Manuel García spanyol énekes, énektanár 49 éves korában, egy szerencsés véletlennek köszönhetően fedezte fel azt az eszközt, amelyet a gégetükrözéshez ma is használt laringoszkóp őseként ismerünk. Így ő lehetett az első ember, aki működés közben vizsgálhatta saját hangszalagjait; mi pedig fejlődési rendellenességekről, gyulladásokról, jó- és rosszindulatú daganatokról szerezhetünk tudomást találmánya segítségével.
Gégetükrözés vagy laringoszkópia
A gégetükrözés, másnéven laringoszkópia a hangszalagok és a gége vizsgálata. Ez a terület már nem látható akkor, amikor a beteg torkán, garatmandulákon lévő elváltozásokat még nagyra nyitott száj kíséretében elhangzó „ááá” hang mellett ellenőrizni tudjuk – magyarázza dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa. A gégetükrözés napjainkban a fül-orr-gégészeti alapvizsgálatok közé tartozik, ám megfelelő eszköz hiányában korábban az elvégzésére nem volt lehetőség.
Énekléstől a hangszalagok vizsgálatáig
Habár ma már a fül-orr-gégészetben nélkülözhetetlen eszköz, felfedezése mégsem az orvostudomány fejlesztése iránti vágy, hanem egy énekes, énektanár szűnni nem akaró kíváncsiságának köszönhetően vált valóra. A 19. században élt García, énekes szülők gyermekeként, később zeneiskola vezetőjeként mindig is érdeklődött a hangképzés anatómiája iránt, annak érdekében, hogy a gége pontos működésének feltérképezésével, a helytelen hangképzés komoly szövődményeit megelőzhesse. Habár alapos vizsgálódásokat folytatott e téren vágóhídról származó állatok légcsövein, egyre azon gondolkozott, milyen módszerrel tudná saját hangszalagjait működés közben vizsgálni.
Komoly szövődményeket okoz a helytelen hangképzés
A mindössze pár centiméter hosszú hangszalagok a gége közepén helyezkednek el. Az emberi hangok a gégén átáramló levegő hatására képződnek, a kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, amelyek mozgását a belső gégeizmok irányítják. Az ekkor keletkezett alaphang aztán a garat, a száj-és az orrüregben nyeri el az emberre jellemző végső formáját. Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy ha valaki sokat használja a hangját – például énekes, tanár, színész, ügyfélszolgálaton dolgozik – és nem megfelelő a hangképzése, akkor annak valóban komoly szövődményei lehetnek, például gyakori rekedtség, torokfájás, hangszalaggyulladás és hangszalagcsomó is kialakulhat.
Egy ablak és egy napsugár kellett a felfedezéshez1
1854 szeptemberében, sétája közben García egy ablakról visszaverődő napfény kapcsán jött rá, hogy ahhoz, hogy a hangszalagok láthatóvá váljanak, a napfényt egy tükörre kell irányítania. Sikerült egy kisebb, eredetileg fogászati felhasználásra tervezett tükröt is beszereznie, melyet a torok hátsó részéhez igazítva, a napfényt visszaverő fényforrásként is szolgáló kézi tükörre vetítve, láthatóvá vált a hangszalagok képe.
Tükörtől az endoszkópig
A gége és a hangszalagok indirekt vizsgálata ma is ezen az elven működik. A vizsgáló orvos kis méretű gégetükröt felmelegítve – azért, hogy a kilélegzéskor ne csapódjon le pára – kaphat képet a hangszalagok állapotáról. Emellett létezik már az ún. direkt laringoszkópia is, melynek során a fül-orr-gégész hajlékony, üvegszálas endoszkóppal vizsgálja a gégét, egyúttal szövettani mintavételre is lehetőség van.
Milyen tünetek esetén lehet szükség gégetükrözés elvégzésére?
- tartós rekedtség
- gombócérzés a torokban
- hamar elfárad a hangja, torokfájás jelentkezik
- beszédképtelenséget
- ha „elmegy a hang”, átmeneti némasággal járó betegségek kivizsgálása során.
1 https://www.psychologytoday.com/us/blog/imagine/201009/can-singer-make-scientific-discovery-the-case-manuel-garc
+36 30 236 9139
