Becslések szerint 2022-ben több mint 3 milliárdan hódoltak rendszeresen a videójátékoknak, miközben egy nemrégiben közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a gamerek akár visszafordíthatatlan halláskárosodást is szenvedhetnek a helytelen fülhallgató használat miatt. Dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere szerint a videójátékokkal összefüggő fülhallgató használat egyre komolyabb problémát jelent a fiatalok körében is.
A biztonságos határértéket meghaladó hangerő halláskárosodást és fülzúgást okozhat a videójátékok kedvelőinek – olvasható egy, a BMJ Public Health című folyóiratban megjelent 53 833 ember bevonásával készült tanulmányban, ami tizennégy vizsgálat eredményeit tekintette át. Ezek alapján arra derült fény, hogy a videójátékok átlagosan mért hangszintje megközelítette vagy meghaladta a megengedett hangterhelési határértékeket, és a gamerek átlagosan körülbelül heti 3 órát játszottak. A WHO adatai szerint a halláskárosodás veszélye több mint 1 milliárd tinédzsert és fiatal felnőttet fenyeget a 12-35 éves korosztályban, amihez a fül- és fejhallgatók rendszeres és sokszor helytelen használata is nagymértékben hozzájárul. Több tanulmány is foglalkozott korábban a fiatalok videójátékok használatával: a vizsgálatba bevont fiatalok körében 20 – 78 százalék közöttire becsülték a szerzők a játékok elterjedését. A gamerek esetében fontos kockázati tényező, hogy eleve nagy hangerőn játszanak, és akár napi több órán át viselik a fejhallgatót. Úgy tűnik, hogy a fiúk gyakrabban, hosszabb ideig és magasabb hangintenzitáson játszanak videójátékokat, mint a lányok. Az egészségügyi kockázatot pedig jól tükrözi, hogy a leginkább kedvelt játékokban gyakoriak a 88-91 decibelű lövések és az akár 119 decibel erősségű robbanások is. A WHO egy korábbi háttértanulmánya kitér arra, hogy egy 83 decibeles erősségű hangzásnak hetente maximum 20 órára tehetjük ki a fülünket, míg egy 98 decibeles hangerejű játékkal már csak mindössze heti 38 perc lenne a megengedett. Mindeközben a gyermekek esetében a megengedett zajterhelési szint jóval szigorúbb: 75 decibelt heti összesen 40 órán át, 83 decibelt már csak 6,5 órán át hallgathatnának, 98 decibelnek pedig hetente mindössze 12 percen át lenne szabad kitenni a fülüket.
-A nagy intenzitású hangok ismétlődő vagy akár egyszeri expozíciója tartósan károsíthatja a hallórendszert,
ami átmeneti vagy tartós fülzúgást, hangérzékenységet továbbá beszédértési nehézségeket okoz, különösen akkor, ha háttérzaj is van – mondja dr. Kiss Sándor. Gyermekek esetében a hangos tévénézés és zenehallgatás, a videójátékok hangerejének növelése, a gyakori visszakérdezés hívhatja fel a szülők figyelmét a problémára. Ha a gyermek iskolai eredményei romlanak, figyelmetlennek vagy szétszórtnak tűnik, szintén azt jelezheti, hogy érdemes fül-orr-gégészeti kivizsgálást kezdeményezni. A fül-orr-gégészeti vizsgálat mellett szükség lehet hallásvizsgálatra is, hogy meg tudjuk állapítani, hogy a halláscsökkenés milyen mértékű.
-Ha el szeretnénk elkerülni a videójátékok okozta átmeneti vagy tartós halláscsökkenést, tartsuk a hangerőt a maximum 60 százaléka alatt eszközeinken. Javaslom a szülőknek, hogy részesítsék előnyben a beépített vagy külső hangszórókat a fül- és fejhallgatóval szemben. Amennyiben fül- vagy fejhallgatót szeretnének vásárolni gyermeküknek, jól illeszkedő, zajszűrővel ellátott, kifejezetten gyermekek számára készült eszközt válasszanak, ami hangerőkorlátozó funkcióval van ellátva. Ha a fejhallgató nem jól illeszkedik, a beszűrődő háttérzaj zavarja a játékot, és gyermek automatikusan a hangerőszabályzóhoz nyúl. Fontos, hogy a gyerekek tartsanak pihenőt a játékidő során, óránként érdemes legalább 10 percet pihentetni a fület – tanácsolja dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ orvosa.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
