Kis méretük ellenére számtalan betegség érintheti a nyálmirigyeket. A nyálmirigyek betegségei a kivezetőcsövek elzáródását és a nyáltermelés csökkenését okozhatják. Mindezek miatt a nyálmirigyek betegségei sok szenvedéssel járhatnak a fájdalomtól kezdve a rossz leheleten át a szájszárazságig.
Hol találhatóak a nyálmirigyek és mi a feladatuk?
Milyen tüneteket okoznak a nyálmirigyek betegségei?
Mik lehetnek a nyálmirigyek betegségei?
Hogyan vizsgálhatóak ki a nyálmirigyek betegségei?
Hogyan kezelhetőek a nyálmirigyek betegségei?
Három pár fő nyálmirigy található a szervezetünkben, valamint sok kisebb, amik összesen körülbelül 1-1,5 l nyálat termelnek naponta. A kisebb nyálmirigyek elszórva találhatóak a szájüregi nyálkahártyán, a szájpadláson, a nyelv hátsó részén, a retromoláris és peritonsilláris területen, a garatban, a gégében és az orrmelléküregekben. A három pár nagy nyálmirigy közé tartozó fültőmirigyek (parotis) a külső hallójárat alatt, az állkapocs és a processus masztoideus között helyezkednek el. A fültőmirigy kivezető csöve áthalad a rágóizmon, és a második felső zápfog koronájával szemben nyílik a szájüregbe. A fültőmirigy szoros kapcsolatban áll az arcideggel, amely a fültőmirigyen halad keresztül, és benne oszlik el ágaira. Az állkapocs alatti (szubmandibuláris) mirigyek dió nagyságú páros nyálmirigyek, melyek kivezető csövei közvetlenül a szájpadlásra lépnek ki, a nyelvfék mellett. A nyelv alatti (szublingualis) mirigyek a nyelv alatt helyezkednek el, és több csatornán keresztül nyílnak a szájüregbe.
A nyálmirigyek feladata a nyál termelése. A nyál vízből, elektrolitokból, kenőanyagból, antimikrobiális vegyületekből, enzimekből és növekedési faktorokból áll. Ezek az komponensek mind szükségesek a nyál funkciójához. A nyál megkönnyíti a beszédet, a rágást és a nyelést, és elindítja az emésztés folyamatát. A nyál feladata a szájnyálkahártya és a fogak védelme is, amivel segít megelőzni a szájüregi problémákat.
Kis méretük ellenére nem ritkák a nyálmirigyek betegségei, amik a rákos daganattól a Sjögren-szindrómáig terjedhetnek. A nyálmirigyek betegségei elzárják a nyálmirigyek kivezetőcsöveit, így megakadályozzák a nyál felszabadulását vagy csökkentik a nyál termelését. A nyálmirigyek betegségei emiatt a mirigy fájdalmas duzzanatát okozhatják. Míg egyes betegségek idővel vagy antibiotikumokkal elmúlnak, addig mások komolyabb kezelést igényelnek, beleértve a műtétet is. Kapcsolódó cikkünk
A nyálmirigyek betegségei különböző tüneteket okozhatnak, attól függően, hogy milyen típusú problémáról van szó. A nyálmirigyek betegségei általában fertőzéses vagy gyulladásos eredetűek, de gyakori, hogy kövek, daganatok vagy autoimmun betegségek állnak a háttérben. Általánosságban összegyűjtöttük, hogy milyen tüneteket okozhatnak a nyálmirigyek betegségei:
A test más mirigyeihez hasonlóan a nyálmirigyeket is számos betegség érintheti. A problémák hátterében fertőzés, gyulladás, elzáródás vagy daganat állhat. A nyálmirigyek betegségei akut, krónikus vagy visszatérő tünetekkel is jelentkezhetnek. Az alábbiakban részletesen is bemutatunk néhányat a nyálmirigyek betegségei közül:
A nyálmirigyek betegségei jellegzetes tüneteket (például duzzanatot) okoznak. Ezek a tünetek már az anamnézis vagy a fizikális vizsgálat alapján felvetik a nyálmirigyek betegségei diagnózisának gyanúját. Bizonyos esetekben tehát csupán a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján nyilvánvaló a diagnózis, ilyen esetekben nem is feltétlenül van szükség további diagnosztikai vizsgálatokra. A legtöbb esetben azonban kiegészítő vizsgálatokat is kérhet az orvos, hogy pontosan meggyőződjön a betegség fennállásáról és pontosan ki tudja választani, hogy melyik típus van jelen a nyálmirigyek betegségei közül. Az elzáródás pontos megállapításában segíthet az érintett területről készült fogászati röntgenfelvétel, de az MRI- vagy CT-vizsgálat mélyebb képet adhat. Mintavétel is történhet a nyálmirigy-szövet egy részének eltávolításával (biopszia). Erre különösen nagy szükség lehet akkor, ha az orvos autoimmun betegség vagy daganat fennállására gyanakszik. Szem- és légúti fertőzésekre is hajlamosít a sjögren-szindróma - Immun KözpontKapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Miért megy nehezebben a nyelés időskorban? - Fül-Orr-Gége Központ
Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a sjögren-szindróma tüneteit - Immun Központ
Orrmandula megnagyobbodása - Gyermekgyógyászati Központ
A nyálmirigy betegségei esetén nem tudunk egy általános kezelési sémát bemutatni, mert a kezelés nagyban függ a betegség pontos típusától. Ha például a nyálmirigyben kő van jelen, az orvos műtétet javasolhat a kőnek vagy magának a mirigynek az eltávolítására. A nyálmirigyek betegségei közül a bakteriális fertőzések hatékonyan kezelhetőek antibiotikumokkal. Ha rosszindulatú daganatos betegség érinti a nyálmirigyet, akkor sugárkezelésre, kemoterápiára, valamint műtétre lehet szüksége a rákos sejtek elpusztítása érdekében. Érdemes tudni, hogy a nyakat érő sugárkezelések szájszárazságot okozhatnak, ami egy rendkívül kellemetlen tünet, és befolyásolhatja az emésztést. Kezelőorvosa javasolhatja, hogy fogyasszon több folyadékot, és kerülje a magas nátriumtartalmú ételeket. A szájat nedvesen tarthatja úgy is, hogy felold 1/2 teáskanál sót 1 bögre vízben, és ezzel a keverékkel öblöget, de speciális szájvizek is vannak a szájszárazság enyhítésére. Jóindulatú nyálmirigy daganat esetén előfordulhat, hogy nincs szükség sugárkezelésre. A tüneteket nem okozó sejtszaporulatot konzervatív módon is lehet kezelni. A fogak megfelelő ápolása is elengedhetetlen a nyálmirigyek betegségei sikeres kezeléséhez. A napi legalább kétszeri fogmosás és fogselyem használata segíthet megelőzni a nyálmirigyek betegségei és a fogszuvasodás kialakulását.Téma szakértői
A COVID alatt sokan megtapasztalhatták a szaglásuk romlását, a téves szaglást, vagy akár a teljes szaglásvesztést is. Szerencsére mára túl vagyunk ezen a világjárványon, de az ember szaglása ettől függetlenül is romolhat, akár fokozatosan, akár hirtelen. A szaglás csökkenését orvosi kifejezéssel hipozmiának, teljes elvesztését anozmiának nevezzük. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy a szaglás romlásának többféle oka lehet, melyet a legtöbb esetben orvosnak kell diagnosztizálnia és ha szükséges, kezelnie.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.