Az arcüreggyulladással járó rossz közérzettől és fájdalomtól szeretnénk mielőbb megszabadulni, de valójában erre csak az esetek kis százalékában jelenti az antibiotikum a megoldást. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, hogy mikor van rá szükség.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Arcüreggyulladás esetén az arcüregeket borító nyálkahártya megduzzad, emiatt a termelődő váladék nem tud szabadon távozni. A pangó váladék ideális körülményeket teremt a kórokozók elszaporodásához.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Az akut arcüreggyulladás az esetek többségében vírusos eredetű, így az antibiotikum hatástalan ellene – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. A krónikus arcüreggyulladás (hetek óta fennálló vagy kiújuló panaszok) hátterében pedig légúti allergia vagy fül-orr-gégészeti elváltozás, például orrsövényferdülés is állhat, orrpolipok megjelenése is kísérheti. Ilyen esetben sem az antibiotikum jelenti a megoldást, hanem az alapbetegséget kell kezelni.
Érdekes eredmények születtek egy, a témával kapcsolatban végzett kutatásban. 3057 vizsgált személy közül mindössze 5-11% esetében gyorsította fel a gyógyulást az antibiotikum szedése, a résztvevők többségénél átlagosan egy-két hét alatt anélkül is elmúlt az arcüreggyulladás.
Nem kell tehát minden esetben antibiotikum az arcüreggyulladás kezeléséhez. Ha azonban az orvos felírja a gyógyszert, akkor azt a megadott dózisban és ideig szedjük, mert ellenkező esetben a fertőzés kiújulhat.
Előfordulhat például, hogy a vírusos eredetű arcüreggyulladást nem kezeljük megfelelően. Arcüreggyulladás esetén nagyon lényeges, hogy az orrdugulást megszüntessük, hogy az orrváladék szabadon távozni tudjon. Ha ezt elmulasztjuk, akkor sajnos számolnunk kell a bakteriális felülfertőződés esélyével, amikor már antibiotikumra lesz szükség – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika.
Ezt megelőzendő, ha arcüreggyulladás tünetei jelentkeznek, használjunk vény nélkül kapható orrspray-t az orrdugulás csökkentésére. Ezeket általában 7-10 napig lehet alkalmazni, tájékozódjunk a betegtájékoztatóból. Hosszabb időn át ne használjuk, mert az orrnyálkahártya károsodhat! Szükség szerint szedhetünk mellé fájdalomcsillapító- gyulladáscsökkentő készítményt. Pihenjünk, fogyasszunk bőséges folyadékot. További házi praktikákat talál a kapcsolódó anyagok között!
Fontos! Ha a tünetek két hét alatt sem javulnak, forduljon fül-orr-gégészhez!
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Részletes vizsgálat történt valamint további vizsgálatot tartott szükségesnek a doktornő a panasz minél teljesebb körű kivizsgálásához."
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
