A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.
Kodály Zoltán szerint semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása: „A hangzás olyan, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.” De miként születnek meg a hangok?
-A beszédhangokat a kilégzés során képezzük, hangképző szerveink segítségével, amihez akár százféle izom együttműködése szükséges. A mai magyar nyelvben 39 fonémát különböztetünk meg (14 magánhangzót és 25 mássalhangzót), a hangképzésünkhöz szükséges levegőáramlatot a tüdő hozza létre. A magánhangzók képzésekor tiszta zönge jön létre, a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszálakat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből. A szájüreg ez esetben, mint egy hangszekrény (rezonátor) módosítja a létrejött zöngét. Amikor mássalhangzóképzés történik, a kiáramló levegő valamilyen akadályba (ajkak, fogak, íny stb.) ütközik a szájüregben (a h hang kivételével, ami a gégében ütközik akadályba). A mássalhangzók egyik része zöngés, ez azt jelenti, hogy képzésükkor rezegnek a hangszalagok (ezt ujjainkkal kitapinthatjuk beszéd közben); míg a zöngétlen mássalhangzók képzésekor nem. Ez esetben a hangot a szájüregbeli akadály leküzdésekor keletkező zörej adja. Saját hangszínünket azonban nemcsak a hangképző szerveink egyéni eltérései, hanem a testalkatunk, valamint a pszichés és hormonális tényezők is befolyásolják. A menopauza idején például érdesebbé válik a hang és csökken a hangmagasság is – magyarázza dr. Kiss Sándor. Bár a hangunk a korral is változik, ám vannak bizonyos eltérések, amelyek akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Ilyen például a rekedtség, gombócérzés, elhúzódó mutálás, gyenge, levegős, fáradékony hang. Ez esetben foniáter szakembert kell felkeresni, aki a hangképzés élet-és kórtanával, valamint a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. A hangterápia szimbolikusan a hangszalagok "gyógytornáztatásának” is tekinthető, amit a foniáter szakember útmutatásai alapján kell elvégezni az otthoni gyakorlás során.
fel a 21. századi technológia.
A COVID alatt sokan megtapasztalhatták a szaglásuk romlását, a téves szaglást, vagy akár a teljes szaglásvesztést is. Szerencsére mára túl vagyunk ezen a világjárványon, de az ember szaglása ettől függetlenül is romolhat, akár fokozatosan, akár hirtelen. A szaglás csökkenését orvosi kifejezéssel hipozmiának, teljes elvesztését anozmiának nevezzük. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaglás romlásának többféle oka lehet, melyet a legtöbb esetben orvosnak kell diagnosztizálnia és ha szükséges, kezelnie.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.