A neve sem hangzik túl jól, az emberek többsége pedig mit sem tud a hátsó garatfaláról, egészen addig, amíg ezt a diagnózist nem hallja az orvosától. Valójában a probléma sokakat érint, különösen most, a téli náthás időszakban. Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa összefoglalta a betegséggel kapcsolatos főbb tudnivalókat.
Az orr, a torok és a melléküregek felszínét nyálkahártya borítja. Ez a nyálkahártya a nap folyamán váladékot termel azért, hogy ne száradjon ki. Ez a funkciója nagyon fontos szerepet tölt be a kórokozók elleni védekezésben. A belélegzett levegőben lévő, légutakba jutó pollenek, szennyeződések és kórokozók ugyanis a nedves felületen megtapadnak, majd a nyálkahártya csillószőrös működése következtében hátrafelé ürülve nyállal keveredve a gyomorba, vagy az orrváladékkal a külvilág felé távoznak. Ez egy természetes folyamat, amit észre sem veszünk egészen addig, amíg valamilyen ok miatt a termelt váladék mennyisége meg nem nő vagy minősége meg nem változik. Ekkor beszélünk hátsó garatfali váladékcsorgásról.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A hátsó garatfali csorgást okozhatja légúti allergia, minek kapcsán a szervezet fokozott váladék termeléssel próbál megszabadulni a belélegzett pollenektől, egyéb idegen anyagoktól.
A fűtési szezonban gyakran száraz levegő vagy a kevés folyadékfogyasztás is előidézhetik, ezek ugyanis szárítják a nyálkahártyát, termelődő váladék minősége megváltozik, besűrűsödik.
A télen gyakori légúti fertőzések egyik velejárója is lehet, gyakori tünet például arcüreggyulladás esetén. Reflux betegségben szintén sokszor panaszt okoz.
Az egyéb kiváltó okok közt szerepelnek még: a fűszeres ételek fogyasztása, a terhesség, gyerekeknél az orrba dugott apró játékok, gyógyszermellékhatás (fogamzásgátlók, vérnyomáscsökkentők) is.
Nő a kockázat, ha valaki dohányzik, vagy sokat tartózkodik szennyezett levegőjű helyen, lélegez be a légutakat irritáló vegyszereket, erős illatanyagokat.
Fül-orr-gégészeti betegségek, idült orrmelléküreg gyulladás és orrpolip esetén is gyakran jelentkezik.
A hátsó garatfali váladékcsorgás tüneteit csökkenthetjük naponta többszöri orrmosással, amely egy e célra kapható speciális öblítő készülékkel és fiziológiás sóoldattal történik. Érdemes a lakásban párásítani, ha a túl száraz levegő okozza a problémát. Fontos a bőséges folyadékfogyasztás. Ha úgy érezzük, hogy a tünetek rosszabbodnak, forduljunk orvoshoz. Ha 7-10 nap alatt sem tapasztalunk javulást, mindenképp.
Az elhúzódó tünetek mellett orvosi kezelésre ad okot, ha az orrváladék egyre nagyobb mennyiségben termelődik és nem áttetsző, a színe, esetleg szaga is megváltozik. Ezek a tünetek bakteriális fertőzésre is utalhatnak, melynek kezelésére antibiotikumra lehet szükség. Ha a kivizsgálás során kiderül, hogy a tüneteket korábban nem ismert légúti allergia okozza, akkor szteroidos orrspray és antihisztamin gyógyszer segítségével lehet kezelni a panaszokat. Elképzelhető, hogy vizsgálni kell a reflux lehetőségét is, ugyanis a nyelőcsőbe, esetleg a garatig feljutó gyomorsav reflexes úton irritálja az orr és orrmelléküregek nyálkahártyát, ami miatt szintén megnő a váladék termelődése. Amennyiben valamilyen szervi elváltozás áll a hátterében (orrpolip, orrsövényferdülés), műtét jelent megoldást.
További vélemények Dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További vélemények„Korrekt vizsgálat, udvarias bánásmód, érthetően megfogalmazott diagnózis.”
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
