Torokgyulladás egész évben előfordulhat. Az őszi és téli időszakban elsősorban a különböző kórokozók miatt, nyáron a légkondicionáló vagy a hideg ételek, italok fogyasztása is okozhatja. Emellett bizonyos betegségek megléte, sőt az életkor is befolyásolja, hogy kinél jelentkeznek a panaszok. A torokgyulladással kapcsolatban gyakran feltett kérdésekre dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa válaszolt.
A torokgyulladást vírus és baktérium is okozhatja. A kiváltó októl függően tüneti kezeléssel vagy antibiotikum szedésével a tünetek általában 7-10 nap alatt teljesen elmúlnak. Elhúzódó vagy nagyon gyakran visszatérő torokfájást okozhat, ha a torokban, a garat nyálkahártyáján baktériumok telepedtek meg. Ezek hosszú ideig inaktívan, gyulladást, panaszokat nem okozva ott élhetnek, míg egy megfázás, az immunrendszer legyengülése miatt a baktériumok „aktiválódnak” és kialakul egy torokgyulladás. Ilyen esetben bakteriális tenyésztést javasolt végezni. A torokból mintát vesznek és abból a kórokozót beazonosítva lehet megfelelő kezelést adni, célzott, az adott baktérium elleni antibiotikumot tud az orvos felírni.
Gyakori, hogy a panasz hátterében reflux betegség áll. A gyomorsav visszaáramlása a nyelőcsőbe egészen a garatig eljuthat. A nyálkahártyát ingerli, tartós gyulladást is okozhat. Krónikus torokfájás esetén erre a lehetőségre is gondolni kell, noha a reflux nem mindig okoz jellegzetes tüneteket. Hiányozhat a gyomorégés, mellkasi nyomás, égő érzés, ún. néma reflux esetén csak a gége, garat területét maró, savas nyomornedv irritáló hatása miatt fordulnak orvoshoz a betegek. Ilyen esetben a fül-orr-gégész és a gasztroenterológus együtt kezeli a beteget, mert savlekötők szedése is szükséges a panaszok megszüntetésére.
Torokgyulladás esetén bizony gyakran előfordul, hogy kellemetlen szájszagot is tapasztalnak a betegek. Torokfájás esetén, náthás, garat felé csorgó orrváladékos betegeknél jelentkezhet ez a bakteriális, gyulladásos szag, amit a betegséget okozó baktériumok termelnek. Érdekesség, hogy az egyes baktériumok ebben is különbözhetnek, a kezelőorvos néhány esetben már vizsgálat közben, a jellegzetes szag alapján jó eséllyel meg tudja állapítani, hogy melyik baktériumtörzs okozza a torokgyulladást és eszerint tud antibiotikumot választani.
A kor előrehaladtával jellemző, hogy idős embereknél a nyálkahártyák szárazabbá válnak, ami a kellemetlen torokszárazság érzése mellett krónikus száraz garatgyulladáshoz is vezethet. A kiszáradt nyálkahártya sérülékenyebb, fogékonyabb a kórokozókkal szemben, gyakoribb bakteriális, gombás fertőzés is jelentkezhet. A krónikus garatgyulladás esetén fontos a gyakori folyadékfogyasztás, többször kevesebbet inni, megfelelően táplálkozni és a rövid ideig alkalmazott fertőtlenítő torokcukorka is segíthet.
A betegek általában kétféleképpen reagálnak a torokfájásra. Valaki már egy-két nap után antibiotikumot szeretne, míg másokat akár egy hetes panaszok után is csak nehezen lehet rábeszélni a szedésére. A torokfájást, torokgyulladást az esetek többségében vírusok, ritkábban baktériumok okozzák, esetleg bakteriális felülfertőzés áll fenn. A kezelőorvos a tünetek és a vizsgálatok alapján el tudja dönteni, hogy adott esetben melyik kórokozóról van szó és a megfelelő kezelést fogja felírni. Antibiotikum vírus ellen hatástalan, csak bakteriális fertőzés esetén, akkor viszont az orvos utasítása alapján, az előírt dózisban és ideig kell szedni.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények„Korrekt vizsgálat, udvarias bánásmód, érthetően megfogalmazott diagnózis.”
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
