A koronavírus-járvány így hat a fülcsengéssel élőkre

A koronavírus-járvány így hat a fülcsengéssel élőkre

Dr. Fülöp Györgyi Módosítva: 2020.12.17 16:12

Egy megjelent közlemény alapján a COVID-19 fertőzésen átesett személyek közel fele számolt be arról, hogy a betegség lezajlása alatt a korábban is meglévő fülcsengése rosszabbodott. A kedvezőtlen hatás nemcsak a vírusfertőzés, hanem valószínűleg a járvány miatt megváltozott szokások következménye is lehet. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt róla, hogy mire érdemes különösen figyelni ebben az időszakban a fülzúgással élőknek.

Felerősíti a tüneteket

A Frontiers of Public Health folyóirat közlése szerint a tüneteket mutató koronavírus-fertőzöttek 40%-a tapasztalta a meglévő fülzúgása rosszabbodását. 48 országból, összesen 3103 fertőzött tüneteit jegyezték fel. Közülük néhányan azt is jelezték, hogy a fertőzés tüneteinek megjelenésével egy időben fülzúgásuk alakult ki, bár korábban nem volt ilyen problémájuk.

Izoláció, szorongás és depresszió

A koronavírus-fertőzés a fülcsengés tüneteit is felerősítheti.A fülzúgás egyáltalán nem ritka panasz, az Egyesült Királyságban például nyolcból egy felnőttnél jelen van. A mindennapjaikat befolyásoló tünet az érintettek általános állapotára, hangulatára is jelentős hatással van. A fülcsengés miatt szorongás, depresszió is jelentkezhet. Zúgás, csengés, ciripelés, sistergés – az érintettek így írják le a hangjelenségeiket.

 

Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a fülzúgás intenzitása, hangmagassága változó lehet, ill. jelentkezhet csak az egyik, vagy mindkét fülben is, folyamatosan, vagy pulzálóan is. A páciensek egy részénél a tünetek az életminőséget is rontják. Azzal, hogy zavarttá válik a nyugodt pihenés, a tanulás, a munkavégzés is nehezebb lehet. A fülzúgás megjelenése valóban rémisztő tünet lehet, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni vele.

Fülzúgással a COVID-19 járvány időszakában

A tanulmányban tehát felhívják a figyelmet arra, hogy a fülzúgással élők bizonyos százalékánál a panaszok súlyosbodása figyelhető meg a koronavírus-járvány időszakában. A járvány miatti intézkedések sokak számára megváltozott munkakörülményeket, sportolási, életmódbeli kötöttséget hoztak. Az Egyesült Királyságban élők 46%-a állította, hogy a szociális távolságtartás, az életmódbeli változások miatt rosszabbodtak a fülzúgásos panaszai is.

A nőket és az 50 év alattiakat érinti leginkább

A karantén és a túl sok fejhallgató használat is rontja a fülzúgás tüneteit.A koronavírus-fertőzéstől és a munkahely elvesztésétől való félelem, a társas kapcsolatok, a sportolási, feltöltődési lehetőségek hiánya és sokszor az ezekből adódó alvási problémák, szorongás egyaránt közrejátszanak abban, hogy a jelenlegi időszakban a fülzúgás tünetei rosszabbodnak- mondja Dr. Fülöp Györgyi. Ezeken felül további kockázatot jelent a zajártalom, a távmunkában megnövekedett fülhallgató használat, a mozgáshiány, a bezártság és összezártság is. Ezek a tényezők testünket és lelkünket is megterhelik.

 

A járvány időszakában magasabb koffein- és alkohol fogyasztás is hozzásegít ahhoz, hogy az érintettek összességében sokkal rosszabbnak élik meg a fülzúgásukat, mint korábban. A tanulmány szerint az erősödő tünetek elsősorban az 50 év alattiak és nők körében jelentkeznek, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy bármely korosztály kerülhet a fülzúgása miatt kezelést igénylő állapotba.

Segítséget találni is nehezebb

A kutatásból az is kiderül, hogy a járvány miatt korlátozott egészségügyi szolgáltatások is tovább fokozzák a páciensek szorongását, még inkább felerősítve a tüneteket. A helyzet azért is különösen nehéz, mert a kutatásban megkérdezettek közül 10-ből 8 beteg már korábban sem volt megelégedve a fülzúgása kezelésével. Fülcsengés esetén a fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett a beteg részletes kikérdezése szükséges.

