9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

Dr. Kiss Sándor Módosítva: 2024.04.15 17:44

A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.  

Online Bejelentkezés

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A hangok születése

Kodály Zoltán szerint semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása: „A hangzás olyan, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.” De miként születnek meg a hangok?

-A beszédhangokat a kilégzés során képezzük, hangképző szerveink segítségével, amihez akár százféle izom együttműködése szükséges. A mai magyar nyelvben 39 fonémát különböztetünk meg (14 magánhangzót és 25 mássalhangzót), a hangképzésünkhöz szükséges levegőáramlatot a tüdő hozza létre. A magánhangzók képzésekor tiszta zönge jön létre, a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszálakat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből. A szájüreg ez esetben, mint egy hangszekrény (rezonátor) módosítja a létrejött zöngét. Amikor mássalhangzóképzés történik, a kiáramló levegő valamilyen akadályba (ajkak, fogak, íny stb.) ütközik a szájüregben (a h hang kivételével, ami a gégében ütközik akadályba). A mássalhangzók egyik része zöngés, ez azt jelenti, hogy képzésükkor rezegnek a hangszalagok (ezt ujjainkkal kitapinthatjuk beszéd közben); míg a zöngétlen mássalhangzók képzésekor nem. Ez esetben a hangot a szájüregbeli akadály leküzdésekor keletkező zörej adja. Saját hangszínünket azonban nemcsak a hangképző szerveink egyéni eltérései, hanem a testalkatunk, valamint a pszichés és hormonális tényezők is befolyásolják. A menopauza idején például érdesebbé válik a hang és csökken a hangmagasság is – magyarázza dr. Kiss Sándor. Bár a hangunk a korral is változik, ám vannak bizonyos eltérések, amelyek akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Ilyen például a rekedtség, gombócérzés, elhúzódó mutálás, gyenge, levegős, fáradékony hang. Ez esetben foniáter szakembert kell felkeresni, aki a hangképzés élet-és kórtanával, valamint a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. A hangterápia szimbolikusan a hangszalagok "gyógytornáztatásának” is tekinthető, amit a foniáter szakember útmutatásai alapján kell elvégezni az otthoni gyakorlás során.  

9 meglepő tény a hangokról

  1. Akárcsak az ujjlenyomatunk, a hangunk is egyedi, amit biometrikus azonosítás során használ fel a 21. századi technológia.
  2. A beszédhang akkor is emocionális reakciót vált ki belőlünk, ha beszédpartnerünket nem látjuk, vagy nem beszéljük az általa használt nyelvet. A hang jellemzésére számtalan kifejezés áll rendelkezésünkre a magyar nyelvben (pl. lágy, kemény, rideg, meleg, érdes, bársonyos).
  3. A magyarban 100 hangból átlagosan 59 a mássalhangzó és 41 a magánhangzó. A mássalhangzók közül a leggyakoribb a -t, a magánhangzók közül pedig az -a és az -e hangok.
  4. Kosztolányi Dezső szerint a 10 legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.
  5. Az átlagos társalgási hang körülbelül 60 dB. A halk beszéd 35-40 dB körül mozog, a kiabálás pedig 75 dB-re emelkedik.
  6. A Guinness Rekordok Könyve szerint a leghangosabb emberi sikoly az angliai Kentből származó Jill Drake tanársegédé. Ennek hangereje 129 dBA, ami egy AC/DC koncert zajszintjének felelt meg, és körülbelül 30 dB-lel hangosabb, mint egy légkalapács.
  7. A taa a tuu nyelvcsalád tagja, amelyet főleg Botswanában és Namíbiában beszélnek A nyelvészek körében taa nyelv (ǃxóõ) hatalmas fonémakészletéről ismert. Több mint 80 mássalhangzóval és 20 magánhangzóval bír. A nyelvet beszélők többféle hangszínt különböztetnek meg, és ennek a nyelvnek van az egyik leggazdagabb csettintőhang-állománya is. Ilyenkor a hangképzés során befelé szívják a levegőt, miközben a nyelvet felpattintják.
  8. A hangszalagok rezgését stroboszkóppal lehet vizsgálni. Segítségével a hangszalag olyan mozgása is láthatóvá válik, amit szabad szemmel nem látunk. 
  9. Azt, hogy mélyebb, vagy magasabb hangon szólalunk-e meg, a hangszálak befolyásolják. Minél hosszabbak és vastagabbak a hangszalagok, annál mélyebb lesz a beszédhang.

Téma szakértői

Dr. Holpert Valéria

Dr. Holpert Valéria

fül-orr-gégész, foniáter, hangképzési specialista

Kapcsolódó oldalak

Kapcsolódó videók

Hírek

Már néhány mondat is kimeríti? Ez lehet a hangszalagbénulás egyik jele

Már néhány mondat is kimeríti? Ez lehet a hangszalagbénulás egyik jele

Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.

További részletek
Szűnni nem akaró orrdugulás - mit lehet tenni?

Szűnni nem akaró orrdugulás - mit lehet tenni?

Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.

További részletek
Fáj a torka, nehezen nyel? Mandulakő is okozhatja

Fáj a torka, nehezen nyel? Mandulakő is okozhatja

A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, hangképzési specialista
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész, horkolás specialista
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Dr. Viszoki Mónika
Dr. Viszoki Mónika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Lukács Anita
Dr. Lukács Anita fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK