A legtöbb ember átlagosan 8, vagy több órát is a munkahelyén tölt megszakítás nélkül. Ha mindezt zajos vagy bizonyos vegyszerekkel terhelt munkakörnyezetben teszi, idővel hallásromlás jelentkezhet. Dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gége Központ orvosa elmondta, ilyen esetben miért fontos, hogy az érintettek rendszeres hallásvizsgálaton vegyenek részt.
A Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban a halláskárosodás a harmadik leggyakoribb krónikus betegség, elváltozás a magas vérnyomás és az ízületi gyulladás után. A munkavállalók körülbelül 12% -a hallásproblémákkal küzd, melynek megközelítőleg 24% -át a foglalkozási expozíció okozza.
Munka közben hallószervünk egészségét két módon is veszélynek tehetjük ki. Az egyik, ha zajos munkakörben dolgozunk, a halláskárosodás veszélyét ugyanis növeli a tartós 85dB feletti zajterhelés. A tartós zajártalom kedvezőtlen folyamatokat indít el a fülben. Ha hosszabb időt töltünk olyan helyiségben, ahol a zajszint 85dB-nél magasabb, akkor a belső fülben, a csigában lévő szőrsejtek károsodhatnak, vagyis idegi eredetű halláscsökkenés jön létre.
A másik veszélyforrást a vegyszerek jelenléte jelenti. Az ún. ototoxikus vegyszerek két módon is veszélyeztetik a hallás épségét. Egyrészt közvetlenül is képesek foglalkozási halláskárosodást okozni, de közvetve is szerepet játszhatnak a kialakulásában, azáltal, hogy érzékenyebbé tehetik a fület a zaj káros hatásaival szemben. Ilyen ototoxikus vegyszerek például egyes oldószerek fémek és vegyületek, nitrilek, de bizonyos daganatellenes gyógyszerek is ide sorolhatók.
Ha valaki hosszú időn át, rendszeresen, napi több órán keresztül is zajos vagy vegyszerekkel terhelt környezetben tartózkodik, az így kialakult halláskárosodása tartóssá válhat. Sajnos a zajvédelem sem minden esetben jelent megoldást. Zajvédő fejhallgató nélkül nem dolgozhat egy légiforgalom irányító vagy útépítő a légkalapács használata során, ám egy pultos vagy felszolgáló esetében ez már nehezen kivitelezhető, pedig egy forgalmas estén akár 110dB közeli zajban dolgoznak órákon át. Szintén magas zajterhelést jelentenek például a zenész, fogorvos és fogászati asszisztens munkakörök, ahol a zajvédelem nem megoldható munka közben.
Zajos munkakörben dolgozók számára évente javasolt a hallásvizsgálat elvégzése. Már kialakult hallásproblémák esetén pedig nem érdemes halogatni a hallásvizsgálatot. A halláskárosodás enyhébb, közepes fokozatainál hallókészülékkel még jól rehabilitálható a hallás, akár a zene élvezete is. Súlyosabb halláscsökkenés esetén azonban már ezekkel a készülékekkel is probléma lehet a jó kommunikációs képességet visszaadni.
Dr. Kiss Sándor ezért azt tanácsolja, hogy ha a munkaidő után rendszeresen fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, esetleg átmeneti halláscsökkenés jelentkezik, akkor forduljunk orvoshoz, mert ezek a tünetek már a hallóideg károsodására utalhatnak.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
Amikor egy gyermek bereked, elsősorban természetesen egy banális megfázásra gyanakszik a szülő. De ha ez a rekedtség tartósan fennáll vagy vissza-visszatér, mindenképp érdemes utánajárni, nem valamilyen más ok, például reflux vagy ún. juvenilis diszfónia húzódik-e meg a háttérben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa beszélt a sokakat érintő témáról.