 

Dr. Fülöp Györgyi szerint a betegek számára általában már az is óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kivizsgálás során beszélhetnek a panaszaikról és megnyugtató magyarázatot kaphatnak kérdéseikre, félelmeikre. Az érintettek többségét nagyon zavarják a tünetek, sokan attól is tartanak, hogy valami komolyabb problémájuk van, megrémíti őket a gondolat, hogy életük végéig együtt kell majd élniük a betegségükkel. Pedig ez nem feltétlenül van így. A fülzúgás nem mindig kezelhető, de mindenképpen jobban, mint az a köztudatban él!

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor No.

37 eves ferfi vagyok ,fulzugassal kapcsolatos problemam van, mely korulbelul10-15 eve tart,de nagyon minimalisan hallottam ,egyaltalan nem volt zavaro, ket honapja viszont nagyon felerosodott. Ful -orr-gegesz elkuldott kulonbozo vizsgalatokra, / szemeszet, ideggyogyaszat ,reumatologia mind negativ,hallasvizsgalat kivalo/ es radiologiai vizsgalatokra,melyen lumbalis gerinc ketiranyu felvetelt keszitettek ,es kideult hogy a IV-V szakaszon a hatorolo peremeken apro kis csontos felrakodasok lathatoak. Tovabba keszult nyaki gerinc ketiranyu felvetel mely szerint a nyaki lordosis kiegyensedett. C.IV ventralis also peremen kis csontos felraokodas van.

Tovabba en mint laikus az interentrol tajekozodva biztosra veszem ,hogy esetlegesenstressz szorongas okozza ,okozhatja a fulzugaos panaszai, melybol sajnos jo par eve kijut boven szamomra.

Szeretnem megkedezni hogy ezen radiologiai velemenyek,
a tartos stressz ,a psziches stressz valoban okozhat -e fulzugast, es fulzugas felerosodest?

Vegul de nem utolso sorban szeretnem megkerdezni hogy meglehet-e szuntetni a fulzugast ,fokent abban az esetben ha tudjuk a kivalto okokat?

Elore is koszonom megtisztelo valaszukat!


Tisztelettel: Peter.

Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi
Kedves Péter!


A nyaki gerinc rtg-n leírt ilyen típusú elváltozások általában nem okoznak fülzúgást.

A stressz valóban fokozhatja a meglévő tüneteit, de ennél pontosabb megközelítéshez általában személyes találkozásra van szükség, mert nagyon sok tényezőt át kell beszélni a panaszai fokozódása hátterében.

A tünetek csillapítására gyógyszeres kezelést próbáltak-e már?

A kezelés megválogatásában egyébként nem feltétlenül a kiváltó ok tisztázása a legfontosabb tényező, ill. gyakran a kiváltó ok nem is egy ok, hanem számos tényező vezet a tünetek fokozódására.

Gyógyszeres és egyéb alternatív kezelési módok is szóba jönnek terápiaként, ezek közül a választást egy hosszabb beszélgetés, az idevonatkozó leletek ill. egyéb betegségek átbeszélése is szükséges.

Üdvözlettel,

Fülöp Györgyi

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Emberséges

"A Doktornőről csak jókat tudok írni, alapos, kedves, nagyon emberséges, a problémámat holisztikusan közelítette meg, sok tanáccsal ellátott, mindenkinek csak ajánlani tudom. A rendelő könnyen megközelíthető, igényes, a recepciós hölgyek is kedvesek, segítőkészek."

További vélemények

Hírek

Nyári fülbetegségek - mikor nem szabad halogatni a kezelést?

Nyári fülbetegségek - mikor nem szabad halogatni a kezelést?

Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.

További részletek
Meddig normális a rekedtség felnőtteknél?

Meddig normális a rekedtség felnőtteknél?

Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.

További részletek
Mik lehetnek a kezeletlen szénanátha hosszabb távú következményei?

Mik lehetnek a kezeletlen szénanátha hosszabb távú következményei?

A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész, horkolás specialista
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, szédülés specialista
Dr. Viszoki Mónika
Dr. Viszoki Mónika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Lukács Anita
Dr. Lukács Anita fül-orr-gégész, audiológus, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK