A tüszős mandulagyulladás, más néven tonsillitis follicularis, egy fájdalmas állapot, amely gennytüszőkkel vagy foltszerű lerakódásokkal jár a mandulákon. Általában a gyermekek és a fiatal felnőttek azok, akik a leggyakrabban érintettek. A tüszős mandulagyulladás legnagyobb előfordulási arányát a 5 és 15 év közötti gyermekek között figyelhetjük meg, mivel ebben az időszakban a mandulák aktívabb szerepet játszanak az immunvédekezésben, és a fertőzésekkel való találkozás is gyakoribb. Azonban a tüszős mandulagyulladás bármely életkorban előfordulhat, és felnőtteknél is viszonylag gyakori.
Mi az a tüszős mandulagyulladás?
Mi okoz tüszős mandulagyulladást?
Hogy néz ki a tüszős mandulagyulladás?
Mi a tüszős mandulagyulladás tünete?
Hogyan kezelhető a tüszős mandulagyulladás?
Milyen szövődményekei lehetnek a tüszős mandulagyulladásnak?
Mivel téveszthető össze a tüszős mandulagyulladás?
Mi a különbség a mandulagyulladás és a tüszős mandulagyulladás között?
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16. I.emelet
A tonsillitis follicularis vagy tüszős mandulagyulladás olyan baktériumok okozta fertőző betegség, mely során fehér felrakódások jelennek meg a mandulák felszínén, azok megnagyobbodnak, fájnak, és a folyamatot láz kíséri. A garat mandulák a torok kétoldalán találhatóak és fontos szerepet játszanak az immunvédekezésben, segítve a kórokozók elleni küzdelmet.A tüszős mandulagyulladás következtében, a mandulák állományában levő tüszők elzáródnak és gyulladás alakul ki bennük.
A tüszős mandulagyulladás tünetei többnyire a mandulagyulladás általános tüneteivel azonosak. Ide tartozik a torokfájás, a nyelési nehézség, a láz, a nyaki nyirokcsomók duzzanata, a fáradtság és a rossz közérzet. A tüszős mandulagyulladásra jellemző, hogy a mandulák felszínén fehér vagy sárga, foltszerű lerakódások láthatók, amelyek a tüszők elzáródásából és gennyképződésből erednek.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
A tonsillitis follicularis, vagy tüszős mandulagyulladás, gennykeltő baktériumok fertőzése eredményeként alakul ki. A tüszős mandulagyulladás leggyakoribb kórokozói a következők:
Baktériumok: A Streptococcus pyogenes (A csoport streptococcus) a leggyakoribb baktérium, amely tüszős mandulagyulladás okoz. Azonban más baktériumok, például a Staphylococcus aureus is felelősek lehetnek a tüszős mandulagyulladásért.
A fertőzés cseppfertőzéssel terjed, amikor a fertőzött személy köhög vagy tüsszent, és a kórokozók a levegőbe kerülnek. A fertőzés terjedhet közvetlen érintkezéssel is, például a fertőzött személlyel való csókolással vagy közös tárgyak használatával.
A tüszős mandulagyulladás pontos kórokozóját csak orvosi vizsgálat és diagnózis alapján lehet azonosítani. Az orvos kikérdezés, fizikális vizsgálat és esetleges laboratóriumi tesztek segítségével határozza meg a tüszős mandulagyulladás okát és elindítja a megfelelő terápiát. A horkolás nem csak a hálótársat zavaró jelenség, de veszélyes is lehet a horkolóra nézve. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebész a horkolás szempontjából kockázatos élethelyzetekre, állapotokra, betegségekre és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Kapcsolódó cikkünk
Ezek a horkolás szempontjából kockázatos állapotok
A tonsillitis follicularis, vagy tüszős mandulagyulladás, a mandulák gennyes gyulladásos állapotát jelenti, amelyet a tüszők, azaz kis tasakok fertőződése és gyulladása jellemzi. A következők a tonsillitis follicularisra jellemző megjelenési jelek:
A tüszős mandulagyulladás megjelenése változó lehet és az fertőzöttek között is eltérhet. Az orvos által végzett vizsgálat segít pontosabb diagnózist felállítani a tünetek és a megjelenési jelek alapján.
A tonsillitis follicularis, vagy tüszős mandulagyulladás tünetei a következők lehetnek:
Ezek a tünetek nagyon jellemzőek a tüszős mandulagyulladásra, de más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket. A pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében érdemes orvoshoz fordulni, aki megfelelő vizsgálatokat végez és kezelési tervet javasol.
