A cukorbetegségről tudjuk, hogy többek között károsíthatja az idegrendszert, a veséket, az ereket és nehezen gyógyuló sebeket, lábszárfekélyt is okozhat. Kevésbé ismert szövődménye a halláskárosodás, mellyel kapcsolatban dr. Kiss Sándor fül-orr-gégész, audiológust, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük.
A hallás folyamata során először a külső fülben található hallócsontok rezgéseket továbbítanak a középfülbe. A rezgések a légnyomás kiegyenlítéséért felelős fülkürtön keresztül érik el a dobhártyát. A dobüregben található apró csontok (kalapács, üllő és kengyel) rezgései végül elérnek a belső fülben található folyadékhoz, ami mozgásba hozza a hallóhám sejtjeit. Ezek a sejtek a rezgések hatására elektromos impulzusokat küldenek az agy felé. Az idegsejtek az agyban található hallóközpontban dolgozzák fel ezeket az impulzusokat, amelyekből az agy képes értelmezni a hangokat.
Az idegek tehát fontos szerepet játszanak a hallás folyamatában, mivel az elektromos impulzusokat az idegsejtek továbbítják az agyba. Az idegek érzékenysége azonban csökkenhet a cukorbetegség miatt kialakult neuropátia, vagy idegrendszeri károsodás miatt, ami befolyásolhatja a hangok érzékelését.
A vérkeringés szerepe is fontos a hallás folyamatában. A belső fülben található sejtekhez és idegekhez az oxigén- és tápanyagellátást a belső fül kis artériái biztosítják. A cukorbetegség okozta érrendszeri károsodás azonban csökkentheti az artériák átjárhatóságát, ami akadályozhatja az oxigén és tápanyagok eljutását a belső fülbe. Ez pedig károsíthatja a hallóhám sejtjeit és az idegsejteket, ami befolyásolja a hallást.
A cukorbetegség és a halláscsökkenés közötti összefüggésre világított rá az Amerikai Diabetes Egyesület 2008-ban közzétett tanulmánya is, mely szerint a cukorbetegek nagyobb eséllyel tapasztalnak hallásproblémákat, mint azok, akiknek nincs cukorbetegségük. A kutatásban részt vevők 21 százaléka számolt be halláscsökkenésről, míg az egészséges kontrollcsoport tagjainak csak 9 százaléka tapasztalt ilyen problémákat.
Egy 2017-es kínai tanulmány szerint a magas vércukorszint hosszú távon károsíthatja a hallást. A kutatás során a magas vércukorszinttel rendelkező 2-es típusú cukorbetegeknél nagyobb arányban fordult elő halláscsökkenés, mint azoknál, akiknek normális vércukorszintjük volt.
A fentieket támasztotta alá a Journal of Medicine and Life 2022-ben közölt vizsgálata is, ahol szintén a halláskárosodás fokozott rizikójára figyelmeztettek kutatók, diabéteszes betegek körében.
A cukorbetegség kezelése és megfelelő vércukorszint fenntartása hosszú távon segíthet csökkenteni a hallásvesztés kockázatát. Ezért fontos, hogy a cukorbetegek rendszeresen ellenőrizzék vércukorszintjüket, és kövessék az orvosuk által javasolt kezelési tervet. Ha már tapasztalnak hallásproblémákat, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni a megfelelő kezelés érdekében.
Dr. Kiss Sándor elmondta, hogy a hallásproblémák különböző tünetekkel járhatnak, amelyek a probléma súlyosságától függően változhatnak. A halláscsökkenés gyakran az alábbi panaszokkal jelentkezik:
Ezek a tünetek lehetnek jelen akkor is, ha valakinél csak enyhe fokú a hallásvesztés. Cukorbetegség esetén tehát fokozottan lényeges, hogy ha bármilyen hallással kapcsolatos probléma jelentkezik, szakemberhez forduljunk, hogy megfelelő diagnózist és kezelést kapjunk.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
