Nyálmirigyduzzanat

Nyálmirigyduzzanat

Szerző: Fül-orr-gége Központ | Módosítva: 2023.02.22 14:32

A nyálmirigyduzzanat számos betegség tünete lehet, melyek a banális fertőzésektől kezdve a rosszindulatú daganatokig terjedhetnek, emiatt kivizsgálásuk mindenképpen fontos.

Nyálmirigyduzzanat - Tartalom

Fül-orr-gége Központ szolgáltatásai nyálmirigyduzzanat gyógyítására:

Nyálmirigyek

A nyálmirigyek felelősek a szájüreg nedvesen tartását segítő, és az emésztésben, valamint immunvédekezésben szerepet játszó nyál termeléséért. Méretük szerint megkülönböztetünk nagy és kis nyálmirigyeket. A nagy nyálmirigyekből három párral rendelkezünk, ezek a következők:

  • fültőmirigy (glandula parotidea),
  • állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis),
  • nyelv alatti mirigy (glandula sublingualis).

Ezzel szemben a kis nyálmirigyekből megszámlálhatatlanul sok van a szervezetünkben, elsősorban a szájüregi nyálkahártyában. A nagy nyálmirigyek együttesen az összes nyál körülbelül 95%-ának termeléséért felelősek.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Nyálmirigyduzzanat típusai

Akut nyálmirigyduzzanat

Egy nyálmirigyduzzanat akkor tekinthető akutnak, ha a tünet fennállásának ideje kevesebb, mint két hét.

  • Akut egygócú (unifokális) nyálmirigyduzzanat:
    Az akut egygócú nyálmirigyduzzanat esetén csak egyetlen nyálmirigy duzzanata figyelhető meg. Leggyakoribb oka a nyál útját akadályozó elzáródás, jellemzően nyálkövek (sialolithiasis) következtében, de a kivezetőcsövek szűkülete sem ritka jelenség. Az elzáródás mellett az akut unifokális nyálmirigyduzzanat hátterében bakteriális fertőzés és besugárzást követő gyulladás is állhat.
  • Akut többgócú (multifokális) nyálmirigyduzzanat
    Az akut többgócú nyálmirigyduzzanat során több nyálmirigy is érintett. A tünet hátterében vírusfertőzés, radiojód terápiát követő gyulladás, visszatérő gyerekkori fültőmirigygyulladás, valamint gyógyszerhatás is állhat, illetve a bulimia nervosában szenvedő betegekben is gyakran jelentkezik.

Krónikus nyálmirigyduzzanat

A nyálmirigyduzzanat akkor számít krónikusnak, ha tünet hetekig-hónapokig fennáll.

  • Krónikus egygócú (unifokális) nyálmirigyduzzanat:
    A krónikus egygócú nyálmirigyduzzanat leggyakoribb oka valamilyen tumor, ami lehet jó- és rosszindulatú is, illetve áttét is. Emellett a policisztás fültőmirigy betegség is idült unifokális nyálmirigyduzzanathoz vezethet.
  • Krónikus többgócú (multifokális) nyálmirigyduzzanat:
    Krónikus többgócú nyálmirigyduzzanat esetén több nyálmirigy is érintetté válik valamilyen betegségben. A leggyakoribb okok az autoimmun kórképek, mint a Sjögren-szindróma, az anyagcserebetegségekhez társuló formák, a nem fertőzéses granulomatosus nyálmirigygyulladás (például sarcoidosis következtében), illetve HIV-fertőzéshez, amyloidosishoz is társulhat többgócú nyálmirigyduzzanat.

Nyálmirigygyulladás

A nyálmirigygyulladás (sialoadenitis) hátterében állhat trauma, vírusos vagy bakteriális fertőzés, esetleg autoimmun folyamat.

Vírusos nyálmirigygyulladásnyalmirigyduzzanat

A vírusos eredetű gyulladásos elváltozás leggyakoribb formája a mumpsz. Ilyenkor a nyálmirigyduzzanat az összes nyálmirigyet érinti, de legjelentősebb mértékben a fültőmirigy érintettsége figyelhető meg. Gyermekkorban a fertőzés általában magától gyógyul, azonban felnőttkorban hasnyálmirigy-gyulladás (pancreatitis) és heregyulladás (orchits) is jelentkezhet a fertőzés következményeként. Utóbbi gyakran vezet terméketlenséghez. Szerencsére a mumpsz elleni kötelező védőoltás bevezetése óta hazánkban igen ritka ez a kórkép, azonban behurcolt esetek szinte mindig előfordulnak.

