Egy megjelent közlemény alapján a COVID-19 fertőzésen átesett személyek közel fele számolt be arról, hogy a betegség lezajlása alatt a korábban is meglévő fülcsengése rosszabbodott. A kedvezőtlen hatás nemcsak a vírusfertőzés, hanem valószínűleg a járvány miatt megváltozott szokások következménye is lehet. Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus a Fül-orr-gége Központ orvosa beszélt róla, hogy mire érdemes különösen figyelni ebben az időszakban a fülzúgással élőknek.
A Frontiers of Public Health folyóirat közlése szerint a tüneteket mutató koronavírus-fertőzöttek 40%-a tapasztalta a meglévő fülzúgása rosszabbodását. 48 országból, összesen 3103 fertőzött tüneteit jegyezték fel. Közülük néhányan azt is jelezték, hogy a fertőzés tüneteinek megjelenésével egy időben fülzúgásuk alakult ki, bár korábban nem volt ilyen problémájuk.
A fülzúgás egyáltalán nem ritka panasz, az Egyesült Királyságban például nyolcból egy felnőttnél jelen van. A mindennapjaikat befolyásoló tünet az érintettek általános állapotára, hangulatára is jelentős hatással van. A fülcsengés miatt szorongás, depresszió is jelentkezhet. Zúgás, csengés, ciripelés, sistergés – az érintettek így írják le a hangjelenségeiket.
Dr. Fülöp Györgyi elmondta, hogy a fülzúgás intenzitása, hangmagassága változó lehet, ill. jelentkezhet csak az egyik, vagy mindkét fülben is, folyamatosan, vagy pulzálóan is. A páciensek egy részénél a tünetek az életminőséget is rontják. Azzal, hogy zavarttá válik a nyugodt pihenés, a tanulás, a munkavégzés is nehezebb lehet. A fülzúgás megjelenése valóban rémisztő tünet lehet, jobb ezért mielőbb orvoshoz fordulni vele.
A tanulmányban tehát felhívják a figyelmet arra, hogy a fülzúgással élők bizonyos százalékánál a panaszok súlyosbodása figyelhető meg a koronavírus-járvány időszakában. A járvány miatti intézkedések sokak számára megváltozott munkakörülményeket, sportolási, életmódbeli kötöttséget hoztak. Az Egyesült Királyságban élők 46%-a állította, hogy a szociális távolságtartás, az életmódbeli változások miatt rosszabbodtak a fülzúgásos panaszai is.
A koronavírus-fertőzéstől és a munkahely elvesztésétől való félelem, a társas kapcsolatok, a sportolási, feltöltődési lehetőségek hiánya és sokszor az ezekből adódó alvási problémák, szorongás egyaránt közrejátszanak abban, hogy a jelenlegi időszakban a fülzúgás tünetei rosszabbodnak- mondja Dr. Fülöp Györgyi. Ezeken felül további kockázatot jelent a zajártalom, a távmunkában megnövekedett fülhallgató használat, a mozgáshiány, a bezártság és összezártság is. Ezek a tényezők testünket és lelkünket is megterhelik.
A járvány időszakában magasabb koffein- és alkohol fogyasztás is hozzásegít ahhoz, hogy az érintettek összességében sokkal rosszabbnak élik meg a fülzúgásukat, mint korábban. A tanulmány szerint az erősödő tünetek elsősorban az 50 év alattiak és nők körében jelentkeznek, de az itthoni tapasztalat azt mutatja, hogy bármely korosztály kerülhet a fülzúgása miatt kezelést igénylő állapotba.
A kutatásból az is kiderül, hogy a járvány miatt korlátozott egészségügyi szolgáltatások is tovább fokozzák a páciensek szorongását, még inkább felerősítve a tüneteket. A helyzet azért is különösen nehéz, mert a kutatásban megkérdezettek közül 10-ből 8 beteg már korábban sem volt megelégedve a fülzúgása kezelésével. Fülcsengés esetén a fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett a beteg részletes kikérdezése szükséges.
Dr. Fülöp Györgyi szerint a betegek számára általában már az is óriási megkönnyebbülést jelent, ha a kivizsgálás során beszélhetnek a panaszaikról és megnyugtató magyarázatot kaphatnak kérdéseikre, félelmeikre. Az érintettek többségét nagyon zavarják a tünetek, sokan attól is tartanak, hogy valami komolyabb problémájuk van, megrémíti őket a gondolat, hogy életük végéig együtt kell majd élniük a betegségükkel. Pedig ez nem feltétlenül van így. A fülzúgás nem mindig kezelhető, de mindenképpen jobban, mint az a köztudatban él!
További vélemények Dr. Fülöp Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktornő szakértelme es kedvessege páratlan. Ritka az ilyen orvos.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
