Manuel García spanyol énekes, énektanár 49 éves korában, egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel azt az eszközt, amelyet a gégetükrözéshez ma is használt laringoszkóp őseként ismerünk. Így ő lehetett az első ember, aki működés közben vizsgálhatta saját hangszalagjait; mi pedig fejlődési rendellenességekről, gyulladásokról, jó- és rosszindulatú daganatokról szerezhetünk tudomást találmánya segítségével.
A gégetükrözés, másnéven laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. Ez a terület már nem látható akkor, amikor a beteg torkán, garatmandulákon lévő elváltozásokat még nagyra nyitott száj kíséretében elhangzó „ááá” hang mellett ellenőrizni tudjuk – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, ám megfelelő eszköz hiányában korábban az elvégzésére nem volt lehetőség.
Habár ma már a fül-orr-gégészetben nélkülözhetetlen eszköz, felfedezése mégsem az orvostudomány fejlesztése iránti vágy, hanem egy énekes, énektanár szűnni nem akaró kíváncsiságának köszönhetően vált valóra. A 19. században élt García, énekes szülők gyermekeként, később zeneiskola vezetőjeként mindig is érdeklődött a hangképzés anatómiája iránt, annak érdekében, hogy a gége pontos működésének feltérképezésével, a helytelen hangképzés komoly szövődményeit megelőzhesse. Habár alapos vizsgálódásokat folytatott e téren vágóhídról származó állatok légcsövein, egyre azon gondolkozott, milyen módszerrel tudná saját hangszalagjait működés közben vizsgálni.
A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy ha valaki sokat használja a hangját – például énekes, tanár, színész, ügyfélszolgálaton dolgozik – és nem megfelelő a hangképzése, akkor annak valóban komoly szövődményei lehetnek, például gyakori rekedtség, torokfájás, hangszalaggyulladás és hangszalagcsomó is kialakulhat.
1854 szeptemberében, sétája közben García egy ablakról visszaverődő napfény kapcsán jött rá, hogy ahhoz, hogy a hangszalagok láthatóvá váljanak, a napfényt egy tükörre kell irányítania. Sikerült egy kisebb, eredetileg fogászati felhasználásra tervezett tükröt is beszereznie, melyet a torok hátsó részéhez igazítva, a napfényt visszaverő fényforrásként is szolgáló kézi tükörre vetítve, láthatóvá vált a hangszalagok képe.
A gége és a hangszalagok indirekt vizsgálata ma is ezen az elven működik. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. Emellett létezik már az ún. direkt laringoszkópia is, melynek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét, egyúttal szövettani mintavételre is lehetőség van.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További véleményekIdőpontra érkeztem, amit teljes mértékben tartottak! Kedves recepciós fogadott és dr. Holpert Valéria doktornő ,elmondott mindent amit tudnom kellett! Nagyon köszönöm, mésnak is ajánlani fogom!
Torokgyulladás terhesség alatt is jelentkezhet, ám a kezelése hosszadalmas lehet, mivel a baba érdekében ilyenkor kerüljük a gyógyszerszedést. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, hogy mi segíthet elmulasztani a kellemetlen tüneteket, és mikor forduljunk orvoshoz.
A gégegyulladás kellemetlen tüneteitől szeretnénk minél hamarabb szabadulni. A leggyakoribb kérdés ezért a diagnózist követően, hogy meddig tart a gégegyulladás, hogyan segíthetjük a mielőbbi gyógyulást? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa elmondta, milyen módszerekkel támogathatjuk a gyorsabb felépülést.
