A foniátriai vizsgálat során a szakember a hangképzési zavarok okát kutatja és kezeli. A pontos diagnózist segíti a stroboszkópos vizsgálat. Menetéről és arról, hogy milyen tünetek kapcsán indokolt az elvégzése, dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gégeközpont orvosa nyilatkozott.
Mi a közös pont az ügyfélszolgálatos, a tanár és a színész munkájában? Az, hogy mindannyian sokat használják a hangjukat, nélküle dolgozni sem tudnak. Egy ilyen munkakörben gyorsan feltűnik, ha a hang könnyen fárad, gyakori rekedtség, torokfájás jelentkezik, azonban más foglalkozási körben dolgozók vagy akár gyermekek esetében is érdemes figyelni a hangképzési zavarra utaló jeleket.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
„Nem természetes, ha egy kisgyermek rendszeresen túl hangosan beszél, szinte kiabál vagy túl mély, magas hangon szólal meg. Ha a munkahelyen napközben vagy estére rendszeresen berekedünk, szintén intő jel. A hang gyors elfáradása beszéd közben, fátyolossá váló hang, de gyakori némasággal járó légúti betegségek vagy a már ismert hangszalag betegségek kezelésében és a kiújulás megelőzésében is tud segíteni a foniátriai kivizsgálás.”
Ha szakemberhez fordulunk, akkor első körben kérdésekre készüljünk. A kivizsgálás szempontjából lényeges információk:
- mikor kezdődtek, mihez kötjük a panaszok kialakulását?
- dohányzunk-e?
- munkákban aktívan használjuk-e a hangunkat?
- van-e egyéb betegségünk, (például pajzsmirigy gond, asztma vagy reflux) ami kihatással lehet a hangunkra is?
- szedünk-e rendszeresen gyógyszereket?
Ez után következik a fül-orr-gégészeti vizsgálat, akár videoendoszkóp segítségével is. Ha a páciens régóta elhúzódó rekedtségre panaszkodik, vagy valamilyen egyéb, hangképzéssel összefüggő problémája van, akkor stroboszkópos vizsgálatra is sor kerül.
„A stroboszkópos vizsgálat a hangszalag olyan mozgását is láthatóvá teszi, amit szabad szemmel nem látunk. A pontosabb diagnózis felállításához nyújt segítséget. Elvégzésével megállapíthatjuk, hogy a rekedtséget kifáradás, a hang túlerőltetése vagy krónikus gyulladás okozza-e. Szabad szemmel például nem tudjuk megmondani, hogy a hangszalag mozgásképtelenségét egy valódi bénulás, vagy az egyik kisízület gyulladása miatt kialakult mozgásképtelenség okozza-e. Fontos információkat nyújt annak eldöntésére is, hogy a hangszalagon kialakult csomó még kezelhető konzervatív módon, vagy mindenképpen sebészi beavatkozásra van-e
szükség. Kis daganatos elváltozások nagyon hamar rezgéskiesés képében mutatkoznak meg, így a felismerés is gyorsabb.”
Az alapos fül-orr-gégészeti kivizsgálás, melynek része lehet a foniáter által végzett stroboszkópos vizsgálat is, az alábbi esetekben mindenképp javasolt:
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További véleményekIdőpontra érkeztem, amit teljes mértékben tartottak! Kedves recepciós fogadott és dr. Holpert Valéria doktornő ,elmondott mindent amit tudnom kellett! Nagyon köszönöm, mésnak is ajánlani fogom!
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
