A neve sem hangzik túl jól, az emberek többsége pedig mit sem tud a hátsó garatfaláról, egészen addig, amíg ezt a diagnózist nem hallja az orvosától. Valójában a probléma sokakat érint, különösen most, a téli náthás időszakban. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa összefoglalta a betegséggel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
Az orr, a torok és a melléküregek felszínét nyálkahártya borítja. Ez a nyálkahártya a nap folyamán váladékot termel azért, hogy ne száradjon ki. Ez a funkciója nagyon fontos szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A belélegzett levegőben lévő, légutakba jutó pollenek, szennyeződések és kórokozók ugyanis a nedves felületen megtapadnak, majd a nyálkahártya csillószőrös működése következtében hátrafelé ürülve nyállal keveredve a gyomorba, vagy az orrváladékkal a külvilág felé távoznak. Ez egy természetes folyamat, amit észre sem veszünk egészen addig, amíg valamilyen ok miatt a termelt váladék mennyisége meg nem nő vagy minősége meg nem változik. Ekkor beszélünk hátsó garatfali váladékcsorgásról.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

A hátsó garatfali csorgást okozhatja légúti allergia, minek kapcsán a szervezet fokozott váladék termeléssel próbál megszabadulni a belélegzett pollenektől, egyéb idegen anyagoktól.
A fűtési szezonban gyakran száraz levegő vagy a kevés folyadékfogyasztás is előidézhetik, ezek ugyanis szárítják a nyálkahártyát, termelődő váladék minősége megváltozik, besűrűsödik.
A télen gyakori légúti fertőzések egyik velejárója is lehet, gyakori tünet például arcüreggyulladás esetén. Reflux betegségben szintén sokszor panaszt okoz.
Az egyéb kiváltó okok közt szerepelnek még: a fűszeres ételek fogyasztása, a terhesség, gyerekeknél az orrba dugott apró játékok, gyógyszermellékhatás (fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők) is.
Nő a kockázat, ha valaki dohányzik, vagy sokat tartózkodik szennyezett levegőjű helyen, lélegez be a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat.
Fül-orr-gégészeti betegségek, idült orrmelléküreg gyulladás és orrpolip esetén is gyakran jelentkezik.
A hátsó garatfali váladékcsorgás tüneteit csökkenthetjük naponta többszöri orrmosással, amely egy e célra kapható speciális öblítő készülékkel és fiziológiás sóoldattal történik. Érdemes a lakásban párásítani, ha a túl száraz levegő okozza a problémát. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Ha úgy érezzük, hogy a tünetek rosszabbodnak, forduljunk orvoshoz. Ha 7-10 nap alatt sem tapasztalunk javulást, mindenképp.
Az elhúzódó tünetek mellett orvosi kezelésre ad okot, ha az orrváladék egyre nagyobb mennyiségben termelődik és nem áttetsző, a színe, esetleg szaga is megváltozik. Ezek a tünetek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, melynek kezelésére antibiotikumra lehet szükség. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy a tüneteket korábban nem ismert légúti allergia okozza, akkor szteroidos orrspray és antihisztamin gyógyszer segítségével lehet kezelni a panaszokat. Elképzelhető, hogy vizsgálni kell a reflux lehetőségét is, ugyanis a nyelőcsőbe, esetleg a garatig feljutó gyomorsav reflexes úton irritálja az orr és orrmelléküregek nyálkahártyát, ami miatt szintén megnő a váladék termelődése. Amennyiben valamilyen szervi elváltozás áll a hátterében (orrpolip, orrsövényferdülés), műtét jelent megoldást.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"A doktornő nagyon kedves volt és ügyesen kezelte a kislányom, aki nem félt a vizsgálat alatt."
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.