A mumpsz mellett egyéb vírusok is okozhatják a nyálmirigyek gyulladását, többek között az Epstein-Barr vírus és a parainfluenza vírus.

Bakteriális nyálmirigygyulladás

A bakteriális nyálmirigygyulladás főként a nagy nyálmirigyeket érinti, közülük is elsősorban az állkapocs alatti mirigyet. A fertőzés hátterében álló leggyakoribb kórokozók a Staphylococcus aureus és a Streptococcus viridans. A nyálmirigyek kivezetőcsöveinek elzáródása (például nyálkő következtében) gyakran szerepet játszik a fertőzés kialakulásában, de hajlamosító tényezők a kiszáradásos állapotok és a csökkent nyálelválasztás is.

Autoimmun nyálmirigygyulladás (Sjögren-szindróma)

Az autoimmun nyálmirigygyulladás vagy Sjögren-szindróma egy krónikus betegség, amelynek legfontosabb ismérve, hogy a könny- és nyálmirigyek pusztulásával jár. Ennek következtében vezető tünetei a szem- és szájszárazság (keratoconjunctivitis sicca és xerostomia). Előfordulhat önmagában a betegség, ezt sicca szindrómának is nevezzük, de gyakran társul más autoimmun betegségekhez, elsősorban rheumatoid arthritishez. A betegség hátterében genetikai és környezeti tényezők egyaránt szerepet játszanak, utóbbiak között felmerül a nyálmirigyek vírusfertőzése. A betegség során az autoimmun gyulladás elpusztítja a mirigyszövetet, melynek helyét hegszövet veszi át. A könny- és nyálmirigyek mellett egyéb külső elválasztású mirigyek is érintettek lehetnek, például az orrgarat, a felső légutak és a hüvely mirigyei is. Az érintett személyeknek fokozott a kockázata limfómák kialakulásának szempontjából.

A Sjögren-szindróma leggyakrabban 50-60 éves korban jelentkezik, a nők lényegesen gyakrabban érintettek a férfiaknál. A könnymirigyek pusztulása következtében homályos látással, égő érzéssel, viszketéssel járhat, míg a nyáltermelés csökkenése, illetve hiánya miatt a szájnyálkahártyán fekélyek, sebek jelentkezhetnek, csökkenhet az ízérzékelés, a szilárd ételek lenyelése nehezítetté válhat. A betegekben leggyakrabban a fültőmirigy duzzanata figyelhető meg.

Nyálmirigy ciszta (sialokele)

A nyálmirigygyulladások különleges formája a mucokele, mely során a nyálmirigyek kivezetőcsövei elzáródnak vagy más módon sérülnek. Ennek következtében a nyál nem tud a szájüregbe jutni, hanem nyálmirigy állományába csorog vissza, ezáltal duzzanatot okozva. Ez a nyálmirigyek leggyakoribb gyulladásos elváltozása. Elsődlegesen a csecsemők, fiatal felnőttek és az idősek alsó ajkában jelenik meg, sebészi eltávolítása végleges megoldást jelent a problémára.

Nyálkövesség (sialolithiasis)

Nyálkövesség esetén a nyálmirigyek kivezetőcsöveiben egy kő képződik, ami elzárja a nyál útját. Bármelyik nyálmirigyben kialakulhatnak, de leggyakrabban az állkapocs alatti mirigy és annak kivezetőcsöve (Wharton-vezeték) érintett. A kövek kialakulásában szerepet játszik a kiszáradás, a dohányzás és néhány autoimmun betegség is, és leggyakrabban a középkorú férfiakat érinti a probléma. Maga a sialolithiasis ritka kórképnek számít, azonban a nyálmirigygyulladás kialakulásának hátterében ez a leggyakoribb ok. Jellemző, hogy az étkezéseket követően rosszabbodnak a tünetek, mivel a rágás fokozza a nyáltermelést. A nyál nem tud távozni az elzáródott kivezetőcsövön keresztül, így feszíteni fogja a mirigyet.

