Az ízérzés elvesztése lehet részleges vagy teljes. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, mi okozhatja, ha nem érezzük az ízeket és mit lehet tenni ilyen esetben.
Nem érzek ízeket – az orvoshoz forduló betegek gyakran így írják le a problémát. Valójában a kép ennél árnyaltabb. Van, aki nem érez ízeket, mások csak részlegesen, de az is előfordul, hogy igen intenzív ízeket éreznek, ám akkor is, ha nem ettek vagy ittak semmit, és a szájuk üres. Sőt, az íz annyira intenzív is lehet, hogy étkezés közben is felülírhatja más ételek ízét. Emellett a szájban égő érzés is kialakulhat, a két tünet gyakran egy időben jelentkezik. Az egyéni panaszok azért is különböznek, mert a megváltozott ízérzékelésnek több típusa létezik: az agenusia, a dysgeusia, hypergeusia, cacogeusia, phantogeusia és a hypogeusia. A következőkben ezekről lesz szó részletesebben.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az agenusia az ízérzet teljes elvesztését jelenti. Ilyenkor az ember valóban nem képes az ízeket észlelni. Előfordulása ritka, egy 2016-os tanulmány szerint az ízérzés elvesztését tapasztalók közül csak az esetek 3% -ában igazolódik valódi ageusia.
A hypergeusia a fokozott érzékenységet jelenti.
A dys- vagy parageusia torz ízérzetet okoz a szájban. Ez az intenzív íz elfedhet más ízeket és emiatt minden étel ízét azonosnak (és kellemetlennek) érezhetjük. Az íz lehet savanyú, fémes, sós vagy épp avas.
A cacogeusia szintén téves ízérzékelést jelent.
A hypogeusia az ízérzés részleges elvesztése. A hypogeusiában szenvedő személynél előfordulhat, hogy nem ismeri fel a fő ízek egyikét: a keserűt, savanyút, sós, édes vagy az ötödik ízként számon tartott umamit.
A phantogeusia ízérzési hallucinációt jelent, vagyis az illető olyan ízeket érez, amelyek valójában nincsenek. Nem is eszik vagy iszik éppen semmit, mégis egy adott íz jelenlétéről számol be.
A nyelv nem az egyetlen érzékszerv, amely szerepet játszik az ízérzésben. Ez egy jóval összetettebb folyamat, melyben részt vesz a nyelv, a torok, a szájpadlás és az orr is. A szaglás is érzékelhetően befolyásolja az ember ízélését.
Az anozmia a szaglás elvesztésének orvosi kifejezése. Az embernek részleges vagy teljes anozmiája lehet, ami alapján azt is gondolják, hogy elvesztették az ízlésüket – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. Mivel a korral fokozatosan csökken az ízlelőbimbók száma, szaglászavar gyakrabban jelentkezhet idősebb korban, főként dohányosok körében, vagy valamilyen orrüregi elváltozás – orrpolip – miatt, idegrendszeri betegség – Alzheimer- vagy Parkinson-kór – következtében.
Egyes gyógyszerek befolyásolhatják az ízérzékelést is. Az alábbi hatóanyagok és készítmények kapcsán előfordulhatnak ilyen panaszok:
Az ízlészavarok nem ritkák. Az Egyesült Államokban évente több mint 200 000 ember látogat el az orvoshoz, az ízlés vagy szaglás nehézségei miatt. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során diagnosztizálni lehet a probléma okát. Kimutatható, ha például orrpolip áll a háttérben, de a krónikus orrmelléküreg-gyulladás is felfedezhető. A kórtörténet alapján kiderülhet, ha valamilyen gyógyszer szedése áll a háttérben. Szükség esetén, az ízvesztés mértékének kimutatására a kezelőorvos az alapízek érzékelésének mértékét is vizsgálhatja.
A szagló- és ízlelő képesség megváltozását a fül-orr-gégészeti elváltozások mellett neurológiai, pszichiátriai, endokrinológiai és belgyógyászati rendellenességek is okozhatják. Szükség esetén ezért további vizsgálatokra is szükség lehet, más szakterületek orvosainak bevonásával. A kezelés mindig a diagnózis alapján, a kiváltó ok függvényében történik.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekMind a doktornő, mind a recepción dolgozók modora, kedvessége, kiegyensúlyozottsága, türelme, hozzáértése, figyelmessége.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
