Ha valakivel telefonon beszélünk, meg tudjuk állapítani, hogy körülbelül mennyi idős lehet. A hangunk tehát a korral változik, ám bizonyos változások akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Az intő jeleket dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.
Amikor a belélegzett levegő a tüdőből elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei, az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg a rezonátorlánc szerepét töltik be, az idegrendszer pedig a hangképzéshez szükséges izmok működését koordinálja.
Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy bizonyos mértékben anatómiailag meghatározott, hogy milyen hangon beszélünk. A hangmagasságot például a rezgésszám határozza meg, ami függ a hangszalagok hosszától és feszültségétől, illetve a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebességétől. Hangszínünket pedig a testalkat mellett a hangképző szervek egyéni eltérései, hormonális és pszichés tényezők is befolyásolják.
Az évek múlásával bekövetkeznek bizonyos korral járó változások a szervezetünkben. A csontozatunk, izomzatunk sem lesz olyan, mint a fiatalabb éveinkben. Változik a tüdőkapacitás, a gége és a hangszalagok nagysága, működése, a toldalékcső mérete és rugalmassága, a nyelv nagysága és mozgékonysága is, és ezzel együtt a hangunk is. Emellett természetesen az életmódunk is nyomot hagy a hangunkon, gondoljunk csak arra, hogy milyen jellegzetes hangmélyülést okoz például a dohányzás.
Az első jelentős változás a pubertáskor környékén történik. A mutálás során megváltozik a gége nagysága és a hangszalagok hossza. Ez a folyamat fiúknál és lányoknál egyaránt lezajlik, noha előbbiek esetében jóval látványosabban. A másik jelentős állomás a hatvanadik életév körül érkezik el. A hangszalagok rugalmatlanabbá válnak, a gégeizomzat leépül, a hangképző izmok és a nemi hormonok alulműködése miatt a hang gyengül, szaggatottabbá válhat.
Rendelés típusa:
Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
További vélemények"Nagyon fontos volt számomra, hogy azonnal kapjak időpontot aznapra. Hétfőn reggel 8-kor telefonáltam a rendelőbe, és 10-kor már tudtak is fogadni. A doktornő nagyon barátságos volt, és nagyon alaposan feltárta a problémát, azonnali megoldást találva. "
Ha megfáztunk vagy torokgyulladásunk volt, nem lepődünk meg, ha rövid ideig rekedtté, fátyolossá válik a hangunk. Az sem meglepetés, ha például egy végig drukkolt, végig kiabált este után rekedünk be. De hol van a pont, amikor már érdemes keresni a rekedtség okát és mi mindennek nézhet utána a szakorvos? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ - Prima Medica orvosa válaszolt a kérdésekre.
A kezeletlen pollenallergia, vagy szénanátha nem csak kellemetlen, hanem idővel komolyabb problémákhoz is vezethet, főleg, ha évekig fennáll. Az egyik legfontosabb következmény, hogy az allergia „lehúzódhat” az alsó légutakba, kialakulhat az allergiás asztma, de nem ritka, hogy például krónikus arcüreggyulladással vagy orrpolippal küzdenek a nem kezelt betegek. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus beszélt a lehetséges szövődményekről és a kezelés lehetőségeiről.
A horkolás sok esetben nagyon zavaró jelenség, elsősorban a hálótársnak. Azonban maga a horkoló is kárt szenvedhet, még ha nem is a hanghatás miatt, hanem azért, mert a horkolás sokszor alvási apnoévá fajul, ami már komoly szív-érrendszeri kockázatokat rejt magában, sőt számos szervi működést negatívan befolyásol. De vajon mit lehet kezdeni ezzel a tünettel? Mikor jelenthet megoldást egy célzott műtét? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész adta meg a választ a kérdésekre.
