Becslések szerint 2022-ben több mint 3 milliárdan hódoltak rendszeresen a videójátékoknak, miközben egy nemrégiben közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a gamerek akár visszafordíthatatlan halláskárosodást is szenvedhetnek a helytelen fülhallgató használat miatt. Dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere szerint a videójátékokkal összefüggő fülhallgató használat egyre komolyabb problémát jelent a fiatalok körében is.
A biztonságos határértéket meghaladó hangerő halláskárosodást és fülzúgást okozhat a videójátékok kedvelőinek – olvasható egy, a BMJ Public Health című folyóiratban megjelent 53 833 ember bevonásával készült tanulmányban, ami tizennégy vizsgálat eredményeit tekintette át. Ezek alapján arra derült fény, hogy a videójátékok átlagosan mért hangszintje megközelítette vagy meghaladta a megengedett hangterhelési határértékeket, és a gamerek átlagosan körülbelül heti 3 órát játszottak. A WHO adatai szerint a halláskárosodás veszélye több mint 1 milliárd tinédzsert és fiatal felnőttet fenyeget a 12-35 éves korosztályban, amihez a fül- és fejhallgatók rendszeres és sokszor helytelen használata is nagymértékben hozzájárul. Több tanulmány is foglalkozott korábban a fiatalok videójátékok használatával: a vizsgálatba bevont fiatalok körében 20 – 78 százalék közöttire becsülték a szerzők a játékok elterjedését. A gamerek esetében fontos kockázati tényező, hogy eleve nagy hangerőn játszanak, és akár napi több órán át viselik a fejhallgatót. Úgy tűnik, hogy a fiúk gyakrabban, hosszabb ideig és magasabb hangintenzitáson játszanak videójátékokat, mint a lányok. Az egészségügyi kockázatot pedig jól tükrözi, hogy a leginkább kedvelt játékokban gyakoriak a 88-91 decibelű lövések és az akár 119 decibel erősségű robbanások is. A WHO egy korábbi háttértanulmánya kitér arra, hogy egy 83 decibeles erősségű hangzásnak hetente maximum 20 órára tehetjük ki a fülünket, míg egy 98 decibeles hangerejű játékkal már csak mindössze heti 38 perc lenne a megengedett. Mindeközben a gyermekek esetében a megengedett zajterhelési szint jóval szigorúbb: 75 decibelt heti összesen 40 órán át, 83 decibelt már csak 6,5 órán át hallgathatnának, 98 decibelnek pedig hetente mindössze 12 percen át lenne szabad kitenni a fülüket.
-A nagy intenzitású hangok ismétlődő vagy akár egyszeri expozíciója tartósan károsíthatja a hallórendszert,
ami átmeneti vagy tartós fülzúgást, hangérzékenységet továbbá beszédértési nehézségeket okoz, különösen akkor, ha háttérzaj is van – mondja dr. Kiss Sándor. Gyermekek esetében a hangos tévénézés és zenehallgatás, a videójátékok hangerejének növelése, a gyakori visszakérdezés hívhatja fel a szülők figyelmét a problémára. Ha a gyermek iskolai eredményei romlanak, figyelmetlennek vagy szétszórtnak tűnik, szintén azt jelezheti, hogy érdemes fül-orr-gégészeti kivizsgálást kezdeményezni. A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett szükség lehet hallásvizsgálatra is, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a halláscsökkenés milyen mértékű.
-Ha el szeretnénk elkerülni a videójátékok okozta átmeneti vagy tartós halláscsökkenést, tartsuk a hangerőt a maximum 60 százaléka alatt eszközeinken. Javaslom a szülőknek, hogy részesítsék előnyben a beépített vagy külső hangszórókat a fül- és fejhallgatóval szemben. Amennyiben fül- vagy fejhallgatót szeretnének vásárolni gyermeküknek, jól illeszkedő, zajszűrővel ellátott, kifejezetten gyermekek számára készült eszközt válasszanak, ami hangerőkorlátozó funkcióval van ellátva. Ha a fejhallgató nem jól illeszkedik, a beszűrődő háttérzaj zavarja a játékot, és gyermek automatikusan a hangerőszabályzóhoz nyúl. Fontos, hogy a gyerekek tartsanak pihenőt a játékidő során, óránként érdemes legalább 10 percet pihentetni a fület – tanácsolja dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
