáratot, dobhártyakárosodást és akár égési sérülést is okozhat.

Ekcéma vagy pikkelysömör esetén a bőr száraz, repedezett lehet, ami megnehezíti, hogy a fülzsír távozzon a fülből, így az megkeményedhet és kiszáradhat. A bőr idősebb korban szárazabbá válik, ezért ilyenkor jellemzően szintén megnő a fülzsírdugó kialakulásának gyakorisága. Érzékeny, problémás bőr esetén, aki hajlamos a fülzsírdugó kialakulására, érdemes megelőzés céljából rendszeres időközönként – 6-12 havonta – fül-orr-gégésszel ellenőriztetni és szükség esetén fülmosással megszabadulni a felesleges fülzsírtól.
A fülspray egy kíméletes alternatíva lehet a fültisztításra. A többnyire glicerint vagy paraffint tartalmazó, olajszerű folyadékot a fülbe juttatva segíthet feloldani, kimosni a fülzsírt a fülből. Ám tudni kell, ha már kialakult a fülzsírdugó, akkor az a nedvesség hatására megduzzadhat, így akár halláromlást is okozhat. A tartós nedvesség pedig a fülben a fül bőrének felázásához, fertőzésekhez, hallójáratgyulladáshoz is vezethet.
A biztonság érdekében a legjobb, ha a fülünket fürdés közben az ujjunkkal elérhető mélységig megmossuk, majd a törölközővel finoman szárazra töröljük.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Rendkivül kedves, empatikus, mindamellett maximális profizmussal kezelte a problémámat."
 
							Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
 
							Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
 
							A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.