Manuel García spanyol énekes, énektanár 49 éves korában, egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel azt az eszközt, amelyet a gégetükrözéshez ma is használt laringoszkóp őseként ismerünk. Így ő lehetett az első ember, aki működés közben vizsgálhatta saját hangszalagjait; mi pedig fejlődési rendellenességekről, gyulladásokról, jó- és rosszindulatú daganatokról szerezhetünk tudomást találmánya segítségével.
A gégetükrözés, másnéven laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. Ez a terület már nem látható akkor, amikor a beteg torkán, garatmandulákon lévő elváltozásokat még nagyra nyitott száj kíséretében elhangzó „ááá” hang mellett ellenőrizni tudjuk – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, ám megfelelő eszköz hiányában korábban az elvégzésére nem volt lehetőség.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
Habár ma már a fül-orr-gégészetben nélkülözhetetlen eszköz, felfedezése mégsem az orvostudomány fejlesztése iránti vágy, hanem egy énekes, énektanár szűnni nem akaró kíváncsiságának köszönhetően vált valóra. A 19. században élt García, énekes szülők gyermekeként, később zeneiskola vezetőjeként mindig is érdeklődött a hangképzés anatómiája iránt, annak érdekében, hogy a gége pontos működésének feltérképezésével, a helytelen hangképzés komoly szövődményeit megelőzhesse. Habár alapos vizsgálódásokat folytatott e téren vágóhídról származó állatok légcsövein, egyre azon gondolkozott, milyen módszerrel tudná saját hangszalagjait működés közben vizsgálni.
A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy ha valaki sokat használja a hangját – például énekes, tanár, színész, ügyfélszolgálaton dolgozik – és nem megfelelő a hangképzése, akkor annak valóban komoly szövődményei lehetnek, például gyakori rekedtség, torokfájás, hangszalaggyulladás és hangszalagcsomó is kialakulhat.
1854 szeptemberében, sétája közben García egy ablakról visszaverődő napfény kapcsán jött rá, hogy
ahhoz, hogy a hangszalagok láthatóvá váljanak, a napfényt egy tükörre kell irányítania. Sikerült egy kisebb, eredetileg fogászati felhasználásra tervezett tükröt is beszereznie, melyet a torok hátsó részéhez igazítva, a napfényt visszaverő fényforrásként is szolgáló kézi tükörre vetítve, láthatóvá vált a hangszalagok képe.
A gége és a hangszalagok indirekt vizsgálata ma is ezen az elven működik. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. Emellett létezik már az ún. direkt laringoszkópia is, melynek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét, egyúttal szövettani mintavételre is lehetőség van.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Kedves, kellemes személy, minden kérdésre szívesen válaszolt, minden lehetséges vizsgálatot elvégzett, jó tanácsokat adott."
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
