Ezer újszülöttből 1-3 gyermek súlyos halláskárosodással jön a világra, ezért is van óriási jelentősége az újszülöttkorban elvégzett objektív hallásvizsgálatnak. Dr. Kiss Sándor audiológus, fül-orr-gégész, a Füll-orr-gége Központ munkatársa avatott be bennünket a csecsemők hallásvizsgálatának rejtelmeibe.
A halláskárosodás korai felismerése kritikus jelentőségű, hiszen a hallás elengedhetetlen a
beszédfejlődéshez, a nyelvi, kognitív és szociális készségek elsajátításához; az időben megkezdett hallásrehabilitáció pedig nagyban segíti a halláscsökkent gyermekek célzott fejlesztését és szocializálódását. A korábban használatos szubjektív hallásvizsgálatokról, amelyek a hang hatására bekövetkező viselkedésváltozásokat (ébredési reflex, pislogási reakciók) vizsgálták, mára már kiderült, hogy csak a súlyos fokú halláskárosodást képesek kiszűrni, míg az egyoldalú, közepes vagy kisfokú károsodás esetében megbízhatatlannak bizonyultak.
Az objektív (együttműködést nem igénylő) hallásvizsgálatok jelentősége abban rejlik, hogy már nem a csecsemőtől várjuk a visszajelzést, hanem műszeres vizsgálat segítségével kapunk képet a hallásáról. Ezeknek az eszközöknek a használata gyors, egyszerű és alvásban is kivitelezhető.
A mérések szakmai felügyelete audiológus szakorvosi kompetencia.
Hogy zajlik a csecsemők hallásvizsgálata?
Csecsemő és kigyermekkorban két objektív, műszeres hallásvizsgálat létezik:
OAE teszt (otoakusztikus emisszió)
Egy teljesen fájdalommentes, pár perces vizsgálatról van szó, melynek során egy apró mikrofont és hangszórót tartalmazó szondát vezetnek a baba fülébe. Az eszköz segítségével – egy halk, kattogó hangot a belső fülbe jutva – mozgásba hozzák a Corti szervben található külső szőrsejteket. Ezek a mozgások hanghullámokat gerjesztenek, amelyek visszavezetődnek a belsőfül és középfül rendszerén, és az érzékeny mikrofon segítségével detektálhatóak. A teszt a hallás állapotát méri, illetve halláscsökkenés esetén annak jellegét is megmutatja, ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat sikerességét többféle technikai jellegű dolog is befolyásolhatja. A mérés a baba nyugodt állapotában végezhető el, a vizsgálati eredményeket ugyanis befolyásolhatja a gyermek mozgása vagy sírása; de arra is is ügyelni kell, hogy ne legyen magzatmáz a hallójáratban.
BERA (Brainstem Electric Response Audiometry – agytörzsi kiváltott válasz audiometria)
A vizsgálat során a baba egy fülhallgatón keresztül klikkelő hangot fog hallani, a fül fölötti bőrre pedig egy elektróda kerül, amellyel az agyi reakciókat mérik. A vizsgálattal a hallópályák működését lehet feltérképezni, képet kapunk arról, hogy a hangfeldolgozás megfelelően történik, illetve halláscsökkenés mértékének meghatározása is lehetővé válik. A BERA szintén teljesen fájdalommentes, és kb. 20-30 percet vesz igénybe.
Amennyiben a vizsgálatok során halláscsökkenés gyanúja merül fel, altatásos BERA vizsgálat és frekvenciaspecifikus objektív hallásvizsgálatra (ASSR) lehet szükség, ami részletesebb, pontosabb objektív hallásküszöb feltérképezésére ad lehetőséget. Ha a vizsgálatok igazolják a halláscsökkenést, a gyermeket a diagnózis felállításától számított két héten belül gondozásba kell venni, számárai hallókészülék vagy cochlearis implantáció javasolt, és szurdopedagógiai fejlesztésre lesz szüksége.
Magyarországon 2015 óta kötelező az újszülöttek objektív hallásvizsgálata, az első teljes körű szűrést pedig BERA készülékkel javasolt elvégezni négy hetes kor előtt. A rendelet értelmében a hallás szűrését 1, 3, 6, 12, 24 hónapos korban, majd 3 éves és 6 éves kor között évente, ezt követően a tankötelezettségig, illetve 18 éves korig kétévente, valamint az iskolába nem járó, otthon gondozott gyermekek esetén a tankötelezettség végéig kell elvégezni.
A koraszülöttek és a halláscsökkenésre rizikófaktorral rendelkező gyermek fokozottan veszélyeztetettnek minősülnek, esetükben szorosabb nyomonkövetésre lesz szükség – hívta fel a szülők figyelmét dr. Kiss Sándor.
Egy tál frissen sült süteménynek, társunk bőrének vagy egy új könyvnek az illata – az élet apró örömei, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A szaglás elvesztése nem csak ezektől az élményektől foszt meg, de egészségünket és a biztonságunkat veszélyeztető állapotot is okozhat. Dr. Augusztinovicz Monika, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus szakemberével sorra vettük a szaglásvesztés hátterében álló leggyakoribb okokat.
Kezdetben megkönnyebbülést okoz, tartós használat esetén azonban függővé is válhatunk a gyógyszertárakban vény nélkül beszerezhető úgynevezett lohasztó orrspray-ktől. Egyre többeket érintő problémáról van szó, de kellő elszántsággal és orvosi segítséggel végleg megszabadulhatunk ezektől a készítményektől – nyugtat meg mindenkit dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakembere.
A szeptemberi tanévkezdéssel sok gyermek tér vissza az óvodai és iskolai úszásoktatáshoz is. Mi a teendő, ha a gyermek füle érzékeny az uszoda hideg, klóros vizére, és a szülőknek gyakran kell emiatt fül-orr-gégészhez fordulniuk? Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, foniáter szakorvosa szerint egy megfelelően illeszkedő, egyedileg készített és rendszeresen tisztított füldugó egyszerű és hatékony eszköz lehet a hallójárat gyulladás megelőzésére, különösen azoknál, akik korábban többször küszködtek ezzel a problémával.
