Az omikron-variánst felbukkanása óta egyre többet tudunk az általa okozott tünetekről. Kutatók megállapítása szerint, ha rekedtséget tapasztalunk, akkor mindenképp érdemes gyanakodni és orvossal konzultálni. A részletekről dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniátert, a Fül-orr-gége Központ orvosát kérdeztük.
November végén a WHO „aggodalomra okot adó” változatnak minősítette, ám azóta egyre több tény mutat arra, hogy ugyan gyorsabban terjed, de enyhébb lefolyású betegséget okoz, mint a korábbi koronavírus mutációk.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Úgy tűnik, hogy az omikron nem elsősorban a tüdőt támadja, hanem a felső légutakat, feltehetőleg ennek is köszönhető, hogy megfertőződés esetén kisebb a kórházi kezelés kockázata. Egy másik különbség, hogy míg a korábbi változatoknál sokan hosszú ideig jelentkező íz- és szaglásvesztést tapasztaltak, ez az omikron esetében nem jellemző.
- fáradtság
- levertség
- izomfájdalom
- fejfájás
- torokfájás
- orrdugulás
- orrfolyás
Az előző év végén felkerült egy újabb omikron-tünet is a listára, ez pedig a rekedtség. Az érdessé váló hangszín a fertőzés első tünete is lehet, így már akkor is jelentkezhet, ha nincs egyéb panaszunk, nem érezzük betegnek magunkat.
Az omikron tüneteit tehát könnyen összekeverhetjük egy átlagos megfázás tüneteivel. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy ennek ellenére se bagatellizáljuk el a fertőzést, hiszen a koronavírus kiszámíthatatlan, még nem tudjuk, hogy kinél milyen súlyosabb tüneteket okozhat a későbbiekben, különösen az oltatlanok esetében.
A rekedtségnek számos egyéb kiváltó oka lehet – magyarázza dr. Holpert Valéria. Jelentkezhet önmagában is, náthás tünetek nélkül, így, ha a fertőzés elején semmi egyéb panaszunk nincs, még nem biztos, hogy az omikron okozza a rekedtséget. Kiválthatja például allergia, reflux, de a hang túlerőlte
tése, hangszalag csomó, ciszta vagy akár daganatos elváltozás is állhat a háttérben. Jelen helyzetben azonban mindenképp gyanakodni kell az omikron fertőzésre is. Az Egyesült Királyságban, ahol már jelenleg is magas a fertőzöttek száma, arra figyelmeztetnek, hogy a náthaszerű tünetekkel orvoshoz fordulók 50%-a omikron-fertőzött lehet.
Ha egyéb tünetek nélkül rekedtség jelentkezik, akkor érdemes első körben a hagyományos otthoni praktikákkal próbálkozni. Sok folyadékot fogyasztani, csendkúrával kímélni a hangszalagokat, lehet torokfertőtlenítő tablettát szopogatni. Ha a rekedtség ennek ellenére hosszabb időn – 2-3 héten - át megmarad, de egyéb tünet nem jelentkezik, akkor javasolt fül-orr-gégészhez fordulni. Amennyiben a rekedtséget követően rövid időn, néhány napon belül náthás tünetek is jelentkeznek, felmerül az omikron-variánssal való megfertőződés gyanúja.
Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy a jelenlegi álláspont szerint, akut náthás tünetek esetén - abban az esetben is, ha nincs magas láz – vizsgálat előtt szükséges a negatív PCR teszt. Negatív teszt hiányában, a fokozott inhalációval járó vizsgálatok (a gége endoscopos vizsgálata az) nem végezhetőek. Természetesen az elhúzódó panaszok (3-4 hetes) esetén már nincs ilyen kikötés.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>>
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Nagyon köszönöm orvosuk professzionális hozzáállását, türelmét, figyelmét, körültekintését, gondosságát."
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
