Az arcüreggyulladás kezelésének elmulasztása elhúzódó gyógyulással, súlyos szövődményekkel járhat. Ha az otthoni és gyógyszeres kezelés nem hozott javulást, régebben a műtét megelőzésére az antibiotikus és orrspray kezelés mellett az arcüreg átmosása rutin kezelés volt. Napjainkban azonban már egyéb megoldások állnak rendelkezésre, melyekről dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégészt, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük.
Arcüreggyulladás leggyakrabban felsőlégúti hurut, nátha után alakul ki, de lehet allergiás nátha vagy fog eredetű gyulladás szövődménye is, emellett bizonyos anatómiai elváltozások – például orrsövényferdülés, orrpolip, megnagyobbodott orrkagyló – is hajlamosító tényező. Arcüreggyulladás esetén jellemző a bő, gennyes orrváladékozás, orrdugulás, szaglászavar. Az érintett oldal fájdalma a fej előrehajtásakor fokozódik, a szem területén is jelentkezhet. A beteg elesett, közérzete rossz, hőemelkedése, láza is lehet.
Panaszok esetén az orvos a kivizsgálást követően különböző összetételű orrspray használatát javasolja, infralámpázást, bőséges folyadékfogyasztást, pihenést. Szükség szerint antibiotikumot ír fel. Ha a felsorolt gyógymódokkal nem sikerült a heveny arcüreggyulladás kezelésében javulást elérni, korábban arcüreg öblítés következett.
Dr. Augusztinovicz Monika hangsúlyozza, hogy az arcüreg átmosás már nem az elsődlegesen választott eljárás. Korábban, amikor még a rutinszerűen elérhető kis sugárterhelésű CT nem állt rendelkezésre, valóban gyakori beavatkozás volt az arcüreg öblítés, de ritkán jelentett az egyszeri kezelés megoldást. Gyakran szükséges volt ismételten, 2 naponta végezni és végül a gyógyuláshoz műtét vált szükségessé. Az eljárás tehát inkább már a múlté, napjainkban csak nagyon ritkán kerül rá sor, vészhelyzetben, ha nincs más lehetőség.
Először érzéstelenítik az érintett területet. Az arcüreg átmosást egy nagyobb méretű, injekciós tűhöz hasonló eszközzel végzik, amelyet az orrnyíláson keresztül vezetnek az arcüregbe. Ezen keresztül steril infúziós oldatot juttatnak az arcüregbe, a folyadék az arcüreg természetes nyílásán majd az orrnyíláson keresztül távozik a gennyes váladékkal együtt.
Mióta rendelkezésre állnak az új generációs antibiotikumok, az orr és az orrmelléküregek pontos anatómiai helyzetét, a gyulladás kiterjedését tisztázó kis sugárterhelésű CT vizsgálat és az endoszkópos orrüregi beavatkozás, alig van szükség arcüreg öblítésre – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. Az endoszkópos, egynapos sebészeti beavatkozás során az arcüreg természetes nyílása kerül kitágításra (infundibulotomia), ez hosszú távra megoldja az üreg szellőzését és szabadon ürülhet a termelődő váladék. Alig jelent több kellemetlenséget, mint az öblítés. Amennyiben a rostasejtek területe is érintett vagy jelentős anatómia eltérés áll fenn az orrüregben, komplettebb endoszkópos beavatkozás esetleg az orrsövény korrekciója szükséges.
Kezelés hiányában a gennyes arcüreggyulladás átterjedhet a környező szövetekre, veszélyeztetheti a szomszédos szerveket is. A lezárt arcüregben a heveny gyulladás elhúzódó idült folyamattá alakul. Panaszok esetén tehát nem érdemes sokáig otthoni praktikákkal kísérletezni, forduljunk mielőbb orvoshoz, hogy az arcüreggyulladás szövődményeit megelőzzük!
További vélemények"Tetszett,hogy az előre foglalt időpontban behívtak,várakozás nélkül. A doktornő nagyon alaposan vizsgált,maximálisan elégedett vagyok vele."
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
