A halláscsökkenés a kor előrehaladtával gyakrabban fordul elő, ilyen esetben fontos utána járni és a problémát kezeltetni. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, miként lehet megállapítani, hogy valóban a hallókészülék jelenti-e a megoldást.
A hang a fülkagylón keresztül érkezik a fülbe, majd a hallójáraton, dobhártyán és hallócsont láncolaton végig haladva eléri az utolsó hallócsontot, a kengyelt. Ehhez szorosan kapcsolódik az ún. stapedius izom, amely megmozgatja a belső fülben lévő folyadékot, ezáltal mozgásba hozza az ott lévő szőrsejteket. A szőrsejtek a hanghullámokat átalakítják elektromos impulzusokká, ami a hallóidegen keresztül bejut az agykéregbe. Az agy az elektromos impulzust feldolgozza hangingerként, információként.
A hallás bonyolult folyamatában tehát nagyon fontos szerepet játszanak a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek. Az időskori halláscsökkenés kiváltó oka lehet ezek károsodása is. A probléma rendszerint 65 év felett jelentkezik, előfordulása 75 év felett még gyakoribb és rendszerint mindkét fület érinti.
Az időskori halláscsökkenésnek persze egyéb okai is lehetnek. Összefügghet például meglévő betegségekkel, például magas vérnyomással és cukorbetegséggel is, de egyéb fül-orr-gégészeti elváltozások, például a hallócsontocskák csökkent működése is szerepet játszhat a megjelenésében.
Késleltetni az időskori halláscsökkenés kialakulását a hangos zajnak kitett idő csökkentésével, valamint a fülvédő használatával lehet. Az életkorral összefüggő halláskárosodást azonban teljes mértékben megakadályozni nem lehetséges.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a rizikócsoportba tartozó korosztályban ajánlott a hallás vizsgálata, mivel az időskori halláscsökkenés fokozatosan alakul ki és emiatt gyakran későn kerül felismerésre. Az érintett személy kezdetben csak hangosabban hallgatja a zenét, majd háttérzaj mellett nehezen érti a beszédet, később pedig már a hozzá közel állók hangját sem hallja jól.
Idősebb korban a hallásvesztés ezért tovább növeli a szociális izoláció kockázatát, a társas kapcsolatok hiánya pedig fokozza az elmagányosodás érzését. A kezeletlen halláscsökkenés emellett veszélyeket is rejt, hiszen a csengő, telefon vagy a forgalom zajai nélkül a mindennapi tevékenységek is kockázatot jelenthetnek az idős személy számára.
A fül-orr-gégészeti vizsgálat során olyan, idősebb korban gyakoribb problémát is kezelni tudunk, mint a fülzsírdugó, amely szintén átmeneti halláscsökkenést okozhat. Az orvos olyan egyéb elváltozásokat is felfedhet a fülben, melyek miatt romolhat a hallás, de műtéti úton vagy gyógyszerekkel kezelhetők. Bizonyos esetekben, például ha a halláscsökkenés hátterében a belső fülben lévő szőrsejtek károsodása áll, akkor hallókészülékre van szükség.
A halláscsökkenés kezelése tehát a kiváltó ok függvénye. Halogatni azonban nem érdemes, ne várjuk meg, míg a halláscsökkenés megnehezíti a mindennapokat!
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
