A legtöbb ember átlagosan 8, vagy több órát is a munkahelyén tölt megszakítás nélkül. Ha mindezt zajos vagy bizonyos vegyszerekkel terhelt munkakörnyezetben teszi, idővel hallásromlás jelentkezhet. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, ilyen esetben miért fontos, hogy az érintettek rendszeres hallásvizsgálaton vegyenek részt.
A Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban a halláskárosodás a harmadik leggyakoribb krónikus betegség, elváltozás a magas vérnyomás és az ízületi gyulladás után. A munkavállalók körülbelül 12% -a hallásproblémákkal küzd, melynek megközelítőleg 24% -át a foglalkozási expozíció okozza.
Munka közben hallószervünk egészségét két módon is veszélynek tehetjük ki. Az egyik, ha zajos munkakörben dolgozunk, a halláskárosodás veszélyét ugyanis növeli a tartós 85dB feletti zajterhelés. A tartós zajártalom kedvezőtlen folyamatokat indít el a fülben. Ha hosszabb időt töltünk olyan helyiségben, ahol a zajszint 85dB-nél magasabb, akkor a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek károsodhatnak, vagyis idegi eredetű halláscsökkenés jön létre.
A másik veszélyforrást a vegyszerek jelenléte jelenti. Az ún. ototoxikus vegyszerek két módon is veszélyeztetik a hallás épségét. Egyrészt közvetlenül is képesek foglalkozási halláskárosodást okozni, de közvetve is szerepet játszhatnak a kialakulásában, azáltal, hogy érzékenyebbé tehetik a fület a zaj káros hatásaival szemben. Ilyen ototoxikus vegyszerek például egyes oldószerek fémek és vegyületek, nitrilek, de bizonyos daganatellenes gyógyszerek is ide sorolhatók.
Ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül is zajos vagy vegyszerekkel terhelt környezetben tartózkodik, az így kialakult halláskárosodása tartóssá válhat. Sajnos a zajvédelem sem minden esetben jelent megoldást. Zajvédő fejhallgató nélkül nem dolgozhat egy légiforgalom irányító vagy útépítő a légkalapács használata során, ám egy pultos vagy felszolgáló esetében ez már nehezen kivitelezhető, pedig egy forgalmas estén akár 110dB közeli zajban dolgoznak órákon át. Szintén magas zajterhelést jelentenek például a zenész, fogorvos és fogászati asszisztens munkakörök, ahol a zajvédelem nem megoldható munka közben.
Zajos munkakörben dolgozók számára évente javasolt a hallásvizsgálat elvégzése. Már kialakult hallásproblémák esetén pedig nem érdemes halogatni a hallásvizsgálatot. A halláskárosodás enyhébb, közepes fokozatainál hallókészülékkel még jól rehabilitálható a hallás, akár a zene élvezete is. Súlyosabb halláscsökkenés esetén azonban már ezekkel a készülékekkel is probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni.
Dr. Kiss Sándor ezért azt tanácsolja, hogy ha a munkaidő után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