A tonsillitis follicularis, vagy tüszős mandulagyulladás kezelése a fertőzés típusától és súlyosságától függ. A tüszős mandulagyulladás gyakran magától is múlik, de a bakteriális eredetű tüszős mandulagyulladás komoly szövődményekkel járhat.
Általában a kezelés a következő tényezőkre összpontosít:
Tüszős mandulagyulladás: így ismerje fel a tüneteit! - Fül-orr-gége Központ Fehér foltok a mandulákon: mit jelentenek? - Fül-orr-gége Központ 5 betegség, ami fehér foltokat okozhat a mandulákon - Fül-orr-gége Központ Mikor szükséges a mandulaműtét? - Fül-orr-gége Központ Egyszerű torokfájás vagy mandulagyulladás? Így ismerheti fel! - Fül-orr-gége Központ
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
A tonsillitis follicularis, vagy tüszős mandulagyulladás, igen komoly szövődményekhez vezethet, különösen akkor, ha nem megfelelően vagy nem időben kezelik a streptococcalis tüszős mandulagyulladást. Néhány lehetséges szövődmény közé tartozik:
A tüszős mandulagyulladás okozta szövődmények előfordulása viszonylag ritka, különösen a megfelelő kezelés mellett. Ha tüszős mandulagyulladásra gyanakszik, vagy már diagnosztizálták, fontos, hogy felkeresse orvosát, hogy megfelelő kezelést kapjon és elkerülje a szövődmények kialakulását
A tüszős mandulagyulladás differenciáldiagnosztikája során az orvosnak más betegségeket kell kizárnia vagy megkülönböztetnie a tüszős mandulagyulladástól. Néhány olyan betegség, amelyeket figyelembe kell venni a differenciáldiagnózisban:
A mandulagyulladás és a tüszős mandulagyulladás közötti különbség az, hogy a tüszős mandulagyulladás specifikus formája a mandulagyulladásnak.
A tüszős mandulagyulladás a mandulagyulladás egy speciális formája, amelyet a gennytüszők vagy foltszerű lerakódások jelenléte igazol a mandulákon. A tüszős mandulagyulladás súlyosabb tünetekkel járhat, és specifikusabb kezelést igényelhet a fertőzés megszüntetéséhez.
Összefoglalva, a tüszős mandulagyulladás egy specifikus formája a mandulagyulladásnak, amelyet gennytüszők vagy foltszerű lerakódások jellemeznek a mandulákon. A tüszős mandulagyulladás bakteriális eredetű, és súlyosabb tünetekkel járhat, mint a vírusos mandulagyulladás. A mandulák duzzadtak, vörösek, és a felszínükön fehér vagy sárga gennytüszők vagy foltszerű lerakódások láthatók. A differenciáldiagnózis során más betegségekkel, például bakteriális torokgyulladással, mononucleosissal vagy gombás mandulagyulladással lehet összetéveszteni. Az orvos fizikális vizsgálatot és szükség esetén laboratóriumi teszteket végezhet a pontos diagnózis felállításához. A tüszős mandulagyulladás kezelése leginkább antibiotikumokat, pihenést, hidratálást és tüneti kezelést foglal magában. További vélemények Dr. Csóka Jánosról >>> Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Csóka János
Hipozmiának nevezik a szaglóképesség csökkenését, amit bárki megtapasztalhatott, aki volt már náthás, allergiás. Ilyenkor ugyanis az eldugult orr miatt nem jutnak el a szagok a szagló receptorokhoz. A szaglás csökkenése mögött azonban számos más ok is állhat, a dohányzástól az orrpolipokig, egyes neurológiai betegségektől az orrmandula megnagyobbodásáig. Dr. Viszoki Mónika, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica fül-orr-gégésze, allergológus és klinikai immunológus árulta el, miért fontos az orvosi kivizsgálás.
Nátha esetén gyors megoldást nyújtanak a recept nélkül kapható, orrdugulásra használt orrspray-k vagy orrcseppek, amelyeken azonban nem véletlenül tüntetik fel, hogy csak 7-10 napig ajánlott használni azokat. Ha valaki gyakorlatilag megállás nélkül alkalmazza ezeket a készítményeket, nagy árat fizethet a tünetmentességért. Dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fül-orr-gégész, fej-nyak sebész beszélt az orrspray-függőség kialakulásáról és a megoldás lehetőségeiről.
Hetek, akár hónapok óta tüsszög, folyik és bedugult az orra? Az átlagos nátha, megfázás legfeljebb 7-10 napig tart, ennyi idő alatt jelentősen javulnak vagy megszűnnek a tünetek. Ha azonban ennél hosszabban tart a náthás állapot, gondolni kell arra, hogy más betegség áll a háttérben. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus vette számba a gyakoribb lehetőségeket.
