A Husson által képviselt neuromuscularis elmélet szerint a hangszalagrezgés aktív izommozgás eredménye, melyet a központi idegrendszer felől érkező polifázisos idegimpulzusok irányítanak. A tetszetős elméletet aláássa az a tény, hogy Goerttler 1951-es leírásán kívül egyetlen közlemény sem számol be olyan izomrostokról, melyek a hangszalagok oldalirányú rezgőmozgását biztosítják.
1. ábra. A hangképzés modelljei.
a. a gége frontális metszete; b. myoelasticus-aerodinamiás modell; c. neuromuscularis modell
Mai álláspontunk szerint tehát az emberi hang képzésének négy fő tényezője:
A hangszalagok rezgését létrehozó légoszlop kialakulásában döntő jelentőségű a hangadást megelőző légzés jellege. Belégzési fázisában aktív izomkontrakció hatására a mellkas térfogata növekszik, a tüdőbe beáramlik a levegő. Kilégzési fázisában a belégző izomzat ellazul és a mellkas passzív térfogatcsökkenése kiszorítja a tüdőből a levegőt. Mindkét szakasz időtartamát és a térfogatváltozás nagyságát akaratlagosan megváltoztathatjuk. A belégzési fázis kialakításában a bordaközi izmok és a rekeszizom különböző aktivitással vehetnek részt, ennek megfelelően megkülönböztetünk:
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Élettani, hangképzési szempontból legkedvezőbb, a kombinált mellkasi-hasi légzés. Kifejezetten kóros és későbbi hangképzési zavarok forrása lehet az ún. kulcscsonti légzés, mely erőltetett légzés mellett az egész vállöv emelkedésében nyilvánul meg.
Normális nyugalmi légzés közben a mellkas és a hasfal együttmozgása figyelhető meg. Hangadás alatt a mellkas belégzési fázisa még tart, amikor a hasfal már megkezdi kilégzési mozgását. Ezt a folyamatot a mellkasi-hasi légzés élettani aszinkronizmusának nevezzük. Az énekhang képzése során begyakorolt speciális légzéstechnika a hangtámasz (appoggio).
A hangszalagok mozgását, tartását összesen 7 kis izomzat végzi, melyet két agyideg idegez be.
A fonációs helyzet beállítása után a hangrésen keresztüláramló levegőoszlop hatására kialakuló hangszalagrezgést
A hangszalagrezgés frekvenciája a megszólaló hang alaphang-frekvenciájával egyezik. Az amplitúdó nagysága a hangerőt határozza meg. A hangszalag rezgésfolyamata 3 fázisra osztható: nyitási, zárási és befejező fázisokra. Ezek időtartamának aránya befolyásolja a kialakuló hang színezetét.
A gégében kialakult felhangdús primaerhang a toldalékcsőben alakul át ének-, vagy beszédhanggá. A toldalékcső különböző terei: a hangszalag feletti tér, garat, szájüreg, orrüreg rezonátor szerepet töltenek be. Felerősítik a gége primaerhangját, felhangjai közül egyeseket csillapítanak, más felhangcsoportokat kiemelnek. Ezzel befolyásolják a hallható hang intenzitását és színezetét.
A fentiekhez felhasználtuk Dr. Kiefer Gábor egyetemi adjunktus (Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti, Fej-Nyaksebészeti Klinika) orvosi oktatási anyagát.
További vélemények Dr. Holpert Valériáról >>> Rendelés típusa: Gyermek-fül-orr-gégészetben kiemelt szakorvosunk
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Téma szakértője
Dr. Holpert Valéria
Hangszalagbénulás akkor alakulhat ki, ha a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. Ez érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. A kétoldali hangszalagbénulás ritka, de életveszélyes jelenség, ugyanis fulladást is okozhat, ezért sürgős esetekben akár légcsőmetszésre is szükség lehet. Az utóbbi időben már egy úgynevezett hangszalag lateralizációs műtétet végeznek ilyen esetekben. Az egyoldali hangszalag bénulás sokkal gyakoribb, tünetei közé tartozik a rekedtség, a légszomj beszéd során, a gyenge, suttogó vagy remegő hang, félrenyelés is jelentkezhet kezdetben. Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa arra hívta fel a figyelmet, hogy már az enyhe tünetekkel is fontos szakorvoshoz fordulni, különösen, ha az előzményekben betegség, trauma vagy nyakat érintő műtét szerepelt.
Bőven benne járunk a légúti betegségek, fertőzések szezonjában, amikor rengetegen küzdenek „megfázásos” jellegű panaszokkal. Ezek azonban 7-10 nap alatt általában megszűnnek, tehát ha az orrdugulás ennél hosszabban fennáll, esetleg valaki arra figyel fel, hogy hetek, hónapok óta szenved, aludni is alig tud a bedugult orra miatt, mindenképpen érdemes megkeresni a konkrét kiváltó okot. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus az orrdugulást okozó gyakori kórképekre hívta fel a figyelmet.
A torokfájás gyakori panasz, de honnan tudhatjuk biztosan, hogy valóban elegendő az ilyenkor szokásos tüneti kezelés vagy valami komolyabb problémával, akár krónikus mandulagyulladással, vagy a sokszor ennek talaján megjelenő mandulakövekkel állunk szemben? Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica orvosa hívta fel a figyelmet a kivizsgálásra és a mandulakő eltávolítás lehetőségeire.
