Audiometria

Audiometria

Szerző: Fül-orr-gége Központ | Módosítva: 2024.03.04 13:53

Az audiometria a halláskészség vizsgálatával és a halláscsökkenés diagnosztizálásával foglalkozik. Legegyszerűbb formája a szűrő audiométer, mely minden foglalkozás egészségügyi rendelőnek és legtöbb háziorvosi rendelőnek is az alapműszere. Az audiometria segítségével megállapítható a jelentősebb halláscsökkenés, azonban a finom eltérések diagnosztizálására és a halláscsökkenés pontos okának kiderítésére nem alkalmas. A teljes körű hallásvizsgálat egy úgynevezett süketkabinban történik.

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gége Központban
Mit jelent az audiometria?
Hogyan történik a hallás mechanizmusa?
Milyen tünetek esetén segíthet az audiometria a kivizsgálásban?
Milyen betegségek azonosíthatóak az audiometria által?
Mi történik az audiometria során?

Kapcsolódó szolgáltatásaink a Fül-Orr-Gége Központban

Mit jelent az audiometria?

Az audiometria a fül-orr-gégészeti vizsgálatok közül a hallás készség vizsgálatával foglalkozik. Az audiometria segítségével vizsgálható a hallás élessége és megállapítható a halláskárosodás mértéke. Az audiometriai vizsgálatot megelőzően egy hónapon belül szükséges fül-orr-gégész szakorvosi vizsgálat, aki az eredmény függvényében javasolhatja az audiológus szakorvoshoz fordulást.

Az audiometria sokak számára hasznos vizsgálat lehet. Az időskor velejárója a halláscsökkenés, de valójában ez bárkit érinthet. Egy tanulmány szerint az 50 év felettiek legalább 25 százaléka, a 80 év felettiek 50 százaléka tapasztal halláscsökkenést. A halláscsökkenés vizsgálatának egyik módja az audiometria. Az audiometria azt vizsgálja, hogy mennyire jól működik a páciens hallása. Az audiometria vizsgálja tehát a hallott hangok intenzitását és hangszínét, de felmérhetőek egy ilyen vizsgálat során egyéb fül-orr-gégészeti betegségek is, mint például az egyensúlyi problémák és a belső fül működésével kapcsolatos egyéb kérdések is. A vizsgálatot a halláskárosodás diagnosztizálására és kezelésére szakosodott orvos, az audiológus végzi.

Az audiométer egy elektromos műszer, amely egy tiszta hanggenerátorból, csontvezetési oszcillátorból, csillapítóból, mikrofonból és egy fülhallgatóból áll. A levegő- és csontvezetés vizsgálatára tiszta hangokat használnak. A cochleáris funkció mérésére a csontvezetési oszcillátor szolgál. A csillapító segítségével változtatható a hangerő. A mikrofon a beszédvizsgálat, míg a fülhallgató a légvezetéses vizsgálat eszköze. Az audiometria egyéb vizsgálatai közé tartozik az impedancia audiometria, amely a középfülrendszer mozgékonyságát és légnyomását, valamint a középfül bizonyos reflexeit (stapedialis reflex) méri. Az audiometria további vizsgálata lehet az agytörzsi kiváltott hallásválasz, amely a cochleától az agytörzsön keresztül történő idegi átviteli időt méri.

Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!

Hogyan történik a hallás mechanizmusa?

A hallás egy összetett folyamat, amelynek során a hanghullámokat érzékeljük és értelmezzük. A hanghullámokat először a külső fül fülcimpán és a külső hallójáratban érzékeljük. Ezek a szervek segítenek meghatározni a hangok irányát. A hanghullámok összegyűlnek és a külső hallójáraton át továbbítódnak a dobhártyához. A hanghullámok hatására a dobhártya megrezeg, a rezgései pedig továbbítódnak a középfülben található három apró csontocskára. Ezeket nevezzük a középfül csontjainak, ide tartozik az üllő, kalapács és kengyel. Ezek a csontocskák a rezgéseket a belső fülbe továbbítják. A belső fülben található a cochlea (csiga), amelyben a hanghullámok mechanikus energiává alakulnak. A cochlea membránjai és benne lévő folyadék rezgései ingerlik a hallószervben található szőrsejteket. A szőrsejtek mozgása idegimpulzusokat generál, amelyek a hallóideg felé továbbítódnak. A hallóideg pedig az agy felé viszi az információkat. Az idegi jelek az agy hallóközpontjában kerülnek feldolgozásra és értelmezésre. Ez a hallás mechanizmusa, így tudjuk megkülönböztetni a hangokat, értelmezni a beszédet és reagálni a környezet hangjaira.

Az audiometria feladata, hogy ezt a mechanizmust, vagyis a hallás megfelelő működését vizsgálja. Az audiometria magában foglalja a mechanikus hangátvitel (vagyis a középfül funkció), az idegi hangátvitel (vagyis a cochleáris funkció) és a beszéd diszkriminációs képesség (vagyis a központi integráció) vizsgálatát. A páciens hallásának teljes körű értékelését képzett személyzet végzi az audiometria során, kifejezetten erre a célra kifejlesztett műszerekkel.

A hangintenzitás mértékegysége a decibel (dB). Az egészséges emberi fül már az olyan halk hangokat is képes meghallani, mint például a 20 dB értékű suttogást. Összehasonlításképpen egy rockkoncert kb. 110 dB hangerősségű. A hang másik mértékegysége a hertz (Hz), mely a hang frekvenciáját, vagyis a másodpercenkénti rezgésszámot adja meg. Az emberi fül a 20-20 000 Hz közötti hangokat hallja. Az emberi beszéd általában az 500-3000 Hz-es tartományba esik, míg a mély basszus hangok 50 Hz körüli értéket jelentenek.

Kapcsolódó cikkünk

Milyen tünetek esetén segíthet az audiometria a kivizsgálásban?

Az audiometria a halláskárosodás diagnosztizálását szolgálja. Az audiometria segítségével felmérhető a halláskárosodás típusa és mértéke, ami alapján megtervezhető a terápia a normál hallás visszaállítása érdekében. Ezen kívül további betegségek azonosításában is segíthet az audiometria. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a tüneteket, amelyek esetén segíthet az audiometria a kivizsgálásban:Audiometria

  • Hallásszűrés: Az audiometria segít megállapítani, hogy az illető milyen mértékben hallja a különböző hangokat, és hogy észleli-e különbségeket az egyes frekvenciák és hangerősségek között. Az audiometria tehát a hallásvizsgálat szűrésére is alkalmazott módszer, melyet rendszeresen végeznek a gyermekek között, de az idősek számára is javasolt.
  • Halláscsökkenés: Ha valaki úgy érzi, hogy nehezebben hallja a környező hangokat, vagy észreveszi, hogy gyakrabban kell megkérnie másokat, hogy ismételjék meg magukat, annak javasolt az audiometria. Az audiometria már az enyhe halláscsökkenést is képes diagnosztizálni.
  • Kommunikációs nehézségek: Ha valaki nehezen kommunikál másokkal zajos környezetben, vagy ha úgy érzi, hogy a hallásproblémák korlátozzák a mindennapi tevékenységeit és kapcsolatait, szintén javasolt az audiometria. A hallás egy fontos érzékszervünk, az audiometria képes kimutatni a károsodását, valamint az audiológus megoldást is kínál a problémára.
  • Fülzúgás, fülcsengés (tinnitus): A fülzúgás egy olyan jelenség, amikor valaki valamilyen zajokat, például csilingelést, zümmögést vagy más hangokat hall a fülében, amelyek nem származnak külső forrásból. A fülzúgás sok okból eredhet, a kivizsgálásban azonban hasznos lehet az audiometria is.
  • Szédülés, egyensúlyzavar: A gyakori szédülés és egyensúlyzavar hátterében gyakran a belső fül betegségei, elváltozásai állnak. Ezek azonosításában és más betegségek kizárásában, a differenciál diagnosztikában is segíthet az audiometria.

Milyen betegségek azonosíthatóak az audiometria által?

Az audiometria segíthet több betegség és állapot diagnosztizálásában. Ebben a bekezdésben összegyűjtöttünk néhány példát olyan betegségekre és állapotokra, amik azonosíthatóak az audiometria segítségével. Fontos hangsúlyozni, hogy az audiometria csak egy eszköz a diagnózis felállításához, és az eredményeket minden esetben audiológus szakembernek kell értékelnie és értelmeznie!

  • Halláskárosodás: Az audiometria lehetővé teszi a halláskárosodás mértékének és típusának meghatározását, beleértve a vezetéses és az idegi halláskárosodást is.
  • Középfül fülgyulladás (otitis media): Az audiometria segíthet megállapítani, hogy a középfül fülgyulladás mennyire befolyásolja a hallást, és segíthet a kezelés megtervezésében is.
  • Méniére-kór: Ez egy olyan betegség, amely a belső fül egyensúlyi rendszerének zavarait okozza, és halláskárosodást, fülzúgást és szédülést eredményezhet. Az audiometria segíthet azonosítani a halláskárosodás mértékét ebben az állapotban.
  • A hallójárat elzáródása vagy idegentest a fülben: Az audiometria segíthet meghatározni, hogy az ilyen jellegű problémák milyen mértékben befolyásolják a hallást.
  • Hangos zaj expozíciójával összefüggő halláskárosodás: Az audiometria segíthet azonosítani a halláskárosodást, amit a hosszú távú hangos zajnak való kitettség okoz. Ez kialakulhat például egy zajos munkahelyi környezetben vagy hangos koncerteken.

