9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

Online Bejelentkezés

+36708826307

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A hangok születése

Kodály Zoltán szerint semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása: „A hangzás olyan, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.” De miként születnek meg a hangok?

-A beszédhangokat a kilégzés során képezzük, hangképző szerveink segítségével, amihez akár százféle izom együttműködése szükséges. A mai magyar nyelvben 39 fonémát különböztetünk meg (14 magánhangzót és 25 mássalhangzót), a hangképzésünkhöz szükséges levegőáramlatot a tüdő hozza létre. A magánhangzók képzésekor tiszta zönge jön létre, a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszálakat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből. A szájüreg ez esetben, mint egy hangszekrény (rezonátor) módosítja a létrejött zöngét. Amikor mássalhangzóképzés történik, a kiáramló levegő valamilyen akadályba (ajkak, fogak, íny stb.) ütközik a szájüregben (a h hang kivételével, ami a gégében ütközik akadályba). A mássalhangzók egyik része zöngés, ez azt jelenti, hogy képzésükkor rezegnek a hangszalagok (ezt ujjainkkal kitapinthatjuk beszéd közben); míg a zöngétlen mássalhangzók képzésekor nem. Ez esetben a hangot a szájüregbeli akadály leküzdésekor keletkező zörej adja. Saját hangszínünket azonban nemcsak a hangképző szerveink egyéni eltérései, hanem a testalkatunk, valamint a pszichés és hormonális tényezők is befolyásolják. A menopauza idején például érdesebbé válik a hang és csökken a hangmagasság is – magyarázza dr. Kiss Sándor. Bár a hangunk a korral is változik, ám vannak bizonyos eltérések, amelyek akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Ilyen például a rekedtség, gombócérzés, elhúzódó mutálás, gyenge, levegős, fáradékony hang. Ez esetben foniáter szakembert kell felkeresni, aki a hangképzés élet-és kórtanával, valamint a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. A hangterápia szimbolikusan a hangszalagok "gyógytornáztatásának” is tekinthető, amit a foniáter szakember útmutatásai alapján kell elvégezni az otthoni gyakorlás során.  

9 meglepő tény a hangokról

1. Akárcsak az ujjlenyomatunk, a hangunk is egyedi, amit biometrikus azonosítás során használ fel a 21. századi technológia.
2. A beszédhang akkor is emocionális reakciót vált ki belőlünk, ha beszédpartnerünket nem látjuk, vagy nem beszéljük az általa használt nyelvet. A hang jellemzésére számtalan kifejezés áll rendelkezésünkre a magyar nyelvben (pl. lágy, kemény, rideg, meleg, érdes, bársonyos).
3. A magyarban 100 hangból átlagosan 59 a mássalhangzó és 41 a magánhangzó. A mássalhangzók közül a leggyakoribb a -t, a magánhangzók közül pedig az -a és az -e hangok.
4. Kosztolányi Dezső szerint a 10 legszebb magyar szó: láng, gyöngy, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.
5. Az átlagos társalgási hang körülbelül 60 dB. A halk beszéd 35-40 dB körül mozog, a kiabálás pedig 75 dB-re emelkedik.
6. A Guinness Rekordok Könyve szerint a leghangosabb emberi sikoly az angliai Kentből származó Jill Drake tanársegédé. Ennek hangereje 129 dBA, ami egy AC/DC koncert zajszintjének felelt meg, és körülbelül 30 dB-lel hangosabb, mint egy légkalapács.
7. A taa a tuu nyelvcsalád tagja, amelyet főleg Botswanában és Namíbiában beszélnek A nyelvészek körében taa nyelv (ǃxóõ) hatalmas fonémakészletéről ismert. Több mint 80 mássalhangzóval és 20 magánhangzóval bír. A nyelvet beszélők többféle hangszínt különböztetnek meg, és ennek a nyelvnek van az egyik leggazdagabb csettintőhang-állománya is. Ilyenkor a hangképzés során befelé szívják a levegőt, miközben a nyelvet felpattintják.
8. A hangszalagok rezgését stroboszkóppal lehet vizsgálni. Segítségével a hangszalag olyan mozgása is láthatóvá válik, amit szabad szemmel nem látunk. 
9. Azt, hogy mélyebb, vagy magasabb hangon szólalunk-e meg, a hangszálak befolyásolják. Minél hosszabbak és vastagabbak a hangszalagok, annál mélyebb lesz a beszédhang.