A koronavírus-járvány így hat a fülcsengéssel élőkre

Felerősíti a tüneteket

A Frontiers of Public Health folyóirat közlése szerint a tüneteket mutató koronavírus-fertőzöttek 40%-a tapasztalta a meglévő fülzúgása rosszabbodását. 48 országból, összesen 3103 fertőzött tüneteit jegyezték fel. Közülük néhányan azt is jelezték, hogy a fertőzés tüneteinek megjelenésével egy időben fülzúgásuk alakult ki, bár korábban nem volt ilyen problémájuk.

Izoláció, szorongás és depresszió

A fülzúgás egyáltalán nem ritka panasz, az Egyesült Királyságban például nyolcból egy felnőttnél jelen van. A mindennapjaikat befolyásoló tünet az érintettek általános állapotára, hangulatára is jelentős hatással van. A fülcsengés miatt szorongás, depresszió is jelentkezhet. Zúgás, csengés, ciripelés, sistergés – az érintettek így írják le a hangjelenségeiket.

Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a fülzúgás intenzitása, hangmagassága változó lehet, ill. jelentkezhet csak az egyik, vagy mindkét fülben is, folyamatosan, vagy pulzálóan is. A páciensek egy részénél a tünetek az életminőséget is rontják. Azzal, hogy zavarttá válik a nyugodt pihenés, a tanulás, a munkavégzés is nehezebb lehet. A fülzúgás megjelenése valóban rémisztő tünet lehet, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni vele.

Fülzúgással a COVID-19 járvány időszakában

A tanulmányban tehát felhívják a figyelmet arra, hogy a fülzúgással élők bizonyos százalékánál a panaszok súlyosbodása figyelhető meg a koronavírus-járvány időszakában. A járvány miatti intézkedések sokak számára megváltozott munkakörülményeket, sportolási, életmódbeli kötöttséget hoztak. Az Egyesült Királyságban élők 46%-a állította, hogy a szociális távolságtartás, az életmódbeli változások miatt rosszabbodtak a fülzúgásos panaszai is.

A nőket és az 50 év alattiakat érinti leginkább

A koronavírus-fertőzéstől és a munkahely elvesztésétől való félelem, a társas kapcsolatok, a sportolási, feltöltődési lehetőségek hiánya és sokszor az ezekből adódó alvási problémák, szorongás egyaránt közrejátszanak abban, hogy a jelenlegi időszakban a fülzúgás tünetei rosszabbodnak- mondja Dr. Fülöp Györgyi. Ezeken felül további kockázatot jelent a zajártalom, a távmunkában megnövekedett fülhallgató használat, a mozgáshiány, a bezártság és összezártság is. Ezek a tényezők testünket és lelkünket is megterhelik.

A járvány időszakában magasabb koffein- és alkohol fogyasztás is hozzásegít ahhoz, hogy az érintettek összességében sokkal rosszabbnak élik meg a fülzúgásukat, mint korábban. A tanulmány szerint az erősödő tünetek elsősorban az 50 év alattiak és nők körében jelentkeznek, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy bármely korosztály kerülhet a fülzúgása miatt kezelést igénylő állapotba.

Segítséget találni is nehezebb

A kutatásból az is kiderül, hogy a járvány miatt korlátozott egészségügyi szolgáltatások is tovább fokozzák a páciensek szorongását, még inkább felerősítve a tüneteket. A helyzet azért is különösen nehéz, mert a kutatásban megkérdezettek közül 10-ből 8 beteg már korábban sem volt megelégedve a fülzúgása kezelésével. Fülcsengés esetén a fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett a beteg részletes kikérdezése szükséges.

Dr. Fülöp Györgyi szerint a betegek számára általában már az is óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kivizsgálás során beszélhetnek a panaszaikról és megnyugtató magyarázatot kaphatnak kérdéseikre, félelmeikre. Az érintettek többségét nagyon zavarják a tünetek, sokan attól is tartanak, hogy valami komolyabb problémájuk van, megrémíti őket a gondolat, hogy életük végéig együtt kell majd élniük a betegségükkel. Pedig ez nem feltétlenül van így. A fülzúgás nem mindig kezelhető, de mindenképpen jobban, mint az a köztudatban él!