Kis méretük ellenére számtalan betegség érintheti a nyálmirigyeket. A nyálmirigyek betegségei a kivezetőcsövek elzáródását és a nyáltermelés csökkenését okozhatják. Mindezek miatt a nyálmirigyek betegségei sok szenvedéssel járhatnak a fájdalomtól kezdve a rossz leheleten át a szájszárazságig.
Hol találhatóak a nyálmirigyek és mi a feladatuk?
Milyen tüneteket okoznak a nyálmirigyek betegségei?
Mik lehetnek a nyálmirigyek betegségei?
Hogyan vizsgálhatóak ki a nyálmirigyek betegségei?
Hogyan kezelhetőek a nyálmirigyek betegségei?
Három pár fő nyálmirigy található a szervezetünkben, valamint sok kisebb, amik összesen körülbelül 1-1,5 l nyálat termelnek naponta. A kisebb nyálmirigyek elszórva találhatóak a szájüregi nyálkahártyán, a szájpadláson, a nyelv hátsó részén, a retromoláris és peritonsilláris területen, a garatban, a gégében és az orrmelléküregekben. A három pár nagy nyálmirigy közé tartozó fültőmirigyek (parotis) a külső hallójárat alatt, az állkapocs és a processus masztoideus között helyezkednek el. A fültőmirigy kivezető csöve áthalad a rágóizmon, és a második felső zápfog koronájával szemben nyílik a szájüregbe. A fültőmirigy szoros kapcsolatban áll az arcideggel, amely a fültőmirigyen halad keresztül, és benne oszlik el ágaira. Az állkapocs alatti (szubmandibuláris) mirigyek dió nagyságú páros nyálmirigyek, melyek kivezető csövei közvetlenül a szájpadlásra lépnek ki, a nyelvfék mellett. A nyelv alatti (szublingualis) mirigyek a nyelv alatt helyezkednek el, és több csatornán keresztül nyílnak a szájüregbe.
A nyálmirigyek feladata a nyál termelése. A nyál vízből, elektrolitokból, kenőanyagból, antimikrobiális vegyületekből, enzimekből és növekedési faktorokból áll. Ezek az komponensek mind szükségesek a nyál funkciójához. A nyál megkönnyíti a beszédet, a rágást és a nyelést, és elindítja az emésztés folyamatát. A nyál feladata a szájnyálkahártya és a fogak védelme is, amivel segít megelőzni a szájüregi problémákat.
Kis méretük ellenére nem ritkák a nyálmirigyek betegségei, amik a rákos daganattól a Sjögren-szindrómáig terjedhetnek. A nyálmirigyek betegségei elzárják a nyálmirigyek kivezetőcsöveit, így megakadályozzák a nyál felszabadulását vagy csökkentik a nyál termelését. A nyálmirigyek betegségei emiatt a mirigy fájdalmas duzzanatát okozhatják. Míg egyes betegségek idővel vagy antibiotikumokkal elmúlnak, addig mások komolyabb kezelést igényelnek, beleértve a műtétet is.
Kapcsolódó cikkünk
A nyálmirigyek betegségei különböző tüneteket okozhatnak, attól függően, hogy milyen típusú problémáról van szó. A nyálmirigyek betegségei általában fertőzéses vagy gyulladásos eredetűek, de gyakori, hogy kövek, daganatok vagy autoimmun betegségek állnak a háttérben. Általánosságban összegyűjtöttük, hogy milyen tüneteket okozhatnak a nyálmirigyek betegségei:
A test más mirigyeihez hasonlóan a nyálmirigyeket is számos betegség érintheti. A problémák hátterében fertőzés, gyulladás, elzáródás vagy daganat állhat. A nyálmirigyek betegségei akut, krónikus vagy visszatérő tünetekkel is jelentkezhetnek. Az alábbiakban részletesen is bemutatunk néhányat a nyálmirigyek betegségei közül:
A nyálmirigyek betegségei jellegzetes tüneteket (például duzzanatot) okoznak. Ezek a tünetek már az anamnézis vagy a fizikális vizsgálat alapján felvetik a nyálmirigyek betegségei diagnózisának gyanúját. Bizonyos esetekben tehát csupán a kórtörténet és a fizikális vizsgálat alapján nyilvánvaló a diagnózis, ilyen esetekben nem is feltétlenül van szükség további diagnosztikai vizsgálatokra. A legtöbb esetben azonban kiegészítő vizsgálatokat is kérhet az orvos, hogy pontosan meggyőződjön a betegség fennállásáról és pontosan ki tudja választani, hogy melyik típus van jelen a nyálmirigyek betegségei közül. Az elzáródás pontos megállapításában segíthet az érintett területről készült fogászati röntgenfelvétel, de az MRI- vagy CT-vizsgálat mélyebb képet adhat. Mintavétel is történhet a nyálmirigy-szövet egy részének eltávolításával (biopszia). Erre különösen nagy szükség lehet akkor, ha az orvos autoimmun betegség vagy daganat fennállására gyanakszik. Szem- és légúti fertőzésekre is hajlamosít a sjögren-szindróma - Immun Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Miért megy nehezebben a nyelés időskorban? - Fül-Orr-Gége Központ
Szem- és szájszárazság? Így enyhítheti a sjögren-szindróma tüneteit - Immun Központ
Orrmandula megnagyobbodása - Gyermekgyógyászati Központ
A nyálmirigy betegségei esetén nem tudunk egy általános kezelési sémát bemutatni, mert a kezelés nagyban függ a betegség pontos típusától. Ha például a nyálmirigyben kő van jelen, az orvos műtétet javasolhat a kőnek vagy magának a mirigynek az eltávolítására. A nyálmirigyek betegségei közül a bakteriális fertőzések hatékonyan kezelhetőek antibiotikumokkal. Ha rosszindulatú daganatos betegség érinti a nyálmirigyet, akkor sugárkezelésre, kemoterápiára, valamint műtétre lehet szüksége a rákos sejtek elpusztítása érdekében. Érdemes tudni, hogy a nyakat érő sugárkezelések szájszárazságot okozhatnak, ami egy rendkívül kellemetlen tünet, és befolyásolhatja az emésztést. Kezelőorvosa javasolhatja, hogy fogyasszon több folyadékot, és kerülje a magas nátriumtartalmú ételeket. A szájat nedvesen tarthatja úgy is, hogy felold 1/2 teáskanál sót 1 bögre vízben, és ezzel a keverékkel öblöget, de speciális szájvizek is vannak a szájszárazság enyhítésére. Jóindulatú nyálmirigy daganat esetén előfordulhat, hogy nincs szükség sugárkezelésre. A tüneteket nem okozó sejtszaporulatot konzervatív módon is lehet kezelni. A fogak megfelelő ápolása is elengedhetetlen a nyálmirigyek betegségei sikeres kezeléséhez. A napi legalább kétszeri fogmosás és fogselyem használata segíthet megelőzni a nyálmirigyek betegségei és a fogszuvasodás kialakulását.
Téma szakértői
Dr. Holpert Valéria
fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Vida Zsuzsanna
neurológus, szomnológus - alvásszakértő
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