Kapcsolódó cikkünk

Nyálmirigydaganatok

A nyálmirigydaganatok viszonylag ritka betegségek, legnagyobb részük a fültőmirigyben alakul ki. Mind a rosszindulatú, mind a jóindulatú tumorok vezető tünete lehet a nyálmirigyduzzanat, de egyéb szervek rosszindulatú daganatai is adhatnak áttétet ezekbe a mirigyekbe, amely szintén hasonló panasz kialakulásához vezethet. A nyálmirigyből kiinduló daganatok általában a felnőtt populációt érintik, a nők kissé gyakrabban érintettek a férfiaknál. A rosszindulatú formákra jellemző a gyors növekedés, emiatt viszonylag hamar felismerik őket, míg a jóindulatú daganatos elváltozások sokszor csak hónapokkal, évekkel a kialakulásukat követően viszik orvoshoz az érintett személyt. A jóindulatú nyálmirigydaganatok hajlamosak a rosszindulatú átalakulásra.

Nyálmirigyduzzanat mellett jelentkező társtünetek

A nyálmirigyduzzanat mellett számos egyéb tünetet is tapasztalhatunk attól függően, hogy mi áll a nyálmirigyduzzanat hátterében. Néhány gyakori vagy jellegzetes tünet lehet:nyalmirigyduzzanat

Nyálmirigyduzzanat kivizsgálása

A nyálmirigyduzzanat kivizsgálásának első lépése a tünetek alapos feltérképezése. Ebbe beletartoznak az információk a panaszok fennállásának időtartamáról, hogy folyamatos-e a duzzanat vagy visszatérő, hogy hány nyálmirigy érintett, a társtünetek jelenlétének és jellegének felmérése, az esetleges provokáló tényezők azonosítása (például étkezést követően jelentkező nyálmirigyduzzanat), illetve a társbetegségek és a kórtörténet megismerése.

Jelentős szerepe van továbbá a fizikális vizsgálatnak: a nyálmirigyek megtekintése, megtapintása fontos információkkal szolgálhat, illetve az is segítheti a diagnózis felállítását, hogy sikerül-e nyálat kipréselni a mirigyekből. A vizsgálat során ellenőrzik a mirigyek méretét, tapintatát, az érintett mirigyet borító bőr színét, illetve a préselt nyál minőségét. Abban az esetben, ha fül panaszok is társulnak, fülészeti vizsgálat szükséges, illetve az érintett mirigyektől függően agyideg vizsgálatra is szükség lehet, mivel vannak olyan nyálmirigyek, amelyeken át agyidegek (a háromosztatú és az arcideg) futnak, és esetleg ezek is érintettek lehet bizonyos betegségekben.

A képalkotó vizsgálatok is fontos részei a nyálmirigyduzzanat kivizsgálásának. Az elsődleges eljárás gyakran az ultrahang vizsgálat, de emellett alkalmazható CT kontrasztanyaggal vagy anélkül. Bizonyos esetekben MR vizsgálatra is szükség lehet. A nyálmirigyekben lévő kis csöveket szeretnénk vizsgálni, melyek biztosítják a nyál útját a szájüregbe, lehetőség van szialográfia és endoszkópos vizsgálat végzésére. Előbbit kontrasztanyag és röntgen segítségével készítik, az utóbbi esetében pedig egy kis kamerát vezetnek a kivezetőcsövekbe idegentestet vagy nyálkövet keresve, illetve ez az eljárás lehetővé teszi a talált képletek eltávolítását is.

Szövettani vizsgálat céljából lehetőség van biopszia végzésre is, ami elsősorban daganat gyanúja esetén szükséges.

Nyálmirigyduzzanat kezelése

A kiváltó októl függően az alábbi kezelések jöhetnek szóba:

Hírek

9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.  

További részletek
Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés dr. Kiss Sándor nevével

Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés dr. Kiss Sándor nevével

Fontos, betegek biztonságát veszélyeztető internetes visszaélésre hívja fel a Fül-Orr-Gége Központ minden páciens figyelmét.

További részletek
Fejhallgatón érkezik a halláskárosodás a gamerek életébe

Fejhallgatón érkezik a halláskárosodás a gamerek életébe

Becslések szerint 2022-ben több mint 3 milliárdan hódoltak rendszeresen a videójátékoknak, miközben egy nemrégiben közzétett tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a gamerek akár visszafordíthatatlan halláskárosodást is szenvedhetnek a helytelen fülhallgató használat miatt. Dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere szerint a videójátékokkal összefüggő fülhallgató használat egyre komolyabb problémát jelent a fiatalok körében is.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Kiss Sándor
Dr. Kiss Sándor Audiológus, fül-orr-gégész
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK