Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
A szaglás jelentőségére sokszor csak akkor döbbenünk rá igazán, amikor egyszer csak nem érezzük a jól megszokott illatokat. A koronavírus járvány kapcsán sokan tapasztalhatták meg ezt a rendkívül szokatlan állapotot, amely a fertőzés egyik jellegzetes kísérő tünete. A szaglásvesztés nem csak azért rendkívül kellemetlen, mert szinte elszigetel bennünket a külvilágtól, de sok esetben egészségünket is veszélyeztetheti. Nem érvényesülhet például az illatok étvágygerjesztő hatása, ami az idősek esetében alultápláltsághoz vezethet, és nem érzékeljük a veszélyt jelző szagokat (pl. füst, vegyi anyagok) sem. Az illatok még a memóriánkra is hatással vannak: emlékezzünk csak Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényének ikonikussá vált részletére, amelyben egy teába mártott madeleine sütemény íze, illata idéz fel rég elfeledettnek hitt gyermekkori emlékeket.
Mint Augusztinovicz doktornő mondja, a szaglás részleges (hipozmia) vagy teljes elvesztése (anozmia) átmeneti vagy tartós, továbbá szerzett illetve veleszületett állapot is lehet. A hirtelen szagláskiesés elsősorban fejsérülések vagy vírusfertőzések kísérő tünete, míg a fokozatos szaglásvesztés hátterében állhatnak hormonális, daganatos, autoimmun, toxikus, anyagcsere, gyulladásos vagy pszichiátriai kiváltó okok. Átmeneti szaglásvesztést okozhatnak az allergiás nátha és bizonyos gyógyszerek alkalmazása is. A hétköznapokban javarészt a felső légutakat érintő vírusfertőzések (koronavírus, influenza) és az allergiás betegségek (pl. szénanátha) kapcsán tapasztalhatjuk az illatok és szagok elvesztését. Míg azonban az influenzában vagy a megfázásban a gyulladt, megvastagodott nyálkahártya és fokozott váladékképződés akadályozza meg a szaganyag eljutását a szagló receptorokhoz, addig a koronavírus esetében a vírus szaglószervre kifejtett komplex hatása miatt kell lemondanunk akár hosszabb ideig az illatokról. Gyakran találkozunk gyengült vagy teljes szaglásvesztéssel krónikussá vált arcüreggyulladás (sinusitis) következményeként és az orrnyálkahártya jóindulatú túlburjánzása, az orrpolip miatt is. A betegek az orrfolyás, gátolt orrlégzés, fejfájás, horkolás vagy orrhangú beszéd mellett gyakran számolnak be szaglásvesztésről is. Mindezek mellett anatómiai rendellenességek, az orrmandula megnagyobbodása, orrsövényferdülés, daganat és idegentest is okozhat hasonló panaszokat. Gyakran okoznak szaglásvesztést az orr- vagy arcüreg- deformációval járó arcsérülések, valamint a fejsérülések is – a szaglóideg direkt károsodásának vagy a szaglásért felelős agyi területek sérülése miatt. Mivel az öregedés a szagló neuronok pusztulásával jár, ezért ahogy korosodunk, szaglásunk is tompul, ráadásul a kor előrehaladtával az ízérzékelés is csökken – ez a két képesség pedig hatással van egymásra. Meg kell említeni, hogy bizonyos neurodegeneratív kórképekben (Parkinson-kór, Alzheimer-kór és sclerosis multiplex) az első jelek közé tartoznak a szaglászavarok, és akár a cukorbetegség hosszabb távú szövődménye is lehet ez a probléma. Idegi típusú szagláscsökkenést vegyi anyagok, mérgek, gyógyszerek és a dohányfüst is előidézhet.
-A tartósnak bizonyuló szaglásvesztés kivizsgálása első lépésben a fül-orr-gégész szakember feladata. Amennyiben a szaglásvesztés egyéb, nem fül-orr-gégészeti okok miatt alakult ki, szükséges lehet a társszakmák (neurológia, endokrinológia, pszichiátria, immunológia, belgyógyászat) bevonása. Összességében a kiváltó ok kezelésével a szaglásvesztés jó eséllyel megszüntethető, ám tudni kell, hogy minél hosszabb idő telt el a szagláscsökkenés kialakulása után, annál nehezebb lesz a szaglóhám regenerációja. Ha tehát tartós szaglásvesztést észlelünk, ne húzzuk az időt, forduljunk mihamarabb szakemberhez! – tanácsolja dr. Augusztinovicz Monika. Hozzáteszi: a szaglástréning segítségével, melynek során 12 héten át rövid, intenzív szagimpulzusokkal stimulálják a szaglóreceptorokat és szaglóidegeket, sok esetben jól mérsékelhető a szagláskárosodás tartóssá válása.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
