A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.
Kodály Zoltán szerint semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása: „A hangzás olyan, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.” De miként születnek meg a hangok?
-A beszédhangokat a kilégzés során képezzük, hangképző szerveink segítségével, amihez akár százféle izom együttműködése szükséges. A mai magyar nyelvben 39 fonémát különböztetünk meg (14 magánhangzót és 25 mássalhangzót), a hangképzésünkhöz szükséges levegőáramlatot a tüdő hozza létre. A magánhangzók képzésekor tiszta zönge jön létre, a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszálakat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből. A szájüreg ez esetben, mint egy hangszekrény (rezonátor) módosítja a létrejött zöngét. Amikor mássalhangzóképzés történik, a kiáramló levegő valamilyen akadályba (ajkak, fogak, íny stb.) ütközik a szájüregben (a h hang kivételével, ami a gégében ütközik akadályba). A mássalhangzók egyik része zöngés, ez azt jelenti, hogy képzésükkor rezegnek a hangszalagok (ezt ujjainkkal kitapinthatjuk beszéd közben); míg a zöngétlen mássalhangzók képzésekor nem. Ez esetben a hangot a szájüregbeli akadály leküzdésekor keletkező zörej adja. Saját hangszínünket azonban nemcsak a hangképző szerveink egyéni eltérései, hanem a testalkatunk, valamint a pszichés és hormonális tényezők is befolyásolják. A menopauza idején például érdesebbé válik a hang és csökken a hangmagasság is – magyarázza dr. Kiss Sándor. Bár a hangunk a korral is változik, ám vannak bizonyos eltérések, amelyek akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Ilyen például a rekedtség, gombócérzés, elhúzódó mutálás, gyenge, levegős, fáradékony hang. Ez esetben foniáter szakembert kell felkeresni, aki a hangképzés élet-és kórtanával, valamint a funkciózavarok diagnosztikájával és kezelésével foglalkozik. A hangterápia szimbolikusan a hangszalagok "gyógytornáztatásának” is tekinthető, amit a foniáter szakember útmutatásai alapján kell elvégezni az otthoni gyakorlás során.
fel a 21. századi technológia.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
