Az ízérzés elvesztése lehet részleges vagy teljes. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológust, a Fül-orr-gégeközpont orvosát arról kérdeztük, mi okozhatja, ha nem érezzük az ízeket és mit lehet tenni ilyen esetben.
Nem érzek ízeket – az orvoshoz forduló betegek gyakran így írják le a problémát. Valójában a kép ennél árnyaltabb. Van, aki nem érez ízeket, mások csak részlegesen, de az is előfordul, hogy igen intenzív ízeket éreznek, ám akkor is, ha nem ettek vagy ittak semmit, és a szájuk üres. Sőt, az íz annyira intenzív is lehet, hogy étkezés közben is felülírhatja más ételek ízét. Emellett a szájban égő érzés is kialakulhat, a két tünet gyakran egy időben jelentkezik. Az egyéni panaszok azért is különböznek, mert a megváltozott ízérzékelésnek több típusa létezik: az agenusia, a dysgeusia, hypergeusia, cacogeusia, phantogeusia és a hypogeusia. A következőkben ezekről lesz szó részletesebben.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Az agenusia az ízérzet teljes elvesztését jelenti. Ilyenkor az ember valóban nem képes az ízeket észlelni. Előfordulása ritka, egy 2016-os tanulmány szerint az ízérzés elvesztését tapasztalók közül csak az esetek 3% -ában igazolódik valódi ageusia.
A hypergeusia a fokozott érzékenységet jelenti.
A dys- vagy parageusia torz ízérzetet okoz a szájban. Ez az intenzív íz elfedhet más ízeket és emiatt minden étel ízét azonosnak (és kellemetlennek) érezhetjük. Az íz lehet savanyú, fémes, sós vagy épp avas.
A cacogeusia szintén téves ízérzékelést jelent.
A hypogeusia az ízérzés részleges elvesztése. A hypogeusiában szenvedő személynél előfordulhat, hogy nem ismeri fel a fő ízek egyikét: a keserűt, savanyút, sós, édes vagy az ötödik ízként számon tartott umamit.
A phantogeusia ízérzési hallucinációt jelent, vagyis az illető olyan ízeket érez, amelyek valójában nincsenek. Nem is eszik vagy iszik éppen semmit, mégis egy adott íz jelenlétéről számol be.
A nyelv nem az egyetlen érzékszerv, amely szerepet játszik az ízérzésben. Ez egy jóval összetettebb folyamat, melyben részt vesz a nyelv, a torok, a szájpadlás és az orr is. A szaglás is érzékelhetően befolyásolja az ember ízélését.
Az anozmia a szaglás elvesztésének orvosi kifejezése. Az embernek részleges vagy teljes anozmiája lehet, ami alapján azt is gondolják, hogy elvesztették az ízlésüket – magyarázza dr. Augusztinovicz Monika. Mivel a korral fokozatosan csökken az ízlelőbimbók száma, szaglászavar gyakrabban jelentkezhet idősebb korban, főként dohányosok körében, vagy valamilyen orrüregi elváltozás – orrpolip – miatt, idegrendszeri betegség – Alzheimer- vagy Parkinson-kór – következtében.
Egyes gyógyszerek befolyásolhatják az ízérzékelést is. Az alábbi hatóanyagok és készítmények kapcsán előfordulhatnak ilyen panaszok:
Az ízlészavarok nem ritkák. Az Egyesült Államokban évente több mint 200 000 ember látogat el az orvoshoz, az ízlés vagy szaglás nehézségei miatt. A fül-orr-gégészeti vizsgálat során diagnosztizálni lehet a probléma okát. Kimutatható, ha például orrpolip áll a háttérben, de a krónikus orrmelléküreg-gyulladás is felfedezhető. A kórtörténet alapján kiderülhet, ha valamilyen gyógyszer szedése áll a háttérben. Szükség esetén, az ízvesztés mértékének kimutatására a kezelőorvos az alapízek érzékelésének mértékét is vizsgálhatja.
A szagló- és ízlelő képesség megváltozását a fül-orr-gégészeti elváltozások mellett neurológiai, pszichiátriai, endokrinológiai és belgyógyászati rendellenességek is okozhatják. Szükség esetén ezért további vizsgálatokra is szükség lehet, más szakterületek orvosainak bevonásával. A kezelés mindig a diagnózis alapján, a kiváltó ok függvényében történik.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekElőszőr jártam Önöknél, de nagyon pozitív élményben volt részem, mind a személyzet, de különösen a doktornő hozzáállása és szakértelme, kedvessége, alapossága. Dr. Augusztinovicz Mónika doktornő nagyon pozitv benyomást tett rám, akihez a jövőben is visszamegyek majd.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
