Manuel García spanyol énekes, énektanár 49 éves korában, egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel azt az eszközt, amelyet a gégetükrözéshez ma is használt laringoszkóp őseként ismerünk. Így ő lehetett az első ember, aki működés közben vizsgálhatta saját hangszalagjait; mi pedig fejlődési rendellenességekről, gyulladásokról, jó- és rosszindulatú daganatokról szerezhetünk tudomást találmánya segítségével.
A gégetükrözés, másnéven laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. Ez a terület már nem látható akkor, amikor a beteg torkán, garatmandulákon lévő elváltozásokat még nagyra nyitott száj kíséretében elhangzó „ááá” hang mellett ellenőrizni tudjuk – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, ám megfelelő eszköz hiányában korábban az elvégzésére nem volt lehetőség.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Habár ma már a fül-orr-gégészetben nélkülözhetetlen eszköz, felfedezése mégsem az orvostudomány fejlesztése iránti vágy, hanem egy énekes, énektanár szűnni nem akaró kíváncsiságának köszönhetően vált valóra. A 19. században élt García, énekes szülők gyermekeként, később zeneiskola vezetőjeként mindig is érdeklődött a hangképzés anatómiája iránt, annak érdekében, hogy a gége pontos működésének feltérképezésével, a helytelen hangképzés komoly szövődményeit megelőzhesse. Habár alapos vizsgálódásokat folytatott e téren vágóhídról származó állatok légcsövein, egyre azon gondolkozott, milyen módszerrel tudná saját hangszalagjait működés közben vizsgálni.
A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy ha valaki sokat használja a hangját – például énekes, tanár, színész, ügyfélszolgálaton dolgozik – és nem megfelelő a hangképzése, akkor annak valóban komoly szövődményei lehetnek, például gyakori rekedtség, torokfájás, hangszalaggyulladás és hangszalagcsomó is kialakulhat.
1854 szeptemberében, sétája közben García egy ablakról visszaverődő napfény kapcsán jött rá, hogy
ahhoz, hogy a hangszalagok láthatóvá váljanak, a napfényt egy tükörre kell irányítania. Sikerült egy kisebb, eredetileg fogászati felhasználásra tervezett tükröt is beszereznie, melyet a torok hátsó részéhez igazítva, a napfényt visszaverő fényforrásként is szolgáló kézi tükörre vetítve, láthatóvá vált a hangszalagok képe.
A gége és a hangszalagok indirekt vizsgálata ma is ezen az elven működik. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. Emellett létezik már az ún. direkt laringoszkópia is, melynek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét, egyúttal szövettani mintavételre is lehetőség van.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények„Korrekt vizsgálat, udvarias bánásmód, érthetően megfogalmazott diagnózis.”
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
