Ha valakivel telefonon beszélünk, meg tudjuk állapítani, hogy körülbelül mennyi idős lehet. A hangunk tehát a korral változik, ám bizonyos változások akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Az intő jeleket dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Amikor a belélegzett levegő a tüdőből elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei, az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg a rezonátorlánc szerepét töltik be, az idegrendszer pedig a hangképzéshez szükséges izmok működését koordinálja.
Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy bizonyos mértékben anatómiailag meghatározott, hogy milyen hangon beszélünk. A hangmagasságot például a rezgésszám határozza meg, ami függ a hangszalagok hosszától és feszültségétől, illetve a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebességétől. Hangszínünket pedig a testalkat mellett a hangképző szervek egyéni eltérései, hormonális és pszichés tényezők is befolyásolják.
Az évek múlásával bekövetkeznek bizonyos korral járó változások a szervezetünkben. A csontozatunk, izomzatunk sem lesz olyan, mint a fiatalabb éveinkben. Változik a tüdőkapacitás, a gége és a hangszalagok nagysága, működése, a toldalékcső mérete és rugalmassága, a nyelv nagysága és mozgékonysága is, és ezzel együtt a hangunk is. Emellett természetesen az életmódunk is nyomot hagy a hangunkon, gondoljunk csak arra, hogy milyen jellegzetes hangmélyülést okoz például a dohányzás.
Az első jelentős változás a pubertáskor környékén történik. A mutálás során megváltozik a gége nagysága és a hangszalagok hossza. Ez a folyamat fiúknál és lányoknál egyaránt lezajlik, noha előbbiek esetében jóval látványosabban. A másik jelentős állomás a hatvanadik életév körül érkezik el. A hangszalagok rugalmatlanabbá válnak, a gégeizomzat leépül, a hangképző izmok és a nemi hormonok alulműködése miatt a hang gyengül, szaggatottabbá válhat.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények„Korrekt vizsgálat, udvarias bánásmód, érthetően megfogalmazott diagnózis.”
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
A foniátriáról kevesen tudják, hogy a beszéd és a nyelés zavaraival is foglalkozik, az azonban sokak számára ismerős, hogy a hangképzési problémákkal foniáterhez érdemes fordulni. Különösen azok számára lehet ez fontos, akiknek munkaeszközük a hangjuk, hiszen például énekesek, színészek, műsorvezetők, de akár trénerek, pedagógusok is abból élnek, hogy sokat és megfelelően használják a hangjukat. Éppen ezért dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy a rekedtség, gombócérzés, a hangszín, hangerő megváltozása olyan tünetek, amelyeket vizsgálni és sokszor kezelni is szükséges.
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