Mi történik az audiometria során?

Az audiometria elvégzéséhez süketkabin – vagy csendes kabin szükséges, melynek jellemzője, hogy teljesen hangszigetelt. Így a süketkabinban csak az audiometria által létrehozott hangok vannak, más zaj nincsen. A kabin ajtaja hermetikusan záródik, de ez nem ad okot az aggodalomra, a kabin szellőzése megoldott és rendelkezik kitekintő, üvegablakkal is. A kabinban történő műszeres hallásvizsgálat során a páciensnek jeleznie kell, hogy hallja-e a kibocsátott hangokat. A páciens fejhallgatót visel, és különböző frekvenciájú és hangerősségű hangokat hall. A feladat az, hogy a páciens jelezze, amikor hallja a hangot, így az audiológus rögzítheti a hallás küszöbértékeit különböző frekvenciákon. Az audiometria során váltakozva, különböző frekvenciájú és erősségű hangokat bocsát ki a készülék mindkét fület külön vizsgálva. Az audiometria alapvizsgálataként a hallásküszöböt határozzuk meg. Bonyolultabb vizsgálatokkal az audiometria képes elkülöníteni a hangérzékelés, hallás folyamatának egyes lépéseiben bekövetkező zavarokat. Így elkülöníthető a dobhártyán, dobüregben kialakuló vezetéses-, valamint a belsőfül vagy hallóideg eredetű, idegi halláscsökkenés. Ennél pontosabb eredményt kapunk, ha a hang hatására az agyban létrejövő idegsejt ingerületet is mérjük speciális műszerekkel.

Az audiometria után az orvos összegzi az eredményeket, és megvitatja azokat a pácienssel. Ha szükséges, javaslatot és tanácsokat adhat a hallásvédelemről vagy a további kezelési lehetőségekről. Javasolhatja például a füldugó viselését hangos zajok mellett, vagy a normál hallás visszaállítása érdekében a hallókészülék viselését.

Téma szakértője

  • Audiológiai vizsgálat

  • Szakterületek:
    • Audiológia
  • Specialitások:
    • Hallásküszöb vizsgálat
    • Tympanometria Stapedius reflex
    • Tinnitometria
    • Beszédértés vizsgálata
    • BERA hallásvizsgálat

Hírek

A horkolásgátló eszközök valóban orvosolhatják a horkolást?

A horkolásgátló eszközök valóban orvosolhatják a horkolást?

A nők negyedénél, a férfiak 40 százalékánál rendszeresen jelentkezik a horkolás, ami a velük egy ágyban alvó társukra is rossz hatással van. Számtalan horkolásgátló termék érhető el az interneten, de vajon működnek is ezek a pihentető alvást ígérő termékek? Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, fej-nyaksebész szakembere azt tanácsolja, hogy horkolás esetén inkább vizsgáltassuk ki annak okát.

További részletek
9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

9 izgalmas tény a hangról, aminek saját világnapja is van

A hang világnapjának megünneplése (április 16.) brazil orvosok, logopédusok, valamint énektanárok kezdeményezésére indult el 1999-ben, amelyhez évről évre újabb országok csatlakoznak. Az idei világnap alkalmából dr. Kiss Sándor, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégész, audiológus szakembere osztott meg néhány érdekességet az emberi hangokról.  

További részletek
Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés dr. Kiss Sándor nevével

Betegbiztonságot veszélyeztető visszaélés dr. Kiss Sándor nevével

Fontos, betegek biztonságát veszélyeztető internetes visszaélésre hívja fel a Fül-Orr-Gége Központ minden páciens figyelmét.

További részletek

Munkatársaink

Dr. Holpert Valéria
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter
Dr. Moric Krisztina
Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, klinikai immunológus és allergológus
Dr. Csóka János
Dr. Csóka János fül-orr-gégész, fej-nyak sebész
Dr. Fülöp Györgyi
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus
Dr. Kiss Sándor
Dr. Kiss Sándor Audiológus, fül-orr-gégész
Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus
Dr. Balogh Katalin
Dr. Balogh Katalin fül-orr-gégész, allergológus és klinikai immunológus

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK