A betegek többsége visszanyeri ízlését és szaglását a koronavírus-fertőzés után, ám a felépülés ideje eltérő lehet. Az érintettek 5%-ánál hosszabb idő, akár 6 hónap is eltelhet. Az omikron újabb variánsai kapcsán úgy tűnik, hogy ismét megjelent ez a tünet, ezért dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gége Központ orvosának segítségével áttekintjük a témával kapcsolatos tudnivalókat.
A koronavírus-járvány első és második hullámában a fertőzés jellegzetes tüneteként jelentkezett szaglás- és ízlésvesztés a betegeknél. Kutatások szerint vannak, akiknél ez elhúzódó tünetként jelentkezett, akár még azóta sem épültek fel teljesen. Friss jelzések alapján pedig akár az omikron újabb variánsai miatt ismét sokakat érinthet a szaglás- és ízérzékelés zavara.
18 tanulmány, összesen 3699 páciens adatainak elemzéséből a kutatók úgy találták, hogy a COVID-19-ben szenvedő felnőtt betegek körülbelül 5%-ánál a SARS-CoV-2 fertőzést követően tartósan elváltozások alakulnak ki szaglás- és az ízérzékelés terén. A kutatók azt is megállapították, hogy a nők szaglás- és ízérzékelése kisebb valószínűséggel tér vissza, mint a férfiaké. Azoknál a betegeknél, akiknél súlyosabb szaglásvesztés és orrdugulás tapasztalható, szintén kisebb volt az esélye annak, hogy rövid időn belül elmúljon ez a tünet. A felépülés az esetek többségében lassabban zajlott, ám a betegek 96%-ának szaglás, 98%-ának pedig az ízérzékelése is rendeződött a fertőzést követő 6 hónap elteltével.
Az NBC News cikke szerint az Egyesült Államokban a nyár folyamán ismét több COVID-fertőzöttnél jelentkezett szaglásvesztés, a betegség tüneteként. Az orvosokat ez meglepetésként érte, hiszen eddig úgy tűt, hogy a járvány 2020-as kezdete óta mindegyik koronavírus-variáns esetében csökkent a szaglásvesztés gyakorisága.
Dr. Lauren Roland, a Missouri állambeli St. Louis-i Washington Egyetem rhinológusa szerint éppen ezért korai lenne még biztosat mondani arról, hogy az omikron BA.5 egyértelműen szaglásvesztést okoz-e. Mivel azonban a betegséget többnyire otthonukban, enyhe tünetekkel átvészelő páciensek csak több hónappal később fordulnak orvoshoz, ha a szaglásuk azóta sem rendeződött, ezért a szakemberek is csak néhány hónap múlva kaphatnak pontosabb képet arról, hogy valóban ismét gyakoribbá vált-e ez a tünet.
Dr. Augusztinovicz Monika elmondta, hogy a koronavírus-fertőzöttek és a betegek száma az elmúlt hetekben ismét folyamatosan emelkedik. A Magyarországon is domináns omikron variáns jellemzően enyhe, közepesen súlyos tüneteket okoz, főként megfázásszerű tünetek - torokfájás, fejfájás, köhögés, orrfolyás - alakulnak ki. A láz, a légszomj, az ízérzékelés elvesztése és a szaglásvesztés a jelenlegi ismereteink szerint kevésbé gyakori panasz. A vírus azonban folyamatosan változik, a fertőzőképessége továbbra is magas, ezért óvatosság indokolt minden, fertőzésre utaló tünet esetében. Ha szaglásvesztés és a betegségre utaló egyéb tünetek jelentkeznek, javasolt a COVID-teszt elvégzése.
A szaglásvesztés kezelésére a korábbi koronavírus-hullámok alatt már bevált módszer a szaglástréning, amellyel elősegíthetjük a szaglás mielőbbi visszanyerését. Érdemes a szaglásvesztés kialakulása után minél korábban elkezdeni a szaglástréninget, így a lehető legjobb eredmény érhető el.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekAz orvosok, recepciósok, asszisztens hölgyek nagyon kedvesek, segítőkészek voltak. Alapos magyarázatokat kaptam a kérdéseimre. Elégedett vagyok.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
