Még a felnőtteket is szorongással töltheti el, ha fül-orr-gégészhez kell fordulniuk panaszaikkal, érthető, hogy a gyerekek is félnek az orvossal való találkozástól. Kellő felkészültséggel és empátiával azonban nem kell ijesztő élménynek lennie a fül-orr-gégésznél tett látogatásnak sem. Dr. Kiss Sándor audiológus, fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ munkatársa látta el tanácsokkal szülőket.
A légúti fertőzések a gyermekkor leggyakoribb megbetegedései közé tartoznak. Mivel a kisgyermekek immunrendszere még fejletlen, orrfújási technikájuk nem megfelelő, és fülkürtjük anatómiai felépítése eltér a felnőttekétől, ezért esetükben gyakoriak lehetnek a fül-orr-gégészeti megbetegedések.
Csecsemők esetében fontos figyelmeztető jel, ha a baba lázas lesz, sokat sír, éjszaka nyugtalan, a füléhez kapkod vagy nehezen táplálható – mondta el Dr. Kiss Sándor, aki néhány praktikus tanáccsal is ellátta a szakorvosi vizsgálattal kapcsolatban az érintett szülőket.
Az orvosi kivizsgálás a gyermekek számára egy ismeretlen helyzetet jelent, amit gyakran a fájdalommal
társítanak, és szorongást okozhat számukra. Fontos tehát, hogy a kicsiket ne érje váratlanul az orvossal való találkozás. Készítsük fel őket a kivizsgálásra, és életkoruknak, érettségi szintjüknek megfelelően magyarázzuk el nekik, hogy mi fog történni velük! Kisgyermekek esetében igyekezzünk minél egyszerűbben fogalmazni: meséljük el, hogy egy olyan doktor bácsihoz vagy nénihez megyünk, aki meg fogja gyógyítani, de ehhez meg kell vizsgálja a fülét, orrát és a torkát. Készítsünk együtt egy rajzot, és mutassuk meg a választott szakorvos fényképét is neki!
Stephen King, a nemzetközi hírű író a fül-orr-gégésznél elszenvedett traumatikus gyermekkori élményei miatt úgy véli, hogy egy gyermekkel mindig őszintének kell lennünk, amikor orvoshoz megyünk vele.
Ne mondjuk azt neki, hogy nem fog fájni, fogalmazzunk inkább úgy, hogy „A vizsgálat talán némi kellemetlenséggel járhat, esetleg fájni fog egy picit, de utána jobban leszel.” A mondandónkban hangsúlyozzuk ki, hogy az orvosi rendelő egy biztonságos közeget jelent számára, ahol meg fogják gyógyítani, és kellemetlen tünetei megszűnnek. Biztosítsuk róla, hogy mi is végig mellette leszünk!
Az óvodás és kisiskolás gyermekek a játékok révén teremtik újra maguknak a világot, ami segíti őket a való életben tapasztaltak megértésében és feldolgozásában. Gyermekünk az orvosos szerepjáték révén kipróbálhatja, milyen ügyesen tud mozdulatlanul ülni a vizsgálószékben, és ő maga is megvizsgálhatja a beteg plüssmackókat és játékbabákat.
Mondjuk el neki, hogy az orvos kérdéseket tehet fel, és bátorítsuk, hogy ő is kérdezzen a szakembertől! A beszélgetésben való részvétel segíthet a szorongás oldásában, és a kontroll-érzését is megerősíti a gyermekben.
Minél kisebb a gyermek, annál nagyobb kihívást jelenthet számára, hogy elmondja, mi és hol fáj, ezért elsősorban a szakorvos feladata, hogy az apró jelek alapján felismerje, mi állhat a tünetek mögött. A fül-orr-gégészeti kivizsgálás minden esetben egy ismerkedéssel és beszélgetéssel kezdődik, hogy a kis pácines szorongása oldódjék, a szakember elnyerje bizalmát, és együttműködjön vele a vizsgálat során.
A konzultáció során a szakorvos részletesen ki fog kérdezni bennünket a gyermek korábbi betegségeiről, gyógyszereiről, jelenlegi panaszairól, életmódjáról, illetve a családi előzményekről. Ezt követően kerül sor a fizikális vizsgálatokra, a szájüreg, a gége és az orrgarat áttekintésére; a külső orr és az orr belsejének, valamint a fülkagyló és a fültő környékének vizsgálatára. A diagnózis felállításához további vizsgálatokra is szüksége lehet (pl. képalkotó-labor- vagy hallásvizsgálat), valamint krónikus betegség esetén műtéti beavatkozás is szóba jöhet a maradéktalan gyógyuláshoz.
Fontos tudni, hogy a gyermek fül-orr-gégészeti vizsgálatok során a szakemberek a kis páciensek életkorának megfelelő módszereket és eszközöket használnak, és ügyelnek arra, hogy a lehető legkisebb kellemetlenséggel járjon a kivizsgálás.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
