A krupp a gégét és a légutakat érintő gyulladásos betegség, mely elsősorban gyermekeket érint, de időnként felnőtteknél is előfordulhat. A krupp betegséget leggyakrabban a parainfluenza vírus okozza, és jellemző tünetei közé tartozik a rekedt hang, az orrdugulás, a köhögés és a sípoló légzés. Bár a krupp alapvetően nem veszélyes, gyermekek esetében néha komolyabb tüneteket is okozhat, ami miatt érdemes figyelni rá és orvosi segítséget kérni.
Kruppal kapcsolatos szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gégészeti Központban
Milyen betegség a krupp?
Mik a krupp tünetei?
Mik lehetnek a krupp kialakulásának okai?
Milyen szövődményeket okozhat a krupp?
Mi a különbség a krupp és pszeuodo krupp között?
Hogyan vizsgálható ki a krupp?
Hogyan történik a krupp kezelése?
Mi a teendő kruppos roham esetén?
Mit lehet tenni a krupp megelőzése érdekében?
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
ONLINE
bejelentkezés
A krupp a felső légutak vírusos fertőzése. A gyulladás következtében a légutak beszűkülnek, a légzés pedig nehezítetté válik. A krupp általában enyhe felső légúti hurutos tünetek után hirtelen jelentkezik heves tünetekkel és nehézlégzéssel. A krupp típusosan kutyaugatáshoz hasonlító köhögést okoz, ami a hangszalagok alatti terület gyulladásának következtében alakul ki. A hangszalagok alatti, subglotticus terület gyulladása duzzanattal társul, aminek fokozódása akár fulladáshoz vezethet. Krupp esetén lépéseket kell tenni ennek a súlyos szövődménynek az elkerülése érdekében. A krupp másik jellegzetes tünete a gyakran magas hangú, sípoló levegővétel, amit stridornak neveznek. A krupp leggyakrabban fiatal gyermekek esetében jelentkezik, általában fél éves és 5 éves kor között fordul elő, azonban időnként felnőtteket is érinthet. A krupp betegsége általában nem súlyos, és a legtöbb ember számára elegendő a krupp otthoni kezelése. A krupp időnként súlyos légúti szűkületet, nehézlégzést okozhat, amikor kórházi kezelésre van szükség.
A kruppnak van néhány jellegzetes tünete, amik alapján könnyen felismerhető a betegség. A krupp tünetei éjszaka fokozottan jelentkeznek és általában 3-5 nap alatt javulnak.
A krupp jellemző tünetei:
A kruppos roham egy életveszélyes állapot, amely akár a légutak teljes elzáródásához vezethet. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a nehézlégzés következő tüneteit tapasztalja:
Épp csak elhelyezkedünk az ágyban, máris kaparni kezd a torkunk, látszólag minden ok nélkül köhögés tör ránk. Felkelünk, iszunk, forgolódunk, de amint elaludnánk, kezdődik újra. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa a fekvő testhelyzetben jelentkező köhögés egyik lehetséges kiváltó okára hívja fel a figyelmet.
A krupp előfordulása elsősorban a 6 hónapos és 3 éves kor közötti gyermekeknél a leggyakoribb, és náluk okozhat nagyon súlyos tüneteket. Ennek egyrészt az az oka, hogy ebben a korban még nagyon kicsi átmérőjűek a légutak, így a betegséggel járó nyálkahártya-duzzanat jelentősen leszűkítheti, sőt teljesen el is zárhatja azokat. Másrészt ebben az életszakaszban az immunrendszer sem eléggé erős a kruppot okozó vírusok kivédéséhez. A krupp általában a kamaszkor elejéig, körülbelül 13-14 éves korig jelentkezhet, ezt követően a légutak már akkora méretűek, hogy egy esetleges nyálkahártya-duzzanat sem akadályozza súlyos mértékben a légzést. A krupp jellemző tüneteit leginkább a vírusos náthás megbetegedések okozzák. A légutak és a légcső gyulladását rengeteg vírus kiválthatja. Ezek közé sorolható például az influenzavírus vagy a parainfluenza-vírus, de ide tartoznak például a kanyaró, adenovírus, légúti syncytiális vírus (RSV) is. Ezek a kórokozók jelentős mértékben károsítják a légúti nyálkahártya felszínét, melynek következtében az kiszárad és gyulladásos duzzanat jön létre. A hajlamosító tényezők között vélhetően még genetikai okok, illetve bizonyítottan a légszennyezettség is szerepel.
