Ha valakivel telefonon beszélünk, meg tudjuk állapítani, hogy körülbelül mennyi idős lehet. A hangunk tehát a korral változik, ám bizonyos változások akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Az intő jeleket dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Amikor a belélegzett levegő a tüdőből elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei, az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg a rezonátorlánc szerepét töltik be, az idegrendszer pedig a hangképzéshez szükséges izmok működését koordinálja.
Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy bizonyos mértékben anatómiailag meghatározott, hogy milyen hangon beszélünk. A hangmagasságot például a rezgésszám határozza meg, ami függ a hangszalagok hosszától és feszültségétől, illetve a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebességétől. Hangszínünket pedig a testalkat mellett a hangképző szervek egyéni eltérései, hormonális és pszichés tényezők is befolyásolják.
Az évek múlásával bekövetkeznek bizonyos korral járó változások a szervezetünkben. A csontozatunk, izomzatunk sem lesz olyan, mint a fiatalabb éveinkben. Változik a tüdőkapacitás, a gége és a hangszalagok nagysága, működése, a toldalékcső mérete és rugalmassága, a nyelv nagysága és mozgékonysága is, és ezzel együtt a hangunk is. Emellett természetesen az életmódunk is nyomot hagy a hangunkon, gondoljunk csak arra, hogy milyen jellegzetes hangmélyülést okoz például a dohányzás.
Az első jelentős változás a pubertáskor környékén történik. A mutálás során megváltozik a gége nagysága és a hangszalagok hossza. Ez a folyamat fiúknál és lányoknál egyaránt lezajlik, noha előbbiek esetében jóval látványosabban. A másik jelentős állomás a hatvanadik életév körül érkezik el. A hangszalagok rugalmatlanabbá válnak, a gégeizomzat leépül, a hangképző izmok és a nemi hormonok alulműködése miatt a hang gyengül, szaggatottabbá válhat.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További véleményekMinden remek volt! A Doktornő nagyon precíz, mindent el magyarázott, és teljesen megnyugtatott a problémámmal kapcsolatban. Bármikor bizalommal vissza mennék hozzá.
Nyáron több olyan fülbetegség is gyakoribbá válik, amelyet a meleg idő, a gyakori fürdőzés, a magas páratartalom vagy a nyaralással járó körülmények idéznek elő. Vannak enyhébb lefolyásúak, amelyek néhány nap alatt maguktól elmúlnak, de dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ -Prima Medica orvosa. azokra a jelekre hívta fel a figyelmet, amelyek esetén minél előbb orvoshoz kell fordulni.
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
