Ezer újszülöttből 1-3 gyermek súlyos halláskárosodással jön a világra, ezért is van óriási jelentősége az újszülöttkorban elvégzett objektív hallásvizsgálatnak. Dr. Kiss Sándor audiológus, fül-orr-gégész, a Füll-orr-gége Központ munkatársa avatott be bennünket a csecsemők hallásvizsgálatának rejtelmeibe.
A halláskárosodás korai felismerése kritikus jelentőségű, hiszen a hallás elengedhetetlen a
beszédfejlődéshez, a nyelvi, kognitív és szociális készségek elsajátításához; az időben megkezdett hallásrehabilitáció pedig nagyban segíti a halláscsökkent gyermekek célzott fejlesztését és szocializálódását. A korábban használatos szubjektív hallásvizsgálatokról, amelyek a hang hatására bekövetkező viselkedésváltozásokat (ébredési reflex, pislogási reakciók) vizsgálták, mára már kiderült, hogy csak a súlyos fokú halláskárosodást képesek kiszűrni, míg az egyoldalú, közepes vagy kisfokú károsodás esetében megbízhatatlannak bizonyultak.
Az objektív (együttműködést nem igénylő) hallásvizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy már nem a csecsemőtől várjuk a visszajelzést, hanem műszeres vizsgálat segítségével kapunk képet a hallásáról. Ezeknek az eszközöknek a használata gyors, egyszerű és alvásban is kivitelezhető.
A mérések szakmai felügyelete audiológus szakorvosi kompetencia.
Hogy zajlik a csecsemők hallásvizsgálata?
Csecsemő és kigyermekkorban két objektív, műszeres hallásvizsgálat létezik:
OAE teszt (otoakusztikus emisszió)
Egy teljesen fájdalommentes, pár perces vizsgálatról van szó, melynek során egy apró mikrofont és hangszórót tartalmazó szondát vezetnek a baba fülébe. Az eszköz segítségével – egy halk, kattogó hangot a belső fülbe jutva – mozgásba hozzák a Corti szervben található külső szőrsejteket. Ezek a mozgások hanghullámokat gerjesztenek, amelyek visszavezetődnek a belsőfül és középfül rendszerén, és az érzékeny mikrofon segítségével detektálhatóak. A teszt a hallás állapotát méri, illetve halláscsökkenés esetén annak jellegét is megmutatja, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat sikerességét többféle technikai jellegű dolog is befolyásolhatja. A mérés a baba nyugodt állapotában végezhető el, a vizsgálati eredményeket ugyanis befolyásolhatja a gyermek mozgása vagy sírása; de arra is is ügyelni kell, hogy ne legyen magzatmáz a hallójáratban.
BERA (Brainstem Electric Response Audiometry – agytörzsi kiváltott válasz audiometria)
A vizsgálat során a baba egy fülhallgatón keresztül klikkelő hangot fog hallani, a fül fölötti bőrre pedig egy elektróda kerül, amellyel az agyi reakciókat mérik. A vizsgálattal a hallópályák működését lehet feltérképezni, képet kapunk arról, hogy a hangfeldolgozás megfelelően történik, illetve halláscsökkenés mértékének meghatározása is lehetővé válik. A BERA szintén teljesen fájdalommentes, és kb. 20-30 percet vesz igénybe.
Amennyiben a vizsgálatok során halláscsökkenés gyanúja merül fel, altatásos BERA vizsgálat és frekvenciaspecifikus objektív hallásvizsgálatra (ASSR) lehet szükség, ami részletesebb, pontosabb objektív hallásküszöb feltérképezésére ad lehetőséget. Ha a vizsgálatok igazolják a halláscsökkenést, a gyermeket a diagnózis felállításától számított két héten belül gondozásba kell venni, számárai hallókészülék vagy cochlearis implantáció javasolt, és szurdopedagógiai fejlesztésre lesz szüksége.
Magyarországon 2015 óta kötelező az újszülöttek objektív hallásvizsgálata, az első teljes körű szűrést pedig BERA készülékkel javasolt elvégezni négy hetes kor előtt. A rendelet értelmében a hallás szűrését 1, 3, 6, 12, 24 hónapos korban, majd 3 éves és 6 éves kor között évente, ezt követően a tankötelezettségig, illetve 18 éves korig kétévente, valamint az iskolába nem járó, otthon gondozott gyermekek esetén a tankötelezettség végéig kell elvégezni.
A koraszülöttek és a halláscsökkenésre rizikófaktorral rendelkező gyermek fokozottan veszélyeztetettnek minősülnek, esetükben szorosabb nyomonkövetésre lesz szükség – hívta fel a szülők figyelmét dr. Kiss Sándor.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