A krupp legtöbb esete enyhe kimenetelű, és pár nap alatt, otthoni ápolással is javulnak a krupp tünetei. Azonban kis számú gyermeknél előfordulhat, hogy a légutak eléggé megduzzadnak ahhoz, hogy légzési problémákat okozzanak. A krupp tehát nehézlégzéshez, vagy akár fulladáshoz is vezethet, amik azonnali orvosi ellátást igénylő állapotok. A krupp ritkán ugyan, de bakteriálisan felülfertőződhet. Ez esetben elhúzódóvá válhat a betegség, és antibiotikumos kezelésre is szükség lehet.
A krupp és a pszeudo krupp hasonló tünetekkel járó légúti betegségek, de a pszeudo krupp súlyosabb és sürgős orvosi beavatkozást igényel, míg a krupp általában enyhébb és könnyebben kezelhető otthoni intézkedésekkel.
A krupp általában a parainfluenza vírus okozza, de más vírusok is lehetnek felelősek érte, míg a pszeudo krupp hátterében gyakran az influenza áll. A krupp tünetei között jellemzőek a rekedt hang, a száraz, keserű köhögés, a sípoló légzés és az orrdugulás. A hangváltozás és a köhögés tipikus jelek. A pszeudo kruppnál a hangváltozás és a köhögés mellett a súlyos légzési nehézségek jellemzőek. A légutak jelentősen összeszűkülhetnek, ami fulladásérzést okozhat. A krupp általában enyhébb és ritkábban okoz súlyos légzési nehézségeket. A pszeudo krupp ezzel szemben súlyosabb és veszélyesebb, a gyermek szorító érzést és nehézlégzést tapasztalhat. A pszeudo krupp kezelése sürgős orvosi beavatkozást igényel. A gyermeket kórházba szállítják, ahol oxigént és szteroidokat adnak neki, és a légutak nyitva tartására történő beavatkozást is végezhetnek, ha a helyzet súlyos.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A krupp diagnózisát általában a tünetek alapján állapítják meg. Az orvos kikérdezi a gyermeket vagy a szülőt a tünetekről, és fizikális vizsgálatot végez. Ebbe beletartozhat a tüdők feletti hallgatózás, a garat és gége gyulladásának vizsgálata, az oxigén szaturáció ellenőrzése. Ritkán szükséges további vizsgálatok (például mellkas röntgen) elvégzése, mivel a krupp meglehetősen jellegzetes tüneteket produkál, ezért az orvos számára viszonylag könnyű a krupp diagnosztizálása.
A krupp kezelés általában otthon történik, csak súlyos esetekben szükséges az orvosi és kórházi kezelés. Az otthoni kezelés során fontos a bőséges folyadékbevitel, a pihenés és a páratartalom megőrzése a szobában. Biztosítani kell, hogy a gyermek sok folyadékot igyon, elkerülve a kiszáradást. A páratartalom növelése segíthet enyhíteni a tüneteket. Az orvos gyakran javasolja a hűs párásítót vagy a fürdőszoba bepárologtatását a gyermek közeli környezetében. Gyógyszerek is segíthetnek a krupp kezelésében. Az orvos esetleg köptetőt, epinefrint vagy szteroidokat írhat fel a légutak duzzanásának csökkentésére. Ritkán, súlyos esetekben, kórházi kezelés is szükségessé válhat. Abban az esetben, ha az oxigénszaturáció 92% alatt van, a betegeknek oxigént kell kapniuk.
A kruppos roham esetén fontos, hogy a gyermeket megvigasztalja és megnyugtassa a szülő, mert a sírás és szorongás tovább ronthatja a légutak duzzadását, és mégjobban megnehezítheti a légzést. Ha a gyermek megnyugszik, a légzése is egyenletesebbé válik és a krupp tünetei csökkennek. A hideg-párás levegő segít a krupp tünetein. Éppen ezért kruppos roham esetén ablak nyitása, teraszra kiülés a hűtő ajtó elé ülés és a lassú mély légvételek segítenek a tünetek enyhítésében. Szükség esetén csillapítsa a lázat. Ha korábban már előfordult kruppos roham és a kezelőorvos szteroidos kúpot vagy gyulladáscsökkentő spray használatát javasolta, akkor használja a készítményeket az előírásnak megfelelően! Mit tegyünk kruppos köhögés esetén? - Gyermekgyógyászati Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Köhögés - Tüdőközpont
Krupp kezelése: hogyan csillapítsuk a tüneteket otthon? - Fül-Orr-Gége Központ
Ugató köhögés: asztma vagy krupp? - Tüdőközpont
A krupp megelőzése nem mindig lehetséges, mivel a parainfluenza vírus és a többi, a krupp kialakulásáért felelős fertőzések könnyen terjednek. Azonban néhány egyszerű óvintézkedés segíthet csökkenteni a fertőzés kockázatát:
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